A francia konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője lát esélyt arra, sőt, azon dolgozik, hogy helyreálljon a zavartalan kapcsolat az Európai Néppárt és a Fidesz között, mert szerinte a két oldal között csupán „apró nézetkülönbségek” vannak. François-Xavier Bellamy a Remix News Portal nevű angol nyelvű portálnak nyilatkozott, amely Közép-Európával foglalkozik, részben a Batthyány Alapítvány pénzéből.

Szerinte a magyar párt azért vált ki a szövetség EP-csoportjából, mert vannak, akik keresztes hadjáratot folytatnak a magyar vezetés ellen. Pl. Tuskot, a pártcsalád elnökét kifejezetten elfogultnak tartja, ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy Weber egyáltalán nem volt ellenséges a kérdésben.

Arról, hogy mi zajlott az utóbbi hetekben a színfalak mögött, a francia politikus elmondta: a Forza Italiával, a spanyol Néppárttal és a CDU-CSU-val együtt másfél hónapon át próbálkozott, hogy benntartsa a Fideszt. Már majdnem sikerült is, mivel közel jutottak ahhoz, hogy mégse legyen lehetséges egy párt összes képviselőjét kizárni a frakcióból. De megérti, hogy a végén Orbán Viktor a lovak közé dobta a gyeplőt. Ez nagyon nem jó hír és gyengíti a kereszténydemokratákat. Azt tapasztalja viszont, hogy a magyar fél figyeli, miként kapcsolódhat újra eddigi partnereihez.  

Mint kifejtette, ehhez jó alapot szolgáltat, hogy pl. a migráció kérdésében az EPP ma már nagyrészt osztja Magyarország véleményét. Ezzel szemben Bellamy botrányosnak tartja, hogy a jogállami mechanizmust büntetésként akarják bevetni olyan tagok ellen, amelyek kitartanak a konzervatív politika mellett.

Magyarország igen drágán veszi a kínai vakcinákat – állapítja meg a The New York Times – a miniszterelnöki hivatal által nyilvánosságra hozott szerződésekből az derül ki, hogy az ötmillió adagért egyenként 30 eurót, azaz 36 dollárt fizet, ami sokkal több, mint amennyit a nyugati gyártók kérnek saját készítményeikért. Az EU szerint a Pfizer-BioNTech 15,50 euróba kerül, az AstraZenecának 2,15 eurót kell utalni az ampullákért. A Szputnyik V egységára a magyarok esetében 9,95 euró.

Ugyanakkor nemrégiben változott a tulajdonosi szerkezet annál a cégnél, amelyen keresztül az Orbán-kormány vásárolja a vakcinát, miután a hatalom lehetővé tette, hogy a megbízást ne versenytárgyalás útján ítéljék oda.

Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől azt mondja, hogy az ilyesmi általában büdös a korrupció feltárásával foglalkozó civil csoportok számára, mert felveti az ármanipuláció lehetőségét. De igazából nem is tudható, mekkora összeg cserélt gazdát a végén. Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy az állam egy olyan társasággal ütött nyélbe nettó 150 millió eurós, vagyis 179 millió dolláros szerződést, amelynek a jegyzett tőkéje írd és mondd: 9 ezer euró, tehát 10,7 ezer dollár.

A jelentés megjegyzi, hogy a Sinopharma magas ára részben azért rendkívüli, mert a konszern még nem hozta nyilvánosságra az adatokat a teszt döntő, 3. szakaszáról.

A Bizottság szóvivője nem tartja kizártnak, hogy az EU jogi lépéseket tesz Magyarország ellen, mivel a kormány – Brüsszel kifejezett kérése ellenére sem adta vissza a frekvenciát a Klubrádiónak– tudatja a Reuters. Wiegand szerint jelenleg szorosan követik a fejleményeket, és elemzik, hogy a médiatanács döntése mennyire áll összhangban a közösségi joggal, ideértve a sajtó szabadságára és jogszerűségére gyakorolt hatást. Ám pont ez ügyben az uniónak komoly aggályai vannak – tette hozzá. Ezért, ha az lesz a döntés, hogy cselekedni kell, akkor nem fognak habozni.

Ugyanakkor az Orbán-kabinet szóvivője azt közölte, hogy a világon semmi gond sincs a magyar média függetlenségével. És nem mondanak igazat mindazok, akik azt állítják, hogy a hatalom zárta be az ajtót.

„Dialektika” címmel kommentálja a konzervatív lap azt a mulatságos esetet, amelyet Kovács Zoltán produkált a Klubrádió legutóbb elkaszálása kapcsán– így a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szóvivő két napja azt taglalta, hogy itt az ellenoldal a semmit paszírozza, mert szó sincs arról, hogy a kormány bezáratja kritikus adót. Először is a médiahatóság állapította meg a jogsértést, így lehetetlenné vált, hogy automatikusan meghosszabbítsa a frekvenciaengedélyt. Másrészt a tényállást a bíróság is megerősítette. A hatalomnak pedig nem áll szándékában, de nincs is joga közbeavatkozni.

Harmadrészt a rádiónak van esélye visszakapni a hullámhosszt. Ezt írta Kovács reggel. Aznap délután azután napvilágot látott a médiatanács verdiktje: hoppon marad a Klubrádió. Mert a pályázat sem tartalmi, sem formai szempontokból nem felel meg a kiírásnak, az üzleti terv pedig ingatag. Namármost, akkor ezt azt bizonyítja, hogy a kormány semmiről sem tudott, vagy azt, hogy Kovács nagy dialektikus?

