A bemutató sikere, a lányok, fiúk aktív és kreatív részvétele bizonyította az alkotók törekvését, miáltal rendhagyó, a mai színházi-nevelési programok körében is irányadó foglalkozás jött létre. A mostanihoz hasonló előadásokat havonta egyszer rendeznek egy-egy középiskolai osztály részvételével a Nemzeti Táncszínház refektóriumában.
Kun AttilaHorda című koreográfiáját egy színházi-nevelési előadás részeként láthatják a programban részt vevő középiskolások, akik várhatóan élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket is aktívan bevonva képesek legyenek szabad, kifejező fizikai erejüket felnyitni és használni a táncon keresztül.
A programban részt vesz Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Mádi László és Palcsó Nóra, a KET táncművészei, Sereglei András és Takács Gábor színész-drámatanár és Kun Attila koreográfus.
A Horda2 munkacímű kezdeményezés kilépési lehetőség a jelenlegi színházi nevelési keretek közül, mivel formailag-gondolatilag új elem kerülhet a hivatalos vérkeringésbe és direktben szólítja meg a fiatalokat. A repertoárba illeszthető, probléma-központú közösségi színházi előadás készül, mely a nézőket is alkotóként kezeli, és amely egyedülálló módon kapcsolja össze a tánc nyelvét a színházi nevelésben alkalmazott drámapedagógiai eszközökkel. Remény szerint rövid időn belül modellprogrammá válhat ez a program a hazai kőszínházak számára is, mivel formabontó előadásról van szó abban az értelemben, hogy a színházi nevelés hagyományos szó-központúsága találkozik a táncszínházi formanyelvvel.
– Szakmailag nagyon érdekel bennünket, hogy miként tudjuk ötvözni a tánc nyelvét az emberi problémákon gondolkodásban. Nagyon inspiráló az előadás, jó alapanyag arra, hogy ezt az „egyén és közösség” programot felvethessük – mondta Takács Gábor. – Nem válaszokat adunk, hanem kérdezni tanítunk. Számunkra a kritikai szemlélet és a több szempontú gondolkodás kialakítása, a felvetett problémákhoz kapcsolódás a legfontosabb – tette hozzá.
Az idén, a Közép-Európa Táncszínház 25. jubileumi évében az egyik legfontosabb feladat az volt oktatási program létrehozása avégett, hogy az emberek megismerjék a saját testüket – mondta Kun Attila. A koreográfus szerint nagyon fontos szerepet kap ez a hármas összefogás abban, hogy a program résztvevőinak tapasztalata legyen a tánccal, hogy fölismerjék: a tánc nem csupán a hétvégi diszkó, hanem egy önkifejezési forma. A színházi nevelésben pedig nem csupán formanyelv.
A foglalkozásokon mindig csak egy osztályt fogadnak. Szakmai érdeklődőket is várnak – előzetes egyeztetés alapján, márciustól.
A Közép-Európa Táncszínház (KET) 1989 óta az alapító-igazgató Szögi Csaba vezetésével nyitott műhelyként működik. Ez idő alatt negyvennél több koreográfus dolgozott a folyton megújuló társulattal. Olyan művészeket hívnak meg, akik művészi elképzeléseiket nem a bevált és biztonságos formák mozgásnyelvi kliséiben valósítják meg, hanem a járatlan út veszélyeit is vállalva, bátor, sajátos kifejezési eszközökkel hozzák létre előadásaikat. Az alkotók közül hárman művészeti vezetőként is részt vettek a munkában. Énekes István, Köllő Miklós ésHorváth Csaba a táncszínház egy-egy korszakát fémjelezte, egyedi stílust képviselő előadásaival.
A Káva az 1997 óta működő Káva Budapest első, egyben hazánk és a közép-európai térség jelenleg talán legrangosabb színházi-nevelési társulata. A csoport olyan drámapedagógiai és színházi eszközöket használó komplex előadásokat tart főként iskolai osztályoknak, amelyekben a résztvevőkkel közösen emberi, társadalmi problémákat (pl. szabadság és felelősségvállalás, szülő–gyerek kapcsolat, idegengyűlölet, iskola és demokrácia, erőszak, történelmi traumák mai hatásai) vizsgál meg cselekvésen és közös gondolkodáson keresztül.