Hazánkban mintegy 300 000 (!) az asztmás; évente 15–20 ezer az új beteg. A járvánnyal és a karanténhelyzettel járó pszichés megterhelés, illetve a most kezdődő allergiaszezon pedig – megfelelő inhalációs kezelés hiányában – növelheti a kockázatot.
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutakat érinti, ezért a COVID-19 szempontjából rizikócsoportba sorolhatók mindenekelőtt a súlyos, a gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Gyakori a rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzés, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, éjszakai köhögés. A jelenlegi járványügyi helyzetben az asztmások a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak.

„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban tartaniuk kell a világjárvány miatti óvintézkedéseket” – mondta Tamási Lilla professzor asszony, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság allergológiai és légzés-pathológiai szekciójának elnöke az asztma világnapja alkalmából tartott online sajtótájékoztatón.
Mára a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség világszerte az asztma, ami néhány évre inaktívvá válhat, ám felnőttkorban kiújulhat, és nem tudható, kinél és mikor fognak visszatérni a tünetek” – hívta fel a figyelmet a professzor. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár évekig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg már azt hiheti, meggyógyult. Ennek ellenére sem szabad abbahagyni az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek szedését.
Az asztmára ajánlott megelőző, gyulladásgátló terápiának, az inhalációs kortikoszteroidoknak (90%-ban támogatja a biztosító) nincsenek súlyos mellékhatásai, de a betegek kb. fele mégsem használja őket rendszeresen. A biológiai terápiák – amelyek a súlyos állapotú betegek egy része számára javasoltak – pedig gyakorlatilag ingyenesek.
Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív a gyógyszereit, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel – így például a SARS-CoV-2 vírussal – szembeni fokozott érzékenységre. Ezért különösen fontos most, a járvány idején a megelőzésre szolgáló, inhalációs gyógyszer rendszeres alkalmazása.

Az asztmásoknak ajánlott, hogy még körültekintőbben tartsák meg a járvány idejére előírt közegészségügyi szabályokat, így minél többet tartózkodjanak otthon, egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon, és ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.
Az asztmás tünetek a járvány miatti stressz, a tavaszi időjárás-változások és az allergia (magas pollenkoncentráció!) miatt is felerősödhetnek.
Az asztma kialakulása hátterében alapvető szerepet játszik a genetikai hajlam. A beteg állapotát ronthatják a belélegzett allergének,a légszennyezés. Az asztmás tüneteket okozó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a házi poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (például a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés.
A jelenlegi járványhelyzetben az asztmások eleve kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel érintkezést – tanácsolja a professzor asszony.

