Feltűnően megerősödött a befektetők ingatlanok iránti érdeklődése térségünkben a múlt évekhez mérten – erről tartott előadást Borbély Gábor ingatlanelemző a Magyar Közgazdasági Társaság mai rendezvényén. A szakértő, a CBRE Group munkatársa úgy véli: a pandémia utáni élénkülés annak ellenére jól érzékelhető, hogy számunkra a közelség az ukrán háborús övezethez igencsak kedvezőtlen körülmény. (A nyitó képen: fából is épülhet irodaház Párizsban; a kép forrása: https://www.baunetz.de.)

A régió országaiban a gyenge évek után tavaly kezdett igazán fellendülni a befektetői forgalom, s különösen 2024 utolsó két hónapjában volt szembetűnő a hirtelen bekövetkezett fordulat. Összefügghetett ez azzal is, hogy az amerikai választásokat piaci megtorpanás előzte meg, ám a kivárást hamar fölváltotta az optimizmus.

A bekövetkezett dinamika ugyanakkor nem volt egyöntetű: Lengyelország 140 százalékos többletet produkált, miközben Magyarországon elhúzódott a pangás. A Kelet-Közép-Európa országaiban tapasztalható hajrá és visszarendeződés az idén rendületlenül folytatódik, amibe most már Magyarország is erőteljesen bekapcsolódott.

Mibe szeretnek/szeretnének befektetni a cégek és az ingatlanalapok? Egyebek mellett irodaépítésbe, logisztikai bővítésbe, kiskereskedelmi bolthálózatok létesítésébe, bérbe adható lakások felvásárlásába. Magyarországon elsősorban a logisztikai ágazat és az irodaépítés dübörög (utóbbi talán túlzottan is), miközben a „plázastop” miatt alig épül bevásárlóközpont, illetve kiskereskedelmi egység.

Egyfelől indokolt új irodák építése, hiszen a pandémia okozta otthoni munkavégzés (home office) után folytatódik a visszaáramlás az irodaházakba. Ugyanakkor – legalábbis Magyarországon – érzékelhető némi túlkínálat is (a kihasználatlanság több mint 14 százalékos), és az üzemeltetési költségek megugrása miatt árazási nehézségek is az eddiginél gyakrabban adódnak. Nem szólva a hozamok olykor kedvezőtlen változása miatt.

Előadásában Borbély Gábor elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben megerősödtek a külföldi befektetők: mások mellett csehek, kínaiak, dél-afrikaiak. Az is elhangzott, hogy Magyarországon a gyenge bérlői piacon – bár az apály utáni visszapattanás egyértelmű – érdemi növekedés mostanában nem érzékelhető.

Ami az ipari ingatlanokat illeti – e tekintetben Budapestnek van mivel büszkélkednie. Hiszen rövid idő alatt mintegy százezer négyzetméter logisztikai célú raktárcsarnok épült. S ez az ágazat nálunk továbbra is „hasít”, nemcsak a fővárosban, hanem mindenfelé vidéken is.

Összességében tehát elmondható, hogy az ingatlanpiaci élénkülés térségünkben jó jel a magyar gazdaság számára is: fellendülést hozhat az építőiparnak. Más kérdés, hogy hiányoznak a befektetők a bérlakásépítésben. Ami nem csoda, hiszen ez nem akkora üzlet…