Vagyonnyilatkozatok: „Nálunk a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik a lazább szabályozás”

(Keller-Alánt Ákos / szabadeuropa.hu) A kormány a nyár közepén alakította át jelentősen a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert. Civilek sokat kritizálták a korábbit, a mostantól érvényes szabályozás értelmében viszont még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek. Arról, hogy ezentúl miként lehet ellenőrizni a képviselői vagyonosodást, Vincze Orsolyát és Merényi Miklóst, a K-Monitor két munkatársát kérdeztük.

A K-Monitor évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehetne javítani a vagyonnyilatkozatok rendszerén. Meglepett, hogy a kormány hirtelen átalakította – vagy ahogy a K-Monitor fogalmazott, megszüntette – a vagyonnyilatkozati rendszert?

Merényi Miklós: Kicsit meglepett, bár politikai szempontból ez logikus lépés. Amikor ilyen gazdasági nehézségek vannak, mint most, nagyon irritáló, ha gazdagok a politikusok. Márpedig nagyon gazdagok, különösen a kormánytagok. A jelenlegi a valaha volt leggazdagabb magyar kormány. Több milliárdos tagja van a kabinetnek, de államtitkári szinten is jómódúak a politikusok. Ez persze önmagában nem bűncselekmény, de meglehetősen irritáló lehet, hisz mindig sokat cikkezik a sajtó a politikusvagyonokról. De mostantól nem fog kiderülni, hogy mennyire gazdagok a képviselők. Minderről ráadásul akkor döntött a kormány, amikor az Európai Unióval való tárgyalások során megígérte, hogy újraéleszti az antikorrupciós munkacsoportot.

Vincze Orsolya: Az eddigi vagyonnyilatkozati rendszert nemcsak civil szervezetek, de az Európai Bizottság és a GRECO (az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete – K.-A. Á.) is kritizálta. Még Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is azt mondta, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be a korrupció elleni funkcióját. 2018-ban ugyanakkor maga Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy „a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon van”, a miniszterelnök még példának is ajánlotta a magyar szabályozást a többi uniós ország számára. Most ezt a szabályozást cseréli le a kormány egy sokkal rosszabb és kevesebb átláthatóságot biztosító rendszerre.

M. M.: Fontos tisztázni, hogy önmagában még a legjobb vagyonnyilatkozati dokumentum sem tudja megakadályozni a korrupciót. A vagyonnyilatkozat része egy rendszernek, amibe beletartoznak az összeférhetetlenségi szabályok, a lobbizásra vonatkozó szabályok, hogy egy politikus milyen kapcsolatot tarthat fent gazdasági szereplőkkel és így tovább. Ezeket a korrupcióellenes szabályokat egyben kell nézni.

A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításának ezen túl szimbolikus jelentősége is van. Az, hogy az ország vezetőinek be kell számolniuk jövedelmi és vagyoni helyzetükről, azt üzeni a társadalomnak, hogy igenis a nyilvánosságra tartozik, hogy milyen vagyontárgyaik vannak a döntéshozóknak. Nem mondhatják azt, hogy ez magánügy. Hiszen a legfelsőbb politikai vezetésnek van egy mintaadó szerepe, normát közvetít azzal kapcsolatban, hogy a politikusoknak milyen elszámolási kötelezettségük van a nyilvánosság felé. Az ezzel kapcsolatos hozzáállás azonban nagyon sokat romlott az elmúlt években.

Amikor Orbán Viktort arról kérdezték, miért magángéppel ment focimeccsre, annyit reagált, hogy jövő héten és azután is úgy fog menni. A következő évben Szijjártó Pétert fotózták le egy nagyvállalkozó luxusjachtján, amire a külügyminiszter annyit reagált, hogy ez magánügy. A 2010-es évek elején ez még nem így volt, valamennyire még komolyan vették a politikusok, hogy kötelezettségeik vannak ezzel kapcsolatban. Ennek az is következménye lehet, hogy a későbbiekben megtagadják a vagyonukkal kapcsolatos elszámolást. Nem csak hogy nem írják be a vagyonnyilatkozatba, de ha egy újságíró nyilvánosságra hoz egy eltitkolni kívánt vagyontárgyat vagy juttatást, akkor a politikusok lehet, hogy nem fogják elfogadni, hogy ez nyilvánosságra került.

Mit kell tartalmaznia az új típusú képviselői vagyonnyilatkozatoknak?

M. M.: Az új vagyonnyilatkozat nagyjából egy egyoldalas dokumentum lesz. A juttatásoknál elég egy jövedelmi sávot megadni, nem kell annak a rendszerességét sem feltüntetni. A vagyontárgyakat, ingatlanokat, de cégben meglévő tulajdonrészeket sem kell beírni a vagyonnyilatkozatba. Ha a politikus úgy ítéli meg, befolyással lehet a döntéseire, beírhatja – de ennél kiforrottabb útmutatás nincs, a képviselőre van bízva. A családtagoknak pedig egyáltalán nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

Ha jól értem, akkor augusztus 5-én minden képviselőnek be kell adnia egy új vagyonnyilatkozatot. Ezt aztán csak akkor frissítik, amikor úgy érzik, hogy érdemi változás történt?

M. M.: Igen. Eddig évente kellett nyilatkozni, mostantól viszont csak a mandátum felvételekor kötelező. Ez feltételez egyfajta integritást a politikusok részéről, hogy frissítik a vagyonnyilatkozatukat, de az előbb is említett példákból kiindulva kérdés, hogy ez milyen rendszerességgel fog megtörténni. Eddig is volt rá példa, hogy kiderült, fontos vagyonelemek maradtak ki a vagyonnyilatkozatokból, ezt most még könnyebb lesz megtenni. Nem véletlenül hangsúlyozom a példamutatás fontosságát. Többször is előfordult, hogy amikor helyi politikusoknak mutattam be az átláthatósági minimumprogramunkat, akkor egy sor dologra rábólintottak, tetszett nekik. De amikor a vagyonnyilatkozatokhoz értünk, sok helyi polgármester azt mondta, hogy semmi köze nincs a lakosoknak ahhoz, hogy mekkora háza van.

Mit lehet kezdeni azzal, hogy sok cég strómanok nevén van? Mészáros Lőrinc cégeiről sokan feltételezik, hogy valóban nem ő rendelkezik felettük, de Simicska Lajos vagy Andy Vajna esetében is kiderült, hogy a nagy vagyonok valódi tulajdonosai nem feltétlenül azok, akiknek a neve a cégnyilvántartásban benne van.

V. O.: A hasonló ügyleteket valószínűleg opciós szerződésekkel oldják meg, legalábbis ez derült a ki a TV2 vagy az Index esetében. Ezek létére pedig ezután is legfeljebb mendemondákból lehet következtetni. Ilyen megállapodásokat még egy nagyon jól működő, tényleges tulajdonosokat feltüntető adatbázis sem tartalmazna. Legfeljebb egy bűnügyi nyomozás során kerülhet elő. Valójában persze egy opciónak is van értéke, amit tartalmaznia kellene egy vállalat könyveinek. De ha magánszemélyé az opció, akkor biztos, hogy arra senkinek nem lesz rálátása.

M. M.: A vagyonnyilatkozati rendszer alapvetően az angolszász világ korrupciós kockázataira adott válasz. Tehát azt a helyzetet kezeli, ha egy döntéshozót megveszteget egy külső szereplő: lízingel neki egy BMW-t, vagy ad a politikusnak egy tanácsadói megbízást egy kedvezményezett cég. Ezeket lehet a vagyonnyilatkozati rendszerrel jól kiszűrni. Magyarországon viszont rendszerszerű a korrupció.

Milyen lenne egy jó cégnyilvántartási rendszer? Ma Magyarországon alapvetően fizetni kell a jól kereshető adatbázisok használatáért.

V. O.: Európában van, ahol ingyenesek ezek az adatbázisok, több helyen fizetősek, ez változó. Az biztos, hogy a magyar cégnyilvántartási rendszer jelentősen meg fog változni jövő nyártól. Az új rendszer kialakítása folyamatban van. Elméletileg sok információ továbbra is elérhető lesz ingyen, sok pedig nem, de ennek részleteiről még keveset lehet tudni. Magyarországon meglehetősen széles a pénzért elérhető adatok köre, reméljük, ez megmarad. Viszont ha a kormány biztosítani akarja a titkolózást, akkor nem feltétlenül érdeke, hogy teljesen ingyenessé és nyilvánossá tegye. De a cégnyilvánosságnak alapvetően nem az a lényege, hogy civilek és újságírók fel tudják tárni politikusok elrejtett vagyonait, hanem hogy az üzleti életben le tudják ellenőrizni egymást a partnerek, tisztában legyenek a másik cég tulajdonosi hátterével, pénzügyi helyzetével.

M. M.: A közérdekű adatok nyilvánossága abba az irányba halad, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolhatók legyenek egymással. Tehát az elektronikus adatbázisok elemei megfeleltethetők egymással: a közbeszerzési adatok és a nyilvántartások könnyedén összevethetők a cégadatokkal. A vagyonnyilatkozati adatoknak is olyan formában kellene létrejönniük, hogy a vagyonelemek egyszerűen beazonosíthatók legyenek ezekben a nyilvántartásokban: azonosítószámmal, elektronikus formában. Ehelyett kézzel kitöltött papírok vannak, és eddig is csak egy-egy cégnevet kellett feltüntetniük a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban, adószámot nem, ami megnehezíti a cégek beazonosítását. De azt se könnyű ellenőrizni, hogy valaki feltüntette-e az összes érdekeltségét, hisz például elég sok embert hívnak Tóth Tibornak.

Más uniós országokban vannak az átláthatóságot jobban biztosító rendszerek?

M. M.: Szlovákiában, Csehországban, Romániában már legalább tíz éve vannak egységes adatbázisok az állami szerződésekről, ilyen nálunk egyáltalán nincs. 2010 óta a digitalizáció ellenére sem javult az állami szervek gazdálkodásának átláthatósága Magyarországon.

Ami pedig a vagyonnyilatkozatokat illeti, nagyon fontos kérdés, hogy ellenőrzi-e valaki egyáltalán, hogy a képviselők valós adatokat tüntettek-e fel. Ha van ilyen szerv, ami ellenőrizhet, akkor az kikből áll és milyen adatokhoz férhet hozzá? Romániában és Szlovéniában is van egy olyan hatóság, amely ezzel foglalkozik, és nemcsak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatait ellenőrzik, hanem minden hivatalnokot, aki ilyen jellegű beszámolóra kötelezett. Összevetik a vagyonnyilatkozatokat az ingatlan- és gépkocsi-nyilvántartással