Nem lehet konzervatív érték a jogállamiság semmibevétele

A Moody’s egy fokozatot javított Magyarország adósságbesorolásán, ezáltal az ország a ’Baa2’-kategóriába lépett, a kilátás pedig stabilról kedvezőre változott – írja a Reuters. A hitelminősítő azért döntött így, mert kedvezőnek tartja a gazdaság alakulását, erős volt a növekedés az első félévben. Emellett középtávon is ígéretes a tempó, ami segíti a költségvetés megszilárdítását, illetve az államadósság csökkentését.

Az értékelés kiemeli, hogy a kormányzati ösztönzők a második negyedévtől kezdve nagyot lendítettek a helyzeten. Ugyanakkor 2025-ig sok beruházás várható, azaz az ország vonzó a külföldi befektetők számára, a kormány serkenti a növekedést. Gond viszont, hogy felgyorsult az infláció. Emiatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, az uniós tagok közül elsőként.

Magyarország nem hagyja magát zsarolni az LMBT-törvény ügyében, nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, mert szuverén állam, illetve nemzet – adja tudtul a Yahoo/AP. Ennélfogva még a Bizottság sem tudja más belátásra bírni, bárhogy fenyegetőzik is pénzbüntetéssel, illetve hasztalan indított jogi eljárásokat a közös értékek megsértése címén. Ezt Szijjártó Péter közölte New Yorkban az ENSZ közgyűlési ülésszaka alkalmából. Mint mondta: a tervezett népszavazás be fogja bizonyítani, hogy a kormánynak van igaza, és hogy a népakaratot képviseli.  

Ugyanakkor – teszi hozzá a hírügynökség – amerikai konzervatív gondolkodók a jobboldali-populista magyar kormány csodájára járnak olyan ügyekben, mint a migráció, a melegjogok és a nemzeti önállóság – pedig ez mind-mind olyan kérdés, amelyben a magyarok véleménye ütközik az európai partnerek álláspontjával, miután utóbbiak úgy ítélik meg, hogy Budapest több területen is aggasztó módon bontja le a demokráciát.

Az élen az igencsak vitatott ún. gyerekvédelmi jogszabály áll, amely miatt Brüsszel visszatartja a gazdaság megújítására szánt pénzeket. Ezt a külügyminiszter a maga részéről tisztán politikai döntésnek és kényszerítési próbálkozásnak minősítette.

A viszonyt emellett megterheli, hogy az EU szerint Magyarországon folyamatos támadás éri a jogállami normákat: korrupció úton-útfélen, a sajtó befolyásolása, az állami intézmények, illetve az igazságszolgáltatás növekvő központi ellenőrzése. A hatalom ezzel szemben úgy állítja be, hogy az ország a konzervatív értékek bástyája. Ezért Szijjártó szerint nagyon örülnek, amikor jobboldali kommentátorok jönnek Amerikából Budapestre, mert ők szembesülnek a valósággal, tehát hogy nem igaz, amit a tengerentúli média általában hangoztat. Hogy tudniillik egy diktatúráról van szó, meg még idetartozik egy sor egyéb álhír.

Szijjártó, aki jelezte, hogy szó sem lehet illegális migránsok befogadásáról, a legutóbbi nagyjából 1500 milliárd dolláros kamatfelvételről úgy vélekedett, hogy a magyaroknak nem kell félniük, amiért az Európai Bizottság nem utalja a forrásokat.

Az Európai Unió a pénzügyi feltételek szigorításával próbál nyomást gyakorolni Magyar- és Lengyelországra a jogállami elvek megsértése miatt –olvasható The New York Timesban. Brüsszel forrásokat fagyasztott be, mivel a két kormány kétségbe vonja a közösségi jog elsőbbségét és megkerüli a szervezet legfelső bíróságának határozatait. Az emiatt érkező dorgálásokat és figyelmeztetéseket Budapest, illetve Varsó üres fenyegetésnek veszi.

Emiatt az EU most más eszközzel, a pénzzel él. Nem utal át tetemes támogatásokat, emellett a lengyel vezetésre kemény pénzbüntetés vár, amiért tesz az Európai Unió Bíróságának több ítéletére is. Az unió számára létkérdés a küzdelem. Mert ahhoz, hogy normálisan működjék, a tagállamoknak követniük kell a közösen megszabott elveket. Ám a magyar és lengyel jobboldali-populista vezetés gyakran hasznosnak tartja, hogy beintsen a szervezetnek.

Csakhogy a két ország most még több pénzt is veszthet, mert hatályban van a jogállami mechanizmus és a Bizottságot erősen szorongatja az Európai Parlament, hogy élesítse be a fegyvert. Azaz függesszen fel más támogatásokat is a jogállami normák megszegése, továbbá a korrupció miatt.

Sophie in’t Veld, holland liberális EP-képviselő úgy látja, hogy döntő pillanathoz érkezett az integráció, mert ha nem tudja kikényszeríteni a közösségi jog megtartását, akkor szét fog esni. Egyelőre azonban az sem segített, hogy a Bizottság minden országban felmérte a demokrácia állapotát, mivel pont azok a kormányok nemigen mozgatják a fülük botját sem, amelyeknél rendszerjellegűek a gondok.  

