Omladozó városszépítő székhely – kukkoló kamera a kaszinóközponton

Szerfölött stílusos elhelyezést kapott a Győri Városszépítő Egyesület a Teleki László utca 13. szám alatt. A képről is kiderül: tábla örökíti meg az utca névadójának emlékét, azon olvasható, hogy a nagyon fiatalon elhunyt Teleki László (1811–61) ellenzéki politikus a szabadságharc kormányának párizsi követe, a Határozati Párt vezére volt. Egy ablakkal arrébb egy másik tábláról leolvasható, hogy a Belvárosban járunk… Az ám, ne feledjük: Győr az idén ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóját!

Továbbá: látható, hogy a Teleki utca egyik legelhanyagoltabb házáról van szó; ha babonásak lennénk, akkor nyomban ráfognánk: azért, mert ez az egyemeletes épület a 13-as számot viseli. Csakhogy nem babonásak, hanem szomorúak vagyunk.

Mert: miközben a Zechmeister–Bisinger-féle városháza és előtte a park kifogástalan (mintha az ápolásával megbízott cég mással sem lenne elfoglalva, csak azzal, hogy már kora reggel ott tegyenek-vegyenek a munkásai…), néhány száz méterrel északra, keletre, nyugatra és délre az önkormányzat patinás épületétől egészen más kép fogadja a városba érkezőt. Azért nem írjuk, hogy a város lakóit, mert ők már megszokták, hisz’ évek óta pusztán néhány kiemeltnek minősített épületről mondható el/írható le: „Ez igen!”

De: tekintse csak meg a mélyen tisztelt bármelyik városi vezető az Infovilág Győrről szóló cikkei között az x alkalommal „megénekelt” Szt. István úti, valamikori pénzügyőr-palotát:

vagy a Honvéd liget és a Jókai utca által közrefogott (a kapu fölötti kiírás szerint ügyvédi kamara-)házat:

meg annak párját a liget másik oldalán. Ez utóbbit cikkeink hatására végre rendbe tették, de nincs benne sok köszönet, mert a park felőli oldalon tábla hirdeti, hogy vakolatomlás, a másik oldalt pedig fából fedett folyosót építettek, feltehetően hasonló okból…

A jelenlegi polgármester kijelentette, hogy Zechmeister Károly, Győr 19. század végi, 20. század eleji polgármestere (aki egyszer sem mászott föl egyetlen épület tetejére sem, egyszer sem vert le házszámtáblát, egyszer sem tanította be a kakasát, hogy avasson, és papagájokkal sem feszített képes hetilapban, nem kérkedett „victory”-jel mutogatásával…) az ő példaképe, ám a Győrt naggyá tevő Zechmeister nevét megörökítő utcasor szerfölött méltatlan képet mutat, különösen a nagy mesélő, Jókai Mór nevét viselő sarkon:

Győr, Zechmeister utca/Jókai utca sarok – évek óta változatlan.

Onnan nem messze, pusztán átellenben, a Radó-szigeten évek óta omlik-mállik a (lassanként esztendeje ismét a város tulajdonává lett) 19. századi műemlék csónakház, tőle északkeletre, a Bécsi-kapu téren az előző fideszes polgármester cimborája által kft.-formában tulajdonolt, késő klasszicista sarokháztömb, mellette a várfalba épített, évek óta zárva tartó taverna

– hogy így csúfítsa el a város legszebb, a földrész egyik legbájosabb terének a képét és a szemlélődő hangulatát. Persze, nem különb a Kisfaludy-szobor mögötti utcácska sem:

bty
miként a közeli Fidesz-iroda hivatalnokai is egy omladozó műemlékre néznek, ha kilépnek munkahelyükről…

Vagy éppen az idén 750 esztendős “szabad királyi város” sétálóutcájának elejét évek óta “díszítő” penészes ház:

Nem messze onnan van a Nefelejcs köz. A Győr+ nevű nyomtatvány legfrissebb száma pompás képet közölt róla,

(Kép: Győr+)

örvendhet, aki a felvételre tekint, de – kedves olvasó – el ne menjen a helyszínre! Mert ha csak néhány fokkal elfordítja a fejét, akár sírva is fakadhat. A Múzeum feliratú – egykoron egyházi ispotály déli fele – legalább olyan állapotban van, mint a Teleki utca 13. alatti ház; olyan ez, mintha Patyomkinék dolgoztak(?) volna itt:

Az ám, a győri „régi városháza” Teleki utcai szárnyával átellenben „szerénykedő” bézs-rózsaszínű ház (kapualjában réztábla hirdeti, hogy legalább három kaszinó hivatali helyiségei is ott találhatók), példásan kifogástalan állapotú.

Pusztán két dolog érthetetlen: miért biggyesztették a kapuja fölé a 117-es számot, holott valójában a házszám 17. A másik ennél sokkal fontosabb:

ki engedélyezte a ház gazdái számára az utcát pásztázó tévékamerát?

Mi közük lehet nekik ahhoz, hogy az unokám éppen ott csókolja meg a barátnőjét? Milyen jogon veszi föl a kamera az egyébként kedves eseményt? A kapu alatt elhelyezett kamerával megnézhetnék a házban élők, dolgozók: ki csenget, de az utca eseményeinek a fölvételére aligha jogosultak. Ahonnan három kaszinót igazgatnak, ott bizonyára van jogász is, és a jogásznak ezt illenék tudnia. Nemdebár?