Az írásait olvasva olyan, mintha ma is közöttünk élne. Szellemisége, látásmódja semmit sem veszített aktualitásából. Szinte hihetetlen, hogy egy év híján 100 éve jelent meg az Így írtok ti című paródiakötete, amellyel berobbant a közéletbe. (A Kossuth-sorozatban három kötet viseli ezt a címet, amelyben a magyar költészet, a magyar próza és dráma, valamint a külföldi próza és dráma stílusparódiái olvashatók.)
A képen (balról jobbra): Szép Ernő, (mögötte) Erdélyi József, (mellette) Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Lackó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. (Budapest, Zeneakadémia, 1932. január 10.)
Az iskolában nem volt jó tanuló. Több egyetemet is látogatott, de egyiket sem végezte el. Újságíróként kezdte a pályáját 1906-ban Az Újság, majd a Budapesti Napló és a Nyugat munkatársaként. Több mint ötezer cikket írt életében, témaválasztása, műfaji gazdagsága utolérhetetlen; riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk jelent meg nevével. Írt színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, és sok ismert mű (Micimackó, a Leacock-humoreszkek, Tom Sawyer kalandjai) magyar fordítása kötődik a személyéhez.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései (lógok a szeren, magyarázom a bizonyítványomat) a mai köznyelvet gazdagítják.
A butaságot, gőgöt, önzést, visszásságokat kifigurázó írásaiban (Görbe tükör, Együgyű lexikon, Budapesti emlék) gyakran ábrázolja a modern kor nagyvárosaiban csetlő-botló kisembert, aki humora segítségével túléli a legnehezebb időket is.
Regényeiben (Capillária, Utazás Faremidóba) és novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, a férfi és a nő közti viszonnyal. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok; írt egész estés vígjátékot és komoly hangvételű darabot is.
Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, és a tudományba vetett hitének diadalaként írta meg utolsó – egyben legnépszerűbb – regényét. Az Utazás a koponyám körül 1937-ben jelent meg, egy évvel azután, hogy Herbert Olivecrona, korának leghíresebb agyspecialistája agydaganattal műtötte meg Stockholmban. A könyvben saját betegségének és agyműtétének történetét beszéli el, részletesen leírva a műtét közbeni gondolatait, érzéseit és egyben felvázolva a kor budapesti értelmiségi viszonyait is. A regényből nagy sikerű film is készült Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva főszereplésével.
Karinthy Frigyes kétszer nősült. Legendásan romantikus szerelem után 1914-ben vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. Második házasságát 1920-ban kötötte Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mindkét gyermek örökölte édesapja különleges tehetségét, látványos irodalmi sikert – közel ötven kötete jelent meg – az 1955-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Karinthy Ferenc ért el. Karinthy Gábor költőként nem tudta befutni azt a pályát, amire adottságai révén hivatott lett volna.
A Karinthy-dinasztia Ferenc fiával, Karinthy Márton színházrendezővel, íróval ma is jelen van a magyar kulturális közéletben. 1982-ben alapította meg a háború utáni első magánszínházat, a Hököm Színpadot, 1988-tól Karinthy Színház, amelynek rendezője és igazgatója. Nagy közönségsikert arató könyve, az Ördöggörcs 2003-ban jelent meg. Az első hívó szóra vállalta, hogy a Karinthy Frigyes–életműsorozat „szóvivője” lesz.
„Örömhírt hoztam én…”
Sok Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tőle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb. A legtöbben a humoristát vélik ismerni. Kevesebben az esszéistát, a hírlapírót. A drámáit, a jeleneteit a színházba járók. Leginkább a prófétára hívnám fel a figyelmet.
Az emberiség, az ember jövőjéért aggódó gondolkodót ajánlanám. A bibliai örömhozó jövevényt, aki minden művéből kiszól. „Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, / De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.” – írja, dadogja a Nem mondhatom el senkinek kezdetű legszebb költeményében. Hát, ez ő! Aki minden tündöklő gondolatát ennek az örömhírnek szentelte.
Nevető bölcsnek is nevezték. A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén.
Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről.
Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen „örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt” ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle.
Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton
A sorozat első, Budapesti emlék című kötete augusztus 31-én jelenik meg az újságárusoknál, a második szeptember 7-én, és az összes többi minden második szerdán követi egymást, kötetenként mindössze 1490 Ft-ért. A sorozat megjelentetésében a Kossuth Kiadó médiapartnere a Metropol napilap.