A lengyel miniszterelnök továbbra is kitart a menekültek befogadását ellenző álláspontja mellett – írja az AP amerikai hírügynökség, amit számos sajtóorgánum ismertetett (pl: madison.com).
Az Európai Bíróság által szerdán hozott ítélet nem tántorítja el attól Beata Szydłót a jövőben sem, hogy országa elutasítsa a migránsok befogadását. Sőt, úgy fogalmazott, a mostani uniós döntés egyáltalán nem lepte meg, s támogatja továbbra is a magyar és a szlovák álláspontot. Az hírügynökség szerint továbbra is fennáll az uniós tagországok megosztottsága és a szolidaritási alapelvre épített menekültpolitika miatt kialakult patthelyzet.
A The New York Times velős, de annál keményebb felvezetőjében a kvótaügyben hozott döntést elemezve azt írja, hogy csatlakozása óta Lengyelország és Magyarország töméntelen pénzt vett föl az Európai Uniótól, amiből gazdaságuk profitált, azonban mindkét országban olyan jobboldali vezetőket választottak, akik kormányzásuk alatt megtörték az igazságszolgáltatást és a médiát, illetve elitistának és antidemokratikusnak megbélyegezve az uniót, mindkét tagország elutasította a közös menekültpolitikát.
Ám a The New York Times az oly sokat idézett kormányzati vélemények helyett most sokkal inkább az utca emberének a véleményére volt kíváncsi – mintegy 2000 főt megkérdezve. Sebes Gábor nyugdíjas villamosmérnök szerint az unió csak addig demokratikus, míg a saját vezetőit hatalomra nem juttatja. Azt követően azonban nem veszi figyelembe az adott ország választóinak döntéseit, ehelyett őket bélyegzi meg antidemokratikusnak.
A magyar és lengyel választók nem kevésbé demokratikusak, mint a németek vagy a franciák, s eközben kormányinkat bünteti. Mezey Katalin író szerint mi csak hozzájárulásunkat szeretnénk visszakapni az uniótól, amelyik elvész a bürokrácia útvesztőjében, ezért nincs számos faluban még mindig aszfaltozott út. Szerinte az Orbán-kormány nem fenyegeti a demokráciát, sőt, épp az ellenkezője: csak igyekszik kiküszöbölni az uniós anomáliákat és működését akarja megreformálni.
A pécsi színház karmestere, Bende István szerint a kormány uralja a médiát, ami elég nyomasztó. Még vitázni sem lehet vele, mert nincsenek hírek és információk. Egyfolytában ellenségkeresés zajlik, szem előtt tartva a célt: kenyeret és cirkuszt a népnek! Másik két megszólaló pedig a fiatalok külföldre menekülésére, illetve a magas uniós bérekkel szemben az itthoni éhbérre panaszkodott. A lengyelek véleményét is kiegyensúlyozva egy-egy pozitív és egy-egy negatív álláspontot ismertet a tudósítás.
Egy másik, a Reuterstól átvett The New York Times-cikk szerint az Európai Bíróság nem változtatja meg a többségi véleményt a menekültek elutasításáról, sőt megerősítheti Orbán Viktor újraválasztásának esélyét. Úgy fogalmaz a cikk, hogy a bíróságnak sikerült szépen becsomagolt ajándékot adni Orbán kezébe. Lökést adott a döntés egy újabb kampánytémához, amire vevők a választók, s most még intenzívebben lehet a migránsozással kampányolni. A cikkben megszólaltatottak között is többségben vannak a kerítést pártolók, de egyikük azt mondta, ez még nem ok arra, hogy a mostani kormányt újraválassza.
A The New York Times hemzseg a kvótaügyben írt témáktól: a Brüsszelben keltezett tudósítás Dimitris Avramopoulos menekültügyi biztost idézi, aki szerint amennyiben nem teljesítik a mostani döntés után sem a rájuk kiszabott kvótaelosztási kötelezettséget, akkor szinte biztosra vehető, hogy megindítja a bíróság a kötelezettség szegési eljárást mind Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen.
Magyarország tajtékzik az uniós döntés ellen – így fogalmaz a BBC tudósítója, aki Szijjártó miniszter mondatait citálva jelezte, a kormány válasza azonnali és dühös volt. A szocialisták reagálását is beszúrta cikkébe, amit általában nem találtunk meg a többi tudósításban. Ugyanakkor a tudósító, Nick Thorpe a röszkei határátkelő helyre is ellátogatott, ahol jelenleg 300 menekült vár a sorára, s megtudtuk azt is, hogy tavaly 444 menekült kérelmét fogadták be, ami 60%-os emelkedés a korábbi adatokhoz képest. A jogvédő szervezetek szerint azonban ez csak azt jelenti, hogy a konténertáborokba fogadtak be ennyi embert.
A CNN is foglalkozik a döntés részleteinek ismertetésével, méghozzá nem átvett, hanem saját tudósításban. S azt emeli ki a döntés szövegéből, hogy 2015-ben a menekültek miatt előállt váratlan helyzetet még nem lehetett megítélni a jövőre vonatkozóan.
A megvesztegetésnek köszönhetően szabadon engedett azeri baltás gyilkos története is felbukkant a világsajtóban. Az első hírt a kanadai Hungarian Free Press adta ki az eredetileg dán médiaforrásra és a magyar „Átlátszóra”-ra való hivatkozással, amely szerint off-shore cégen keresztül landolt az MKB rejtélyes számláján 7 millió dollár, aminek fejében kiengedték a börtönből Ramil Szafarovot, aki brutálisan meggyilkolta örmény katonatársát. A tranzakció ideje egybeesett a magyar–azeri kapcsolatok erősödésével is.
Ennek kapcsán pedig egy Bakuban keltezett cikkre is bukkantunk a Trend News Agency portálon (egy orosz hírügynökség!), s amelynek vezetője terjedelmes cikkben sorosozik. A filantrópot olyan embernek állítja be, aki megpróbált Azerbajdzsán sorsába is beavatkozni, de a kormány idejében közbe tudott lépni. Magyarországi tevékenységét pedig elintézte egy tömör mondatban: meg akarta dönteni Orbán hatalmát és ezért ’persona non grata’-nak kiáltották ki Soros Györgyöt.
A szerző sorra veszi Soros világméretű jótékony, illetve szerinte kártékony tevékenységét Ukrajnától Szerbián át Mianmárig, s hogy mennyire szavahihető, arra már az első mondatából rájöhetünk, amikor azt írja, hogy a Fehér Ház hivatalos honlapján 10 nap alatt 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze, amelyben arra kérik Donald Trumpot a petíciót benyújtók, hogy Sorost nyilvánítsa terroristának.