A válságok már nem követik egymást, hanem felhalmozódnak. A covid-járvány, az orosz–ukrán háború és a magas infláció mind nagyon megterhelő a kkv-k számára. A világgazdaság leggyengébb pontja azonban a tengeri szállítmányozás, amelynek költsége megtízszereződött 2019-hez képest. Az iBanFirst szakértői szerint a legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése. (A nyitó kép forrása: Alliance Bennani.)
Az év elején azt hittük, túl vagyunk a covid-járvány okozta gazdasági nehézségeken, azonban nem ez a helyzet. Március közepén Kína bezárta a 17 millió lakost számláló Sencsent, a kínai Szilícium-völgyet, valamint bezárta kikötőjét is, ami a konténerszállítást tekintve az egyik legnagyobb az országban. Sencsenen évente 194 millió tonna áru halad át, ami több, mint háromszorosa Le Havre, Franciaország vezető konténerkikötője forgalmának. Ehhez járul még az ukrajnai háború és az évtizedek óta nem látott inflációs nyomás: Francia- 3,6, Németországban 5,1, Belgiumban 8, Magyarországon 8,3% (vagy ennél jóval több – a szerk. megj.)
A termékek 90%-a tengeri szállítmányként jut el a fogyasztókhoz. Azonban a covid-járvány kezdete óta a tengeri szállítás teljesen kiegyensúlyozatlan, és ez költségrobbanást eredményezett. 2019-ben egy 20 láb (33 köbméter) méretű konténer szállításának átlagos ára 1200 euró körül volt, most 13 000 eurónál is több, esetenként elérheti akár a 20 000 eurót is. Ez még a magas hozzáadott értékű áruk szállítása esetén sem tartható.
Az év elején sokan a szállítmányozás kedvező változásában reménykedtek. Erre azonban várni kell, aminek számos oka van: a covid-járvány miatti bezárások Kínában, a háború Ukrajnában, a konténerek hiánya, a nagy kereslet és kielégítésére törekvés, mindegyre a növekvő energiaköltségek.
Henrik Gergely, a nemzetközi tranzakciókra szakosodott iBanFirst cég (nemzetközileg elismert pénzforgalmi intézmény, amely banki határokon átívelő pénzügyi megoldásokat nyújt vállalati ügyfelei számára) vezető munkatársa szerint a legjobb esetben is 2023-ig tart a kikötői torlódások megszüntetése és a fuvardíjak tartós csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelemtől függő vállalatoknak – akár az anyagmozgatás, akár a kereskedelmi értékesítési pontok tekintetében – stratégiákat kell kidolgozniuk a költségek csökkentésére, hogy fenn tudjanak maradni.
A helyzet mindenesetre rávilágít a világméretű termelési láncok sebezhetőségére és a törekvésre, hogy csökkentsék az érdekeltek inflációingadozás okozta veszteségeket. Utóbbira megoldás lehet a devizafedezet, ha nemzetközi deviza-tranzakció is szerepet játszik a kereskedelemben. A szállítmányozási problémák azonban nagy nehézséget állítanak a vállalatok elé. A többség hosszú távú stratégiákban gondolkozik.
Ám jelenleg csak a gyors megoldásokban bízik, mint új szállítók felkutatása, akik korábban felhalmoztak vagy helyben állítják elő a termékeket. Az általános megoldás pedig, hogy áthárítják a költségeket a fogyasztókra.