A brüsszeli Európai Politikai Központ agytröszt egyik elemzője ott látja bajt, hogy az EU mindig egy lépéssel le van maradva, így nem tud mit kezdeni a polgári szabadságjogok korlátozásával. Eközben azonban bírálók szerint Magyarországon egyre romlik a demokrácia helyzete. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora úgy látja, hogy mind Budapest, mind Varsó úgy tesz, mintha végrehajtaná az Európai Bíróság döntéseit, ám valójában folyamatosan szembe megy az uniós szabályokkal és így kész helyzetet teremt.

De a másik oldalon gyűlik az elégedetlenség, mert sokaknak elegük van a Bizottság és a Tanács mentegetőzéseiből. Magyar- és Lengyelország már éppen elég hidat égetett fel – mondja a szakértő. Elemzők pont ezért gondolják, hogy célravezetőek lehetnek a pénzügyi szankciók.

Az új német kormánynak segíteni kell, hogy az EU-ban mindenütt érvényesüljön a jog uralma, azaz kínos feladattal szembesül a Magyar- és Lengyelországgal zajló vita kapcsán – írja a Deutsche Welle. Viszont Berlin fokozottan rákényszerül erre a lépésre, ha a zöldek bejutnak a koalícióba. Pedig a következő vezetésnek lesz dolga éppen elég: a járvány utáni gazdasági újjáépítés, a migráció, az unió külpolitikai szuverenitása, a nyugat-balkáni bővítés, Afganisztán.

A Brüsszeli Európai Politikai Központ igazgatója, Emmanouilidisz úgy véli, hogy az új garnitúra nem változtat az eddigi integrációs politikai alapvető irányvonalán, viszont mindenképpen beleütközik a jogállami viszályba. Hiszen a tét a bíróságok függetlensége, a nemi kisebbségek jogainak korlátozása, valamint a média megrendszabályozása. Ez pedig kiélezheti az ellentéteket.

A PiS egyik korábbi tanácsadója, Krawczyk, aki már otthagyta Kaczynskiékat, azt mondtja, hogy Merkel idáig mindig közvetíteni próbált Budapest és Varsó felé, de ennek vége. Az új hatalom várhatóan sokkal inkább Brüsszel és Strasbourg pártját fogja majd, ami főleg a lengyel félnek sok gondot okoz majd. Nézetét osztja Emmanouilidisz is, aki szerint Berlin részéről fel fog erősödni a nyomás. Bár Laschettől ezt csupán kevéssé lehet feltételezni.

Varga Judit ezzel szemben azt hangoztatja, hogy Magyarországnak járnak a szóban forgó pénzek, a magyarok megdolgoztak érte. Hát, ezt majd az Európai Bíróság eldönti, noha annak joghatóságát főleg a lengyelek kétségbe vonják. De az biztos, hogy a jogállami vita rendezése nélkül nem lehet előbbre lépni a többi kardinális területen, mert az nem megy, ha nincs összefogás és ellenerők működnek. Így aztán a brüsszeli szakértő szerint az új német kormányszövetség kezelheti majd ezt a válságot is.

Orbán Viktor vörös szőnyeggel fogadta Budapesten Le Pen elégedetlenséget szító riválisát, aki bízik abban, hogy ő lesz a következő francia államfő, nem pedig a szélsőjobb elnök asszonya – tudósít a Politico. A populista tévés személyiségnek a mostani demográfiai csúcs alkalmából kijárt az állami vendégeknek fenntartott megkülönböztetett eljárás, ideértve a Ferihegyre érte küldött kormányzati gépkocsi.

A francia nemzetgyűlés egyik bennfentese névtelenül ugyan, de aggasztónak tartja, hogy Orbán beáll Zemmour mögé. Le Pen, aki mind ez ideig hasztalanul próbált meg szélsőjobbos szövetséget tető alá hozni Európában, többször is találkozni akart a magyar politikussal, de hiába. (Tegnap viszont azt közölte, hogy hamarosan ő is eljön Budapestre – a szerk. megj.)

Zemmour még nem jelentette be indulását az államfői posztért, de mivel keményen elutasítja a bevándorlást, ugyanakkor a francia identitás erősítését szorgalmazza, jócskán növelte a népszerűségét, mivel a jobboldalon sokan úgy gondolják, hogy Le Pen túlságosan is betagozódott a politikai főáramlatba. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy utóbbi és Marcon jut majd be a második fordulóba.

Viszont Zemmour hívei a szívélyes magyarországi fogadtatásból azt a következtetést vonják le, hogy vezérük akkor otthon is megfelelő jelölt lehet a populista, nacionalista tábor számára. Az is állítják, hogy Le Pen egyre jobban tart a kihívótól. Orbán ugyanakkor arra használja a mostani fórumot, hogy a migrációellenes, nacionalista európai jobboldal vezetőjének tüntesse fel magát.

Több mint kétszeresére nőtt a tavasszal azoknak a száma, akik először kértek menedéket az unióban, csakhogy Magyarországon mindössze 10 (!) ilyen migráns akadt – tudósít a Reuters. A három hónap alatt összesen majdnem 104 ezren terjesztettek elő ilyen kérelmet, ami 115%-os ugrás az előző év hasonló időszakához képest. Ötödük szír, utánuk következnek az afgánok és pakisztániak, 13, illetve 4%-kal. A fő célpont Német-, Francia- és Spanyolország. Viszont az Eurostat statisztikájából az is kiderül, hogy ugyanezen idő alatt felére esett vissza azoknak a száma, akiket egyszer már elutasítottak, de újra nekifutottak.