Negyedikként izraeliek is Holdra szállhatnak

Az izraeli non-profit SpaceIL a tavaly győztes nélkül véget ért Google Lunar XPRIZE verseny részeként fejlesztette (jó részben magánfinanszírozásban) a Beresheet (Genezis) nevű holdszondáját. A Beresit április 4-én sikeresen Hold körüli pályára állt, ezzel Izrael hetedik országként állított űreszközt Hold körüli pályára. A legfrissebb információk szerint a szonda ma este – az űrhajózás napjának előestéjén – magyar idő szerint 21 óra 5 perckor kezdi meg a leszállási manővert. Siker esetén Izrael ezzel negyedik országként hajt végre lágy leszállást égi kísérőnk felszínére. (Nyitó képünk forrása? Calcalist)

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője elmondta: „Nagyon nagy elismeréssel adózunk egykori GLXP-s versenytársunknak. Izraeli barátaink megmutatták, hogy egy kis nemzet is képes összefogással nagy dolgokat megvalósítani. Persze ez az «egyik szemem nevet, a másik sír» tipikus esete, hiszen nekik sikerült elegendő pénzhez jutniuk. Ezen a Pulinak még sokat kell dolgoznia; víziónkat itthon nem tudtuk széles körben ismertté tenni és megszerettetni. De bízom benne, hogy az izraeli példa hozzájárul ahhoz, hogy a Pulinak is sikerüljön egy önös érdekeken átívelő, széles körű összefogást megvalósítania. Mi mindenki hozzájárulását örömmel fogadjuk, legyen az magánemberként, partnercégként, vagy állami szerepvállalásként nyújtott támogatás…”

Izrael űrtörténelmet ír

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Neil Armstrong – aki első emberként lépett a Hold felszínére 1969. július 21-én – mára szállóigévé vált mondata éppen fél évszázaddal ezelőtt hangzott el. Az Apolló-éra történelmi Hold-küldetéseinek során –sikeresen landolt hat expedíció alkalmával – 12 ember járt égi kísérőnk felszínén. Gene Cernan, az Apolló 17 parancsnoka, 1972. december 14-én hajnalban tért vissza a holdkompba. Az „utolsó ember a Holdon” szavait idézve: „Életem három napján a Hold volt az otthonom.”

Ma, fél évszázaddal később egy gyorsan növekvő közösség dolgozik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo-programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a holdra szállást (Lunar Orbiter, Ranger, Surveyor programok).

Az űrügynökségek kezdeményezései mellett ma már a magánszféra szerepvállalása is erősödik a ciszlunáris térben. A sokszor – itthon meglehetősen vehemensen – bírált Google Lunar XPRIZE (GLXP) verseny tavaly március 31-én hivatalos győztes nélkül ért véget ugyan, de jó néhány résztvevője továbbra is aktív, és értékes eredményeket tud felmutatni már most.

Most elsőként a SpaceIL csapata írhat űrtörténelmet a ma estére tervezett Holdra szállással. Izrael nemzeti vállalkozásként tekint a SpaceIL küldetésére, amely mintegy 90%-ban magán-finaszírozással valósul meg. Morris Kahn milliárdos üzletember, aki mintegy 43 millió dollárral járult hozzá a 100 millió dollárra becsült összköltséghez, elmondása szerint: „Nem akarok a leggazdagabb ember lenni a temetőben. Szeretném azt érezni, hogy a pénzemet hasznos dolgokra fordítom. Meg akartam mutatni, hogy Izrael, ez a kis ország meg tud oldani egy olyan feladatot, ami eddig csak a három nagyhatalomnak – Oroszország, Egyesült Államok és Kína – sikerült. Tud-e Izrael inovatív lenni, és alacsony költségvetésből, nagy űripari háttér nélkül, eszközt juttatni a Holdra?”

Ma este élőben is követhető a merész vállalkozás a YouTube-on itt.