(Szerző: NVZS/Hírklikk) „Marad továbbra is a bizonytalanság, a játszma ugyanis meghosszabbodott” – szögezte le a Hírklikknek a Brüsszelben az éjjel született megállapodás gyors értékeléseként Inotai András. A közgazdász professzor szerint ezzel a magyar kormány semmilyen konkrét pénzhez sem jutott, és nem változott iránta a bizalom sem, ami továbbra is a nullához konvergál. (A nyit képen: Orbán bevonul a brüsszeli tárgyalóterembe harcolni.)
Inotai professzor (a bal oldali képen) hozzátette: Orbán Viktor számára veszély, ha a megállapodásban vállalt minden feltételt maradéktalanul teljesíti, hiszen: ha a beígért intézkedések valóban beépülnek a magyar jogrendszerbe, azzal egész rendszere szétrobbanhat. Egy tévhitet eloszlatandó – és a kormányzati sikerpropagandát eleve cáfolandó – kifejtette: az egyezség még nem jelenti azt, hogy ki is fizetik a pénzeket, rengeteg további feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy forrásokhoz jusson az ország.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt: Brüsszelben elvi egyezségre jutottak valamennyi fontos kérdésben. Jóváhagyták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 000 millió eurós támogatási csomagot és a 15 százalékos globális minimumadót, hanem az 5800 millió euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is. Konkrétan: Magyarország megkaphatja a helyreállítási alapból számára elvben rendelkezésre álló 5800 millió eurós támogatást, de a lehíváshoz kemény feltételeket kell teljesítenie, nevezetesen: 27 szuperfeltételt, aminek java a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célozza. Továbbra is zárolva tartják a Magyarországnak 2021–27 között járó kohéziós források 55 százalékát (ez kisebb, mint az eredetileg tervezett 65 százalékos arány). Ahhoz csak akkor lehet hozzáférni, amikor az uniós pénzekkel elkövetett csalások, visszaélések, szabálytalanságok megszüntetésében konkrét eredményeket tud felmutatni az ország.
Mindezért cserében Orbán visszalépett az addigi vétófenyegetéseitől: megszavazza az Ukrajnának szánt támogatáscsomagot és a mellé rendelt hitelfelvételt, valamint hajlandó mégis belemenni a globális minimumadó bevezetésébe – igaz, itt még alkudozik a bevezetés technikáján (a fáma szerint a helyi iparűzési adót is bele akarják számítani ebbe a 15 százalékos kulcsba).
Hogyan értékeli a fejleményeket? – kérdeztük az első hírek után Inotai Andrástól.
A közgazdász professzor szerint két oldalról nézhető a megállapodás: van, aki Orbán sikerének tulajdonítja, de van, aki azt emeli ki, hogy ezzel megmaradt az Európai Unió egysége. Olyan kérdésekben is, ahol esetenként nemcsak magyar szembenállás lett volna (a globális minimumadó és Ukrajna megsegítésének a kérdésében), hanem a magyar pénzek feltételeihez kapcsolódóan néhány tagállam esetleg semleges maradt volna vagy a magyarok mellett szavazott volna. „Az egység csak a felszínen maradt meg, de ez is nagyon fontos” – szögezte le.
Inotai arra is felhívta a figyelmet: az, hogy nem vész el a helyreállítási alap Magyarország számára, még nem jelenti azt, hogy ki is fizetik azokat a pénzeket. Rengeteg további feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy pénzhez jusson az ország – láthatjuk, hogy a lengyelek már júniusban megállapodtak az EU-val, ám ez ideig még egyetlen centet sem kaptak, hiába a jóváhagyott programjuk. És ne feledjük azt sem, hogy a hétéves pénzügyi tervből 6300 millió euró továbbra is zárolva van, és csak nagyon világos feltételek teljesítése esetén juthat hozzá Magyarország – húzta alá. „Az ajtó nyitva van, de pénz még nincs, s egyelőre nem tudjuk, mikor lesz” foglalta össze a helyzetet Inotai András.
A Politico egy uniós diplomata véleményét idézve az írta, hogy megalázó nap volt ez Orbán számára. Egyetért Ön ezzel? – kérdeztük Inotait, aki megismételte, hogy a pénzek zárolása megmaradt, arról nem szólva, hogy feltételekhez kötik a hozzáférést, egyelőre 27 szuper-mérföldkőhöz, de ki tudja, még hány következhet ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz jusson. A professzor hozzátette, továbbra is fenntartja a véleményét: ha az Európai Unió komolyan veszi a dolgot, akkor minden egyes lépést szigorúan ellenőriznie kell, nemcsak a megvalósítását, hanem a jogrendbe való beépítését-beépülését is. Állandóan figyelni kell azt, misi-masi módosításokkal, szándékos átértelmezéssel stb. ne gátolják meg a tényleges alkalmazásukat.
„Ez a játék, vagy talán inkább harc tovább folyik, nyitott, ami mögött már most is nagyon jelentős pénzügyi veszteség van, nem szólva a bizalmi tőkéről, már ha egyáltalán volt még ilyen Orbánnal szemben” – szögezte le. Megismételte a Hírklikknek korábban kifejtett határozott véleményét:
„Ha az unió a pénzcsapok megnyitása előtt végül megvárja, hogy a beígért intézkedések ténylegesen beépüljenek a magyar jogrendszerbe, akkor ki fog derülni, hogy az orbáni rendszernek immár 13. éve semmi köze sincs az uniós jogállamisághoz és uniós alapértékekhez. Az egyik szétveri a másikat, azaz vagy nem építik be a jogrendszerbe, vagy ha beépítik, akkor azok szétrobbantják a rendszert.”
Ez a mostani megállapodás vajon elég-e pénzpiacok megnyugtatására? – kérdeztük. Inotai szerint ezt nem lehet tudni. Úgy látja, hogy ideiglenesen talán igen (a forint erősödött ma reggel – a szerk.), de miután pénz nincs, így „én továbbra is – finoman szólva – nagyon bizonytalannak tartom a pénzpiac reagálását a helyzetre”. Már csak azért is, mert a költségvetési hiány tetemes („kiváltképpen, ha beleszámítom a még nem érkező uniós támogatások terhére előre kifizetett, de a büdzséből kihagyott, külön számlán vezetett összegeket”), a magyar államadósság elképesztően nő. Az adósság finanszírozása azonban szerfölött megnehezül, ráadásul az ország akkor szorul hitelfelvételre, amikor a bizalmi tőkéje is nullára redukálódott.
„Marad továbbra is a bizonytalanság, a játszma ugyanis meghosszabbodott. A magyar kormány a mostani egyezséggel nem nyert semmilyen konkrét pénzt, s nem változott iránta a bizalom sem, ami továbbra is a nullához konvergál” – sommázta Inotai András.