Különleges könyvgyűjteménnyel gazdagodott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár: Kiss Gyula antikvárius hagyatékából felesége a magyar könyvészet és tipográfia nemzetközi hírű műhelyének, a gyomai Kner Nyomdának és Kiadónak 61 kötetét ajándékozta az intézménynek.
Kiss Gyula a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, aztán könyvkötőnek tanult, 17 évet dolgozott a Sylvester János nyomdában, a többi között a Vas Népe korrektoraként, majd a lap szerkesztőségében végezte ezt a munkát. Nagy álmát 1995 novemberében valósította meg, és 2007-ig működtette a méltán híres antikváriumot a Széchenyi utcában. Közismert könyvgyűjtő volt, dedikált és első kiadású kötetek százait birtokolta. Ennek része az a gyűjtemény, amit most átvehetett a Berzsenyi könyvtár. A kötetekből holnap, március 12-én kiállítás nyílik a könyvtár első emeleti hírlapolvasójában. Az érdeklődők a különlegesen szép köteteket április 3-ig tekinthetik meg.
A Kner Nyomdát Kner Izidor 1882-ben, 22 éves korában alapította Gyomán. Őseihez hasonlóan könyvkötészetet tanult, de vándorlásai során elsajátította a betűszedés és a nyomtatás fortélyait is. A nyomda alapítása utáni első évtizedben Kner Izidor elsősorban egyházi énekeskönyveket, illetve vallási szövegeket nyomtatott. Később a nyomda a közigazgatás felé fordult, majd megbízták a környező településeken használt tankönyvek nyomtatásával. Kezdetben a legszebb kiadványok éppen a nyomdáról szóltak, például a Kalászok és kévék című antológiában pompás képekkel illusztrált összeállításában mutatta be nyomdáját.
A könyvkiadás igazából az elsőszülött fiú, Kner Imre munkába állásával kezdődött el. Lipcsében tanult, és tanulmányai után visszatért Gyomára. Tizenhét évesen (!) lett a nyomda műszaki vezetője és a könyvkiadás irányítója. Első emlékezetes munkája Thury Zoltán összes műveinek kiadása volt. Az 1910-es évek közepétől Kner Imre szerette volna megteremteni a tömegtermelés és esztétikum harmóniáját. Fiatal írók munkáit adta ki kortárs magyar grafikusok illusztrációival. Ilyen kiadvány volt Kosztolányi Dezső Tinta című kötete, és Balázs Béla jó néhány könyve. Az első világháború tetemes anyagi kárt okozott a nyomdának, megtörte fejlődését. Kozma Lajos építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár szívesen vállalta a Kner-könyvek illusztrálását, 1917-ben lépett kapcsolatba Kner Imrével. Munkájukhoz megnyerték Király György irodalomtörténészt, és hármójuk nagyszerű munkájának eredményei a különböző sorozatok. A Kner–Kozma–Király-korszak első vállalkozása a Három Csepke Könyvek voltak, aztán a magyar irodalom remekeit felvonultató Kner-klasszikusok 12 kötete, majd a Monumenta Literatum 24 kötete. A kötetek sikere megalapozta a Kner Nyomda hírét. De hiába tudta a gyomai nyomda produkálni a legmagasabb színvonalat, nem volt rá fizetőképes kereslet, emellett politikai okok miatt is hozzájárultak ahhoz, hogy gyakorlatilag visszavonult a kiadástól.
A nyomdát a két világháború között is Kner Izidor irányította, de a könyvkötés egésze a fia, Imre kezében volt. Az alapító csupán egyszer lépett ismét előtérbe, amikor a nyomda alapításának 50. évfordulóján megjelentette az intézmény történetét, amelybe saját élettörténetét is belefűzte.
Mint megannyi, sok százezer sorstársát, 1944 tavaszán elhurcolták Kner Imrét, majd később családját is. A vészkorszakban Kner Endre felesége vezette a nyomdát az akkori dolgozók segítségével.