A magyar kormánypárti médiagépezet folyamatosan sértettségi üzemmódban működik: akárhányszor bírálat éri a kormányt, az támadást jelent a nép és a haza ellen – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. És az sem érdekes, ha a másik fél tényekkel, statisztikákkal, vizsgálatokkal, példákkal vagy személyes tapasztalatokkal támasztja alá álláspontját, vagy egyszerűen csak a más véleményen van, mint a hatalom. Az apparátus, a lakájmédia, de egyre több polgár is úgy tekinti, hogy itt a miniszterelnök, a kabinet, a nép és a nemzet tisztességét vonták kétségbe.

Az illiberális demokrácia azt állítja, hogy az az érvényes, amit a kétharmados többséggel megválasztott kormány hirdet. Ugyanakkor teljesen lehetetlen, hogy bármi igaz legyen a jelentésekből, amelyek pillanatok alatt meggazdagodott oligarchákról, uniós pénzek lenyúlásáról, a média, a tudomány és oktatás, kulturális intézmények, egyetemek fojtogató korlátozásáról szólnak. Vagy arról, hogy bizonyos intézmények kikerülnek a köz ellenőrzése alól. Ez egytől egyig ellenséges propaganda.

A nyelvezet is árulkodó: sűrűn szerepel benne a vád, hogy a kritika elfogult, magyarellenes, kiforgatja a tényeket, ostorozza az országot, sérti a népet, amely kitart a család, a kereszténység és nemzet hagyományos európai elvei mellett. A válságokat, kétségeket és a megszépített gazdasági adatokat fedik el ily módon, de mögötte egyre inkább autoriter oldalról megtámogatott radikális populizmus húzódik meg. Ebben Orbán és a Fidesz igazán profi: „mi vagyunk a nép, és miénk az állam”.

Ez azután mind jobban a kulturkampf formáját ölti. A bírálatok viszont elhalkulnak, mert ilyen esetekben mozgásba lendül a kormánybarát sajtó és a közösségi háló Fidesz-párti közönsége és a támadás elsöprő. Nem beszélve a megbélyegzés veszélyéről, sőt, aki ellenvéleményt nyilvánít, azt még fel is jelenthetik. A hivatalos álláspont az, hogy a kritika mögött mindig valamelyik balos NGO húzódik meg és a pénzt Soros adja hozzá. Csak éppen ez a gyakorlat manapság sűrűt átlépi a dezinformáció határait.

„Jól összehangolta a magyar és a lengyel kormány” – somolygott egy uniós illetékes, miután a két ország panasza négy nappal a határidő lejárta előtt, mindössze 20 perces különbséggel érkezett be elektronikus úton az Európai Bírósághoz a jogállami mechanizmus ellen– tájékoztat a Le Monde. Budapest és Varsó sokáig függőben tartotta tervét, de a vége az lett, amit várni lehetett tőlük. Az Orbán-kabinet azonban – szokásától eltérően – ezúttal nem verte nagydobra döntését: csupán Varga Judit jelentette be a Facebookon.

Az Európai Parlament meglehetősen paprikás hangulatban van a fejlemény miatt. Daniel Freund a zöldek nevében közölte: ha az EUB nem helyezi hatályon kívül az Európai Tanács decemberi döntését, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy ez év elejétől kezdve érvényben van. A környezetvédők egyébként a Bizottságot kívánják perbe fogni az EUB-nál, ha az nem él sürgősen az új szabályozás adta lehetőségekkel.

Strasbourgban a Néppárton belül is az az általános nézet, hogy a tavalyi csúcson elfogadott értelmező nyilatkozatnak nincs jogi relevanciája, és semmire sem kötelezi a Bizottságot. Az EP egyébként arra készül, hogy ha Brüsszel nem lép, akkor ő kér gyorsított tárgyalást a luxemburgi testülettől, ami 6-10 hónapra rövidítené az eljárást.

A Bloomberg hírügynökség úgy ítéli meg, hogy új szintre emelkedett Magyar- és Lengyelország vitája az unióval, miután a két kormány, némi késéssel, de megtette, hogy az Európai Bírósággal akarja eltöröltetni a jogállami feltételrendszert. A két oldal egy sor kérdésben csörtézett már eddig is, de ez most egy másik dimenzió, mert ha átmegy a szabályozás, akkor utána fájni tud. Egyébként az EU-n belül csak e két tag ellen van folyamatban eljárás a 7-es paragrafus alapján és az EUB már elmarasztalta őket a többi közt a lengyel igazságszolgáltatás átalakítása, valamint a magyar menedékpolitika miatt.

Két francia írónő szolidartásra hív fel Tóth Krisztina mellett, akinek az volt a „bűne”, hogy az iskolai kötelező irodalom kapcsán véleménye eltért a hivatalos kánontól – írja a francia Libération. Gwenaelle Aubry és Nina Yargekov felhívja a figyelmet, hogy magyar kollégájuk éles támadások középpontjában áll, igyekeznek kiseprűzni a közéletből.

Egyre több éles kirohanás éri a hatalomhoz közeli médiában, amit csak erősít a közösségi hálón megindult roham. Szexista, rasszista megjegyzések áradnak a honlapjára, sőt előfordultak kifejezett fenyegetések is. Inzultálják az utcákon, a gyerekét már más iskolába kellett átíratnia.

Magyarországon jól bevált stratégia, hogy az agresszor kiált agressziót. Ez esetben a rombolás kultúrája érhető tetten, ami nem csupán tisztességtelen eszközöket alkalmaz, hanem azzal a következménnyel jár, hogy kiszorítja Tóth Krisztinát a közéletből és lejáratja. Egy olyan hangot, amelyik tiltakozott a CEU bezárása, az MTA feldarabolása és az SZFE bekebelezése ellen.