Az Európai Bizottság ma ismertette a 2021. évi oktatási és képzési figyelő megállapításait. A dokumentumot a negyedik európai oktatási csúcstalálkozón mutatták be. A 2021. évi oktatási és képzési figyelő ráirányítja a figyelmet arra, milyen fontos szerepet tölt be a jóllét az oktatásban, felvázolja a közeli múlt szakpolitikai fejleményeit, és áttekinti, hogyan fogják a tagállamok felhasználni a helyreállítási és reziliencia-építési eszköz forrásait azért, hogy kiigazítsák és megerősítsék oktatási és képzési rendszereiket.
A koronavírus-világjárvány okozta stressz sok gyermek és fiatal jóllétére és mentális egészségére gyakorolt hatást. Az is bebizonyosodott, hogy a jóllét elválaszthatatlan az oktatás eredményességétől és az egész életen át tartó tanulás sikerességétől. Az utóbbi években a tagállamok nagy súlyt fektettek a jóllét megteremtésére az oktatásban, és ennek megfelelően további intézkedéseket hoztak a világjárvány időszakában. Az idei oktatási és képzési figyelő közreadja a tagállamokban bevált módszereket, bemutatja azokat az átfogó törekvéseket, amelyek a jóllét javítását célozzák az oktatásban. A dokumentum azt is segít feltérképezni, hol tapasztalhatók hiányosságok, és hol van szükség szakpolitikai intézkedésekre.
Magyarországra vonatkozó fontos megállapítások a jelentésből
Nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben elégedettek az életükkel, ugyanakkor iskolai zaklatást is valamivel gyakrabban szenvednek el, mint az uniós átlag.
A magyar szülők több mint fele véli úgy, hogy a világjárvány hatással volt gyermeke mentális egészségére.
Az oktatásra és a képzésre fordított közkiadások hozzávetőleg megegyeznek az uniós átlaggal.
A felsőoktatás finanszírozása csökkent 2021-ben.
Magyarországon a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel megközelíti az uniós átlagot.
Az OECD legutóbbi nemzetközi tanulói teljesítménymérése, azaz a 2018. évi PISA-felmérés szerint a magyarországi oktatási eredmények nem érik el az uniós átlagot.
2020-ban kismértékben nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
Az iskolarendszer rendkívül szelektív, ami a tanulók társadalmi-gazdasági státusz szerinti korai elkülönüléséhez vezet.
A pedagógushiány egyre nagyobb kihívás.
A szakképzésben való részvétel növekszik, a szakképzésben végzettek pedig jól boldogulnak a munkaerőpiacon.
Az egyetemi és a főiskolai képzés nem tud lépést tartani a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedésével.
Terjedjenek ki az „uniós dimenziójú bűncselekmények” a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményre is
Az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény is kerüljön fel az ún. uniós dimenziójú bűncselekmények listájára, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök az Európai Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében bejelentette. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény Európa-szerte ugrásszerűen terjed, és napjainkra mindkét jelenség súlyos és aggasztó méreteket öltött – az online és az offline térben egyaránt.
Ez az EU egésze számára kihívás, ami közös uniós fellépést tesz szükségessé. Jelenleg azonban nincs meg a jogalap ahhoz, hogy a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt uniós szintű bűncselekménnyé lehessen nyilvánítani.
A Bizottság által ma előterjesztett kezdeményezés ismerteti azokat a bizonyítékokat, amelyek – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok fényében – indokolják a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény felvételét az uniós dimenziójú bűncselekmények listájára. A kezdeményezés azoknak az uniós intézkedéseknek a része, amelyek a jogellenes gyűlöletbeszéd, az erőszakos szélsőséges ideológiák és az online terrorizmus elleni küzdelmet célozzák. Közéjük tartozik a többi között a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó uniós magatartási kódex, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat, az online terrorista tartalmak terjesztése elleni fellépésről szóló rendelet és az uniós internetfórum.
A kezdeményezésről szóló közlemény
MapMyTree: ültessenek 3000 millió fát az EU-ban
Az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel tette közzé a MapMyTree adateszközt, ami annak az uniós kezdeményezésnek a megvalósítását segíti, melynek célja, hogy az EU területén további háromezer millió fa ültetése valósuljon meg 2030-ig.
A MapMyTree segítségével az érdeklődő szervezetek kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy kiveszik a részüket a kezdeményezésből, és nyilvántartásba vehetik az általuk elültetett fákat. Az európai zöldmegállapodás keretében a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában az EU kötelezettséget vállalt: az ökológiai elveket maradéktalanul tiszteletben tartva eléri, hogy a területén legalább további 3000 millió további fa ültetésére kerüljön sor 2030-ig. Ez növelni fogja az EU erdőterületét és ellenálló képességét, gazdagítja a biológiai sokféleséget, és elő fogja segíteni az éghajlatváltozás mérséklését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Hány fát ültettek eddig az EU területén a kezdeményezés keretében? (számláló); A MapMyTree adateszköz