Az Európai Tanács ma kezdődő ülésén kell dönteniük a tagállamok vezetőinek az Európai Unió 2030-i klímacéljairól. A Greenpeace azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől: tegyen meg mindent azért, hogy megállapodás szülessék a klímacélokról, és Magyarország számára minél hamarabb elérhetőek legyenek azok az uniós források, amelyekkel hazánk gazdaságát fenntartható pályára lehet állítani a koronavírus okozta gazdasági válságot követően. (A nyitó képet Járdányx Bence/Greenpeace készítette.)
A tagállamok vezetőinek nemcsak az uniós mentőcsomagról és a hétéves költségvetésről, hanem az EU 2030-i kibocsátás-csökkentési céljairól is meg kell állapodnia az Európai Tanács december 10–11-i ülésén.
A tét hatalmas: a koronavírus okozta gazdasági válságból úgy kell talpra állítani a tagállamok gazdaságait, hogy egyúttal a klíma- és ökológiai válságot is megfékezzük. Ehhez a tudomány szerint 65%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre van szükség az Európai Unióban 2030-ig – a jelenlegi vállalt 40% helyett.
A mostani EU-csúcsra érkező tagállamok többsége csak 55%-ra emelné a vállalást, ami továbbra is jócskán elmarad a szükséges 65%-tól. Az 55%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ráadásul tovább gyengítenék azzal, hogy a kibocsátás-csökkentésbe beleszámítanák a természetes szén-dioxid-nyelők (pl. erdők, gyepek) hatását. Ezzel valójában csupán 51–53%-kal csökkennének az üvegházgáz-kibocsátások.
Különösen aggasztó, hogy néhány ország – köztük Magyarország is – továbbá azt próbálja elérni, hogy a földgázt és az atomenergiát klímavédő megoldásként bevegyék a megállapodásba. Ez elfogadhatatlan, hiszen egyik sem megfelelő válasz a klímaválságra. A földgáz egyike azoknak az energiahordozóknak, amelyeknek a használata az egyik legfőbb okozója a klímaváltozásnak. A klímaválság jelenlegi stádiumában pedig nincs már idő arra, hogy a fosszilis energiatermelést atomerőművek építésével váltsuk föl. A Paks II. körül zajló folyamat is bizonyítja, hogy egy atomerőmű-terv megvalósításához 2-3 évtizedre van szükség, és többnyire pusztán a bezárás alatt álló atomerőművet hivatott pótolni. A fosszilis energia kiváltásából adódó kibocsátás-csökkentéseket azonnal meg kell kezdeni, így sem a földgáz, sem az atomenergia nem elfogadható megoldás.
„A Párizsi Megállapodás után öt évvel nincs idő tovább halogatni a döntéseket. Ha így folytatjuk, 1,5 helyett akár 4-5 C-fokkal is tovább növekedhet a globális átlaghőmérséklet. Ennek
katasztrofális hatásai lennének a magyar lakosságra is: élelmiszer-termelésünket ellehetetlenítő, kiszámíthatatlan időjárás, tömeges népvándorlásokat okozó hatalmas vízhiányok, a mindennapi életünket elviselhetetlenné tévő hőhullámok és villámárvizek várnának ránk.
Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége is, hogy sikerül-e most tető alá hozni az uniós klímacélok megfelelő mértékű szigorítását” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.