A munkaerőhiány ellenére sem kellenek az 55 évesnél idősebbek?

A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány hazánkban. A Randstad Hungary Flexibility@Work elemzése szerint 2030-ra a magyar öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét.

A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldás lehetne, csakhogy a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására. Ezzel, sajnos, a világ különösen borúlátó társadalmai közé sorolódott a magyar, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük: jóformán nincs a vállalatoknak az említett korosztályokat mozgósító, vonzó programja.

A megkérdezett magyar dolgozók háromötöde mondta, hogy a munkahelyén léteznek a friss diplomások bevonását célzó programok, de csak fele annyian tudnak az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatását szolgáló kezdeményezésről.

A Brexit (azaz Nagy-Britannia népszavazással szentesített kiválása az Európai Unióból) lehetséges munkaerő-piaci hatásait tekintve némely elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, csakhogy addig, amíg nem ismertek a britek lépései, semmi értelme a találgatásnak.

A megkérdezettek fele szerint a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez meg kellene tartani a nyugdíj felé közelítőket. A magyarok többsége úgy véli, az 55 évesnél idősebbek is ugyanolyan hatékonyan képesek dolgozni, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 évesnél fiatalabbak. Ráadásul a 45–65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.

Az idősödő korosztályban a legnagyobb gond a friss tudás elsajátítása. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 évesnél idősebbeknek már nehezére esik az új ismeretek megszerezése, ami hatással lehet a munkájukra is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyek a digitalizációra épülnek, azaz a korszerű számítógépek és a folyamatosan újuló, bővülő programkínálat, új típusú műszerek, mérőeszközök megjelenése… Ahhoz, hogy ez a korcsoport lépést tudjon tartani a náluk fiatalabbakkal, vonzó továbbképzést kell szervezni a számukra, érdekeltté kell tenni őket a friss ismeretek elsajátításában – az életfogytig tanulás elméletének és gyakorlatának az elfogadásában.

A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: negyedük 30 évesnél fiatalabb, csaknem kétharmaduk még nem töltötte be a 40. évét, harmaduk diplomás. Ezzel szemben az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával. A többi között ez az oka annak, hogy az itthon elhelyezkedendők tudása nem felel meg a cégek igényeinek. A Randstad Workmonitor felméréséből kiderül: minden hetedik megkérdezett szerint a tudás- és képességhiány súlyos gond a reménybeli munkahelyeken; tízből hatan elmondták: munkáltatójuk kiemelt feladatnak tekinti a tudás-szakadék betemetését. A készség, a jártasság, a szakértelem hiánya (skills gap) jelenséggel az egész világban küszködnek a vállalatok, szervezetek; Japán kivételével leginkább a tudomány, a technológia, a matematika és mérnöki tudás területén vannak súlyos gondok.