Kihívásokkal teli időszak volt a legutóbbi három év a hatodával csökkent számú családi vállalkozások számára. Ugyanakkor évről évre egyre több hazai vállalkozás éri el az éves egymilliárd forintos árbevételi küszöböt, beleértve a családi vállalkozásokat is. Továbbra is majdnem minden ötödik „milliárdos” vállalkozásban olyan személyek vesznek részt, akik között családi kapcsolatok is felfedezhetők ügyvezetői szinten.
Az Opten adatai alapján a családi vállalkozások száma – 2020-i 154 ezerhez képest – látványosan csökken, számuk napjainkban mintegy 130 ezer. A családi vállalkozásokat az jellemzi, hogy a tulajdonos(ok) és/vagy cégvezető(k) között közvetlen egyenesági kapcsolat áll fenn. A családi vállalkozások általában a mikrovállalkozások kategóriájába tartoznak: méretük az átlagosnál kisebb, és általában kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az egyszemélyes vállalkozások Magyarországon számos formában működhetnek, és gyakran egyetlen személy köré épülnek. Ezeknél a vállalkozásoknál az irányító tulajdonos magánszemély a vállalkozás szempontjából nem minősül családi vállalkozásnak, hiszen ugyanazon személy között nem értelmezhető a családi kapcsolat, azonban a köznyelv mégis ide sorolja őket. Az Opten adatai szerint kb. 590 ezer egyéni vállalkozó és mintegy 168 ezer olyan egyéni „társaság” működik az országban, ahol az egyetlen cégjegyzésre jogosult személy ugyanakkor az egyetlen tulajdonos is. A családi vállalkozások és egyéni vállalkozók szerepe továbbra is kiemelkedő az ország gazdaságában.
A klasszikus családi vállalkozások száma csökkent ugyan a múlt három évben, azonban az egyszemélyes „vállalkozásokkal” együtt ez a kör nagyobb növekedést mutatott fel 2020-hoz képest, mint amekkorát összességében a társas vállalkozások.
A múlt három év számos megpróbáltatás elé állította a gazdaság szereplőit. A sokként érkező járvány ideig-óráig megbénította a működést, egyes területeken csaknem teljesen, de annak elmúlása után is csak pillanatnyi volt az öröm, mivel a gazdasági események nem fordultak pozitív irányba. Ez a gazdaság szereplőinek számában is megmutatkozott, és 2020-hoz képest minimális a növekedés ugyan, ez jóval alulmaradt a megelőző időszak lendületes növekedéséhez képest.
A társas vállalkozások számának növekedése 2020-hoz képest mára már nem éri el az 1%-ot, ezzel szemben együttesen a családi és egyszemélyes vállalkozások 1,3%-os növekedésre voltak képesek úgy, hogy a családi vállalkozások ezen időszak alatt 15%-os csökkenést produkáltak.
A családi és egyéni vállalkozások összességében 887 ezer vállalkozást alkotnak. Ebben a kategóriában 2020-hoz képest 1,3%-os növekedés tapasztalható, és a vállalkozások összetétele is változott. Továbbra is az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb forma, ők képviselik a cégek kétharmadát, ami 4%-kal több, mint 2020-ban. Az egyszemélyes cégek aránya változatlan maradt, majdnem az ötödét teszik ki ennek a kategóriának. Ugyanakkor a hagyományos családi vállalkozások veszítettek 4%-ot az arányukból. Az is észrevehető, hogy ha a családi vállalkozások fennmaradtak is, általában az egyszemélyes vállalkozási forma felé tolódtak el, mivel valószínűleg az az olcsóbb fenntarthatóságot kínálta számukra.
„Az elmúlt három évben a családi vállalkozások voltak a legnagyobb vesztesek. Közel 24 ezer családi vállalkozás bezárta kapuit vagy kénytelen volt bezárni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2020 és 2022 között 26 %-kal nőtt azoknak a családi vállalkozásoknak a száma, amelyek milliárdos árbevételt értek el, és már közelítenek a 3 ezres cégszámhoz. Ez azt sugallja, hogy a családi vállalkozásoknak még mindig van jövőjük.” – mondta Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.
Érdekes tény: a családi vállalkozások egyre gyakrabban lépnek túl a mikrovállalat kategórián, és elérik vagy meghaladják az 1000 milliós árbevételt. Jelenleg 2748 az ilyen családi vállalkozás, ami több mint ötöde a „milliárdos” vállalkozásoknak. Ezek a vállalkozások valóban családi jellegűek, a tulajdonosi és irányítási körök döntő része családtagok kezében van. Az Opten adatai szerint a 2748 milliárdos családi vállalkozás háromötöde kizárólag családtagokból áll, akik irányítják és tulajdonolják a vállalkozást.
A rokoni kapcsolatok típusait is elemezve kiderült: mintegy 85,3 ezer társas vállalkozásban azonosítható házastársi kapcsolat. A testvéri kapcsolatot 26,4 ezer cégben lehet felfedezni, az anya–gyermek kapcsolatot 23,6 ezer vállalkozásnál, az apa–gyermek kapcsolatot pedig 16,8 ezer cég esetében azonosítható.
A múlt három évben a klasszikus családi vállalkozások száma 15%-kal csökkent, ám az anya–gyermek kapcsolattal működők esetében ez a visszaesés csak 13 %-os volt, a testvéri kapcsolattal működő vállalkozásoknál nagyobb mértékű visszaesés tapasztalható, 19%-os csökkenéssel. Alföldi Csaba: „Reménykedhetünk abban, hogy ezeknek a csökkenéseknek nem a testvéri viszályok, hanem inkább az eltérő elképzelések és célok, valamint a gazdasági környezet megpróbáltatásai lehetnek az okai, amelyek miatt a testvérkapcsolattal működő vállalkozások szenvedték el a legnagyobb mértékű csökkenést a múlt három évben.”
A klasszikus családi vállalkozások fluktuációja a mezőgazdasági szektorban a legalacsonyabb, míg a legnagyobb számban a szakmai, tudományos, műszaki szektort hagyták el.
A hagyományos családi vállalkozások közül a legstabilabbak a mezőgazdasági szektorban elhelyezkedők vannak, bár ott is tapasztalható némi csökkenés a múlt három évben. Azonban ez a csökkenés lényegesen alacsonyabb, mindössze 7% volt, tehát az átlag alatti.
A legnagyobb mértékű csökkenést azonban a bányászat és kőfejtés szektorban tapasztaljuk, bár ebben a szektorban a cégek száma általában is alacsony, így néhány 10-20 cég megszűnése is nagy fluktuációt eredményezhet.
A múlt három évben, ha a nominális változást nézzük, akkor nem okoz meglepetést, hogy mely szektorokat hagyták el leginkább a családi vállalkozások. Számos tényezővel kellett szembenézniük. Ide tartozik a KATA változása, ami különösen érintette a szakmai és a tudományos szektort. Emellett a járvány és a gazdasági recesszió is nagy kihívásokkal járt, különösen a kereskedelemben, ahol nagy fennakadásokat okozott. Az építőipar is kiemelten érintett a beruházások visszaesése miatt, és ezek a hatások még ma is érezhetők vagy fennállnak.
Regionális szempontból is igen érdekes képet mutatnak az arányok. A fővárosban található a legtöbb családi vállalkozás, ami nem igazán meglepő, hiszen Budapest a hazai társas vállalkozások 40 százalékának ad otthont. Az arányok alapján azonban már teljesen más kép rajzolódik ki. Tolna, Zala és Békés megyében találhatók legmagasabb arányban családi vállalkozások, ahol az arány a 34-32 százalékot is elérheti, Budapesten ez a szám a legalacsonyabb, mindössze 16 százalék.
Nem könnyű egyértelmű okot találni arra, hogy miért tér el ilyen drasztikusan megyénként a családi vállalkozások aránya. Mind keleti, mind nyugati megyék találhatók a skála mindkét végén. A főváros alacsony helyezése különösen meglepő, tekintettel arra, hogy ott általában több a nagyvállalat és nagyobb létszámú menedzsment is lehetőséget nyújtana a családtagoknak a bekapcsolódásra. Csakhogy az adatok nem ezt mutatják, és ennek oka valószínűleg az, hogy a fővárosban több a multinacionális vállalkozás, ahol a családi kapcsolatok kevésbé jellemzőek a vállalkozásokon belül.