Az intenzív gazdálkodás, különösen a talajmunkák teljesen elpusztítják a föld termőrétegét – ez a fő állítása a „Mérgezett Föld” című új magyar dokumentumfilmnek, amelynek bemutató vetítésén járt az Euronews.
A sokkoló helyzetjelentés mellett a film a nagyüzemi gazdálkodásban és a kertészetben is mutat biztató alternatívákat. Bár a film határozottan állást foglal, Kővári Mihály Gábor rendező kerüli a direkt politikát, a leginkább érintett, földközelben élő embereknek szánta a filmjét.
„Ha ők másként gondolkodnak, a vidéki emberek, hogy van más út, hogy élelmiszert lehet előállítani a mostaninál egészségesebben, hatékonyabban, úgy művelni a földet, hogy a környezetnek kevésbé okozzunk károkat, vagy ne adj isten, ne okozzunk károkat, akkor mindenképpen őket kell megszólítani.”
A film egyik főszereplője dr. Gyulai Iván ökológus, aki Észak-Magyarországon tizenhét éve kísérletezik vegyszerek és talajmunkák nélküli kertészkedéssel. Azt mondja, az átálláshoz mindössze négy évig kell beletörődni a termésátlagok csökkenésébe.
„Helyreáll a földnek a vízgazdálkodása, helyreáll a talajban az élet, mindaz a mesterséges beavatkozás, amit ma meg kell tenni azért, hogy növényt lehessen termeszteni, az a természet támogatásával fog folyni a jövőben.”
A film végkicsengése kettős. Feldereng a kiút a nehéz helyzetből, de a szereplők úgy látják, a súlyos problémákra adott egyszerű megoldásaik nem verhetnek gyökeret egy olyan világban, ahol a vegyipartól a gépiparon át teljes ágazatok élnek a problémák újratermeléséből.
A film a produkciós cég saját youtube-csatornáján is megtekinthető.
Dr. Rodics Katalin kutató-biológus, címzetes egyetemi docens, a Greenpeace Magyarország vezető munkatársa az Infovilág tudósítójának a többi között elmondta: ő volt a film egyik ötletgazdája, elkészítésének főszorgalmazója.
„Kijelenthetem: a «szántás, nem szántás» kérdése már lassan hitvitává alakul a mezőgazdaságban. Nyilván a rendszeres mélyszántás, a hatalmas nehézgépekkel többször felszántott talaj, a télire csupaszon hagyott szántóföld stb. egyértelműen rombolja a talajt és a talajéletet. Erről szól a film egy része is.
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ártalmas lenne, mondjuk, egy boronával vagy sekély tarlóhántással 10–15 cm mély talajművelés, amelyben és fölötte azért ott maradnak a korábbi szántóföldi növények maradványai a felületen, amik takarják télen a talajt és táplálékot biztosítanak a talajlakó élőlényeknek is.
Még az öko-termelők között is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a legjobb gyomirtás a szántás, nyilván nem a mélyszántásra gondolnak.
Az a szélsőséges másik álláspont, amely szerint a teljes talajművelés, szántás nélkül, közvetlenül a talajra vetve és vegyszeres glifozátos gyomirtással kezelve a talajt, jobb lenne az élővilág szempontjából vagy a talaj szempontjából – szintén nem igaz. Sőt, nagyon veszélyes a gyakorlat terjesztése. Emögött a tudatlanság és a vegyipari lobby húzódik meg. Mert a glifozát rákkeltő anyag, bejutott már mindenhova, pusztít az élővizeinkben, a szervezetünkben és rendkívül veszélyes az egész élővilágra. Általánosságban az összes gyomirtó, rovarölő szer, gombaölő szer, műtrágya stb. súlyosan pusztítja az élővilágot és a talajéletet is.
Nyilván a «szántás-nem szántás» kérdés egyébként nagyon függ attól is, hogy milyen klímánál, milyen talajjal, milyen növényekkel, azokon belül is milyen fajtákkal dolgozunk és mekkora területeken.
Őszintén megmondom: én nem mernék ebben a kérdésben határozott állást foglalni. Ezt minden gazda – a saját gyakorlatában, ha elég nyitott és hajlandó kísérletezni, akkor – ki tudja alakítani.
Nem felejtendő: mindez eddig a szántóföldi, nagyüzemi termelésre vonatkozik.
A kiskertekben, illetve a zöldség- és gyümölcs-termesztésben már más módszerek a sikeresek. Például a filmben szereplő Gyulai Iván által bemutatott mulcsozás is ilyen, amely megtartja a nedvességet, táplálja a talajt, megakadályozza a gyomosodást, a talaj erodálódását, és miként a filmben is látható, nagyon sok kedvező hatása van még. Az öko-gazdálkodásban alkalmazott/alkalmazható számos egyéb módszer is van, amely alkalmas arra, hogy a talaj is életben maradjon és egészséges élelmiszer teremjen rajta, úgy, hogy nem teszünk tönkre semmit.
„Nem vagyok a szántóföldi mezőgazdaságban mély tudással rendelkező szakember. Ám amiben hiszek, az az ökológiai gazdálkodás, és ennek a terjesztésén dolgozom” – jelentette ki dr. Rodics Katalin, a magyar Greenpeace munkatársa.
