Újabb kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet hazánk ellen az Európai Bizottság, mert a márciusi kérés ellenére a magyar kormány nem hajlandó feloldani a gabonaexport tilalmát – írja a Bauern Zeitung. Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos levelet is írt Nagy István agrárminiszternek ez alkalomból, figyelmeztetve arra, hogy az Ukrajna elleni háború miatt az unió belső piacán föllépő bizonytalanságok miatt különösen fontos lenne minden korlátozást feloldani.
A levélben az az indoklás, hogy az Orbán kormány által kiadott rendelet, ami kihirdeti Magyarország elsődleges jogát a búzafélék exportjának beszüntetésére, az áruk szabad mozgását előíró uniós normaszegés.
Az oroszok ukrajnai inváziója felszínre hozott olyan történelmi sérelmeket, amik régóta feszültséget okoznak: Kijevben ugyanis egyesek szerint a háborús helyzetben úgy tűnik föl, hogy Magyarország sóvárog egykori területeire – adott közre hosszas elemzést a térséggel legalaposabban foglalkozó műhely: a Balkan Insight. Bemutatja Bartal Andrást a Mi Hazánk képviseletében, aki visszasírja Kárpátalját, sőt, szinte biztos abban, hogy Magyarország visszaszerzi Ukrajna nyugati csücskét. Márpedig: ha revansot vesz Magyarország Trianon miatt, az különösen veszélyes annak tudatában, hogy a szélsőjobb párt bejutott a parlamentbe, és ha terület-visszaszerzést komolyan gondolják is, az nagy sokkot okozna Kelet-Európában – olvashatjuk az elemzésben. Ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki Iryna Verschchuk ukrán kormányfő-helyettes és Oleksiy Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője.
Erre csak ráerősített Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója, legalábbis sokan úgy értelmezték szavait, amikor arról írt a közösségi hálón: „…érzelmileg és anyagilag készen kell állnunk arra, hogy befogadjuk a magyar embereket és/vagy a magyar területet”.
A példátlan üldöztetés gyanúját nemegy nyilatkozó, például egy ott élő 75 éves férfi is cáfolta. A kárpátaljai kulturális szervezet sem fogadja el ezt a revansizmust, eszében sincs semmilyen, ehhez hasonló kezdeményezéssel élni. Az Ungvárra menekült ukránok csak hálájukat tudták kifejezni a kárpátaljai magyaroknak, akik testvérükként fogadták be őket.
Persze, ma a Magyarországról szóló legtöbb cikk brüsszeli keltezésű, hisz’ minden hírügynökség közzé tette: hazánk ellenezte az európai uniós orosz olajbehozatal leállítását, Szlovákiával egyetemben – írja a The Guardian. Ursula von der Leyen viszont rugalmasnak bizonyult a kérdésben, további határidő-hosszabbítással. Az Európai Bizottság elnökének alapvető indoklása a kérdésben: azt akarjuk, hogy Ukrajna győzzön!
A hatodik szankciós csomag szövegezésében a hét végéig akarnak dűlőre jutni Brüsszelben, az elfogadásához egyhangú szavazat szükséges. Egyelőre azonban nem világos, miként. A brit lap kiemelve idézi a magyar kormány szóvivőjének és a külügyminiszternek is nyilatkozatát: mindketten arra hivatkoznak, addig nem tudják elfogadni a javaslatot, amíg alternatívát nem látnak. Ráadásul nemcsak az importot akarja megtiltani az EB, de még az orosz olaj szállításában való bármilyen részvételt is. Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az ukrán GDP az idén 30–50%-kal csökkenhet, ám az EU igyekszik minden, lehetséges segítséget és támogatást megadni az ország talpra állásához. A Nemzetközi Valutalap becslését ismertette, ami szerint havi 5000 millió dollárra lesz szüksége Ukrajnának, hogy az élet ne álljon le, a fizetéseket, a nyugdíjakat ki tudják fizetni, a szolgáltatásokat finanszírozhassák.
Foglalkozott a témával a többi között Financial Times, a Politico, a Deutsche Welle, a France 24, a Prensa Latina is.
A kanadai National Post is merész tálalásban összegzi információit az olajimport-tilalom kapcsán tanúsított magyar álláspontot értelmezve. Ukrán kormányzati szinten tudni vélik, hogy Putyin tájékoztatta Orbánt a készülő háborúról, és a magyar kormányfő esetleges ukrán területek fejében hallgatott erről. Mint ahogy ezt a már idézett Balkán Insight is megírta, de foglalkozott ezzel a Der Spiegel hetilap is. A kanadai konzervatív újság persze kételyeit is kifejezi, mert sokan álhírnek titulálták, illetve cáfolták. Gyanús példaként említi a magyar külügyminisztériumot érő, évek óta ismert, orosz számítógépes támadásokat is, amiknek következtében a nyugati világ bizalmatlanná vált az Orbán-kormánnyal szemben, mert elhallgatta a problémát, szövetségeseit pedig nem tájékoztatta a jelenségről.
Kovács Zoltán mindezt cáfolta a CNN-nek adott legutóbbi, szerda esti interjújában. Amikor a műsorvezető rákérdezett arra, hogy tudott-e a magyar kormány Putyin várható inváziójáról, Kovács nemmel válaszolt. Hozzátette, ők ugyanazt az értesülést és hírszerzési információt kapják meg, mint a többi NATO-tagállam – idézte a szóvivőt több magyar kormányzati lap.