Megdöbbenéssel szembesült a MÚOSZ Elnöksége azzal, hogy Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Médiatudományi Intézete egynapos konferenciát szervez A Kádár-rendszer nyilvánossága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége címmel. Meghívót kapott a szervezet a rendezvényre, amelyen részt vehetnek a tagok, ha előtte regisztrálnak.
Előtte azonban semmilyen formában senki sem kereste a Médiatanács Médiatudományi Intézetétől a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, a MÚOSZ nem kapott lehetőséget előadás megtartására, képviselője legfeljebb hozzászólhat az egyes témablokkok végén.
A MÚOSZ Elnöksége úgy látja, a társadalmi érintkezés legegyszerűbb alapszabályait, a tudományos kutatás legalapvetőbb normáit veszi semmibe az, aki úgy beszél egy szervezetről, annak múltjáról, politikai szerepéről, mintha az a szervezet már nem léteznék, nem ad lehetőséget a számára, hogy árnyalja a papírok alapján összeállított képet, például személyes visszaemlékezéssel. Márpedig a MÚOSZ létezik, méghozzá jogfolytonosan. Van múltja, jelene, jövője. Képviselői a konferencián is ott lesznek, mert regisztráltak. „És van is véleményünk a MÚOSZ szerepéről a Kádár-rendszer nyilvánosságában. Kritikus véleményünk van, sőt, volt már akkor is. A Kádár-rendszer utolsó éveiben ugyanis már fontos demokratikus kezdeményezések, viták színtere volt a MÚOSZ” – olvasható az újságírószövetség állásfoglalásában, ami így folytatódik:
Még ma is kétezerötszáz tagja van a szövetségnek. Tartozunk annyival minden tagunknak és az emlékezetnek, hogy felemeljük a szavunk, ha azt gyanítjuk, hogy tudományos köntösben, de esetleg egyoldalú képet kíván bárki festeni a szövetségről.
Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Médiatanács Kutatóintézete sem vonhatja ki magát a társadalmi együttélés általános, a tudományos, illetve a legegyszerűbb médiaetikai normák betartásának kötelezettsége alól.
Reméljük, hozzájárulhatunk a tisztességes munkához.”


