Okosotthon: a kényelem a legfőbb ok a vásárláskor

(Írta: Vass Dorottya) Egyre elterjedtebbek hazánkban is az okosotthon-megoldások. Ez részben a kedveltségüknek köszönhető, részben annak, hogy mind több háztartási eszközbe telepítenek olyan kommunikációs protokollt, amivel az már okoseszköznek számít, akkor is, ha a vásárlónak ez nem igénye és ezt a funkciót valójában ki sem használja. A Reacty Digital tavalyi felmérése szerint a lakosságnak csaknem a harmada használ valamilyen okosotthon-megoldást, és további kétötöd pedig nyitott a használatára, csak drágállja azt.

A 18-79 éves magyar lakosság harmadának van valamilyen okosotthon-eszköze, többségüknek legföljebb három. Attól még, hogy használ valaki ilyen háztartási megoldást, nem feltétlenül érzi a lakását, házát okosotthonnak: saját megítélés alapján a magyar lakosság huszada él okosotthonban.

A legelterjedtebb technológia az okostévé, az okosotthon eszközökkel rendelkezők háromnegyedének van már.  A használók negyede robotporszívóval, ötöde okos világítással, fűtéssel és/vagy ugyancsak ötöde valamilyen biztonságtechnikai eszközzel rendelkezik. Bár ezek a háztartás minden tagja által használt vagy használható megoldások, a férfiak és a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban vásárolnak ilyen eszközöket, mint mások.

Aki alkalmaz a háztartásában okosotthon-megoldást, annak bevált ez a technológiai újítás, szereti és elégedett vele, főként azért, mert könnyű kezelni. Több mint felük szerint megkönnyíti az életét, és ugyanennyien szeretik, ha távolról is irányítható az eszköz. Ezek a kényelmi szempontok fontosabbak a használóknak, mint az energiahatékonyság.

A 18–79 éves magyarok jó kétharmada nem használ okosotthon megoldást, ám kétötöde nyitott arra, hogy a jövőben így tegyen. Ők leginkább robotporszívóra, okos világításra, fűtésre és tévére vágynak, ám mert drágák, még nem vették meg őket. A vásárlásra nyitottak tizedénél, a teljesen elzárkózók ötödénél jelennek meg biztonsági aggályok a hálózatra csatlakoztatható megoldások kapcsán.

Akinek nincs okosotthon eszköze, az kétkedik a biztonságosságát illetően. A nem használók fele úgy véli, hogy az eszköz hálózatán keresztül megfigyelhetnék őket. Hasonlóan sokan vannak azok is, akik úgy gondolják, hogy egyszerű átlagemberként nem célpontok a kibertámadások elkövetői számára. Harmaduk ért egyet azzal az állítással, hogy a hálózaton keresztül átvehetik az irányítást az otthonuk felett és akár bűnözők is behatolhatnának hozzájuk.

Ugyanezek a vélemények az okosotthon-technológiát használók körében is megjelennek, de sokkal kisebb arányban. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mindkét csoportban magas a bizonytalanság az okosmegoldások biztonságos működését illetően – ez utalhat a kiberbiztonsággal kapcsolatos alacsony tudásszintre is.

A használóknak mindössze negyede gondolja határozottan azt, hogy biztonságban vannak az adatai, vagy hogy betörésbiztosak lennének ezek a rendszerek.

A magyar lakosság körében tehát egyelőre többségben vannak azok, akiknek nincs okos háztartási megoldása. A vásárlástól az eszközök magas ára és a biztonsági aggályok tartják vissza a magyarokat.

Ugyanakkor egyre több háztartási eszköz „okos” – akár akarjuk, akár nem –, és a fiatalok élénken érdeklődnek irántuk, így az okosotthon-megoldások térnyerése várható a jövőben Magyarországon is.