Nemzeti áltudomány a magyarság eredetéről és nyelvéről

Tekintettel a téma fontosságára és időszerűségére, szerkesztőségünk kötelességének tartja fölhívni olvasóink figyelmét Lukácsi Béla rádiós újságíró kollégánknak az Élet és Irodalom legfrissebb számában (LXIII. évfolyam, 2.) megjelent publicisztikájára. Az okosan és tényekkel érvelő írás címe: „Nemzeti áltudomány”.

„Nyomorultak, ha így folytatjátok, eljöhet az idő, mikor maga a nép lincsel meg benneteket. A hazugságaitok miatt. Egyetlen közösséget, egyetlen országot sem lehet a végtelenségig félrevezetni.” Ezt a levelet 14 évvel ezelőtt kaptam egy kedves hallgatótól. Hogy békeidőben ilyet kapjon egy rádiós szerkesztő, azt nagyon ki kell érdemelni. Finomabb formában még a Magyarok Világszövetségének az elnöke is hangot adott a felháborodásának. Hárman osztoztunk a bűnben, Szíj Enikő finnugor nyelvész és Szilágyi János György ókorkutató tettesként, én felbujtóként.

Akkor jelent meg magyarul Mario Alinei olasz nyelvésznek Az ősi kapocs című  munkája a magyar–etruszk nyelvrokonságról. A könyvet, amelyben a szerző azt állította, hogy az etruszk nyelv a magyar archaikus változata, illetve hogy a magyarok az etruszkok ősei, a Magyarok Világszövetsége is kötelességének érezte minden lehetséges módon népszerűsíteni, itthon és a határon túl is. Akkoriban másról se beszéltek, mint erről a könyvről, még a közmédiában is meglehetős karriert futott be anélkül, hogy tudományos igényű, korrekt értékelést, elemzést kapott volna. A mi bűnünk az volt, hogy a Kossuth rádióban megtettük, amit mások elmulasztottak. 

Az nem volt újdonság, hogy a magyar őstörténettel, ezen belül a nyelvrokonsággal kapcsolatos kérdések heves indulatokat váltanak ki, gyakorló szerkesztőként sűrűn megélte az ember, még az ilyen hőfokú indulatkitörésekhez is hozzászokhatott.

A pozsonyi csata 1103. évfordulóján, 2010. július 7-én az MTA székháza előtt nagygyűlést tartottak, tiltakozva a pozsonyi csata elhallgatása (!), a történelmi hazugságok, az idegen szemléletű történelemoktatás, a „népünket lejárató, mindenki másnak megfelelni vágyó, »tudományosnak tűnő« hazugságok miatt”. A nagygyűlésen árpád-sávos zászlók alatt felszólalt egy jobbikos országgyűlési képviselő, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, egy nemzettudat-építő, valamint egy magyarságkutató „történész” is. A szervezők köréhez közel álló blogon (Terror Magyarországon) pedig az alábbi bejegyzést tették közzé:

„A hazai cionbérenc lapok és tömegtájékoztatás teljes mértékben elhallgatta ezt a nagy jelentőségű rendezvényt, amely egy újabb tőrdöfés az MTA finnugoros bugrisai számára, akik még mindig a marxista hazugságokat fújják, Pálinkás Józseffel, MTA elnökkel az élen. Az MR1 nevű cionszócső pedig az MTA júdásainak hazugságait bömbölik, ha éppen a magyar őstörténelemről van szó.”  (Apró szeplő a közleményben, hogy a szöveg fogalmazója az alany-állítmányegyeztetés szintjét nem tudta megugrani.)

És mellékelték az MR1 Kossuth rádió Tudományos Szerkesztősége munkatársainak a fényképét is, ezzel a szöveggel: „a jehudák tablója, köztük a pártállami kommunista diktatúra régi alkalmazottai”.

A történet azért is érdekes, mert a nagygyűlés szónokai közül egyesek, valamint elvbarátaik már hosszú évek óta megszólaltak a Magyar Rádióban (és a közszolgálati tv-kben is), leginkább a Vasárnapi újság című műsorban mondták el szinte heti rendszerességgel teljesen tudománytalan nézeteiket a magyarság korai történetéről.

Ezekben a beszélgetésekben – szinte mindegy is volt, hogy mi a konkrét téma – mindig néhány egyszerű tételt ismételgettek: a gyűlölt finnugor elméletet a Habsburgok, a kommunisták kényszerítették ránk, most is vannak, akik el akarják venni a történelmünket, uralkodni akarnak a múltunkon, hogy a MTA hamis tanokat terjeszt, nem engedik kimondani az igazságot és hasonlók….

A cikk itt folytatódik, tessék kattintani!