A bankrendszer túlélési üzemmódban van. A foglalkoztatás az első négy hónapban az ötszemélyesnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában 0,7%-kal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget a többi között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja.
A munkanélküliségi arány 2013. II.–IV. hónapban 11% volt; konkrétan: mintegy 13 ezerrel csökkent az egy évvel azelőttihez mérten. Az egy év alatt külföldön munkát vállalók száma viszont ennél minden bizonnyal jobban nőtt.
Az első négy hónapban 2%-kal emelkedtek a reálkeresetek, de ez nem volt elegendő a fogyasztás élénküléséhez. Az államadósság a 2012. végi 79,2% után 2013. I. negyedévének végére a GDP 82,2%-ára ugrott. Ez főleg a március végi gyenge, euróban mérve 304,30-as forintnak a következménye.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon felélését is figyelembe vevő összehasonlítható szerkezetben az államadósság valójában körülbelül 6 százalékponttal emelkedett. Az infláció a 2012. decemberi 5%-ról 2013 májusára 1,8%-ra zuhant. A csökkenés pusztán statisztikai és piaci okokból is – az áfa-emelés kifutása, a világpiaci olajárak csökkenése, a vásárlóerő továbbra is visszafogott emelkedése – látványos lett volna, ezt az erőltetett rezsicsökkentés még markánsabbá tette. A Monetáris Tanács májusban is folytatta – 2012 nyár végétől, 7%-os szintről induló – kamatcsökkentést, 4,5%-ra mérsékelve a jegybanki alapkamatot.
A magyar monetáris politikának kedvezett a nemzetközi pénzbőség, a június eleji – a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés híre ellenére bekövetkezett – forintgyengülés azonban a folyamatok sérülékenységére utal.
Az európai pénzügyi helyzet 2012 nyara óta számottevően javult: a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) felbomlásának veszélye mérséklődött, az európai válságkezelés intézményrendszere erősödött. Ez azonban még nem érezteti hatását a reálgazdasági szférában. Az USA-ban és Kínában egyre több a kérdőjel. Az amerikai jegybank fokozatosan – egyelőre nem ismert időponttól – felhagy a monetáris lazítással, ami a hosszú lejáratú hozamok emelkedéséhez, ezáltal a befektetők kockázatvállalásának mérséklődéséhez vezet. Nyugtalanabb pénzpiacok jönnek.
A kormányzat láthatóan folytatni kívánja az állami befolyást növelő, zsákmányszerző – államosító, piacújraosztó – gazdaságpolitikáját. A rezsicsökkentés újabb és újabb lépcsői nemcsak választás előtti „osztogatásra” jók, de egyes ellehetetlenített energiaszolgáltatók megvásárlását is lehetővé teszik – állami vagy a kormányhoz közeli cégek által. A fele részben magyar tulajdonú bankrendszer programja is ebbe az irányba mutat, ehhez azonban egyelőre hiányoznak a feltételek.
A dohánykereskedelem átszervezése, a folyamatosan változó agrárpolitika a költségek emelkedése és a szolgáltatás rontása árán – részben a hazai kisvállalkozások rovására – a kormány a kliensei javára rendezi át a piacot.
A hitelminősítők és a piac viszont kifejezetten negatívan fogják értékelni az önkormányzati adóssághoz kapcsolódó „csődesemény-gyanús” lebonyolítási díjat és az ágazati adók további emelését. Mindezek a kritikák és értékelések láthatólag nem hatnak a kormányra, amely most már csak a választásokra figyel. Egyrészt olyan népszerű intézkedések várhatók, melyeknek terhei a rezsicsökkentéshez hasonlóan nagyrészt az üzleti szektorra háríthatók, másrészt jövedelembővítő lépések is: az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok, esetleg a gyermeket vállalók, egyszeri jelleggel a nyugdíjasok számára. Mindez feltehetőleg az EU-kívánalmaknál nagyobb, de még tolerálható szint körül tartja a várható 2013–14. évi hiányt, egyben tovább rontja egy még oly szerény növekedés megindulásának az esélyét.
Az ágazati különadók az ígéretek ellenére jellemzően nem szűntek meg, a költségvetési bevételekből való részesedésük nemzetközi összehasonlításban kirívóan magas és növekvő, az idén a GDP 2–2,5%-a. Az államháztartási hiány végeredményben – a választások előtti osztogatást is figyelembe véve – a GDP 3%-a körül alakul, vagyis kisebb elcsúszás valószínű a 2,7%-os hiánycélhoz képest. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79–80%-a körül lesz, az idei változás előjelét a forint év végi árfolyama és a kincstári tartalék nagysága dönti el. Nincs tartós, a gazdasági folyamatokból adódó adósságcsökkenés.
A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz. A külkereskedelmi aktívum tovább emelkedik a tavalyi 6,8 milliárd euróról 7,5 milliárd euróra.
A GKI 2013-ra átlagosan 3% körüli bruttó és ennél kissé magasabb nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke (2,2%-os inflációt feltételezve) 1,3%-kal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén nominálisan a kormány inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2%-kal bővültek – kb. 3%-kal emelkedik.
A hazai gazdasági várakozások kétéves csúcson vannak, ami a recesszió végét jelzi, s szerény II. félévi növekedést valószínűsít. A magyar gazdaság végeredményben a 2012. évi 1,7%-os visszaesés után 2013-ban stagnálás közeli állapotban marad. Számszerűen azonban a GKI kissé, 0-ról 0,3%-ra emeli növekedési előrejelzését. Ez mindenekelőtt az eddig gondoltnál is kedvezőbbnek látszó mezőgazdasági növekedésnek a következménye, emellett már szerény bővülés várható az építőiparban is. A beruházások 10%-kal, a lakosság fogyasztása 1,5%-kal el is marad a 2010. évitől.
Ráadásul a gazdaság ehhez is feléli tartalékait, az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, széles körű a vagyon-felélés (például a rezsicsökkentés következtében), a cégek mobilizálják eredmény-tartalékaikat. A tőke és a képzett munkaerő távozóban van.
A munkanélküliségi ráta éves átlagban az előző évihez hasonlóan 11% körül lesz.
Ha a külső környezet csak lassan romlik, akkor ezzel 295–300 forint közötti, vagyis az első félévinél csak valamivel gyengébb euró–forint-árfolyam jár együtt. Ugyanakkor számos olyan politikai-gazdasági hír lehetséges, amely hirtelen árfolyamgyengülést okozhat. A forintnak az euróval szembeni 310–320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus le fog állni, sőt, a jegybank mindent meg fog tenni, hogy a választások előtt újra erősödjék a a magyar nemzeti valuta. Így kamatemelés sem zárható ki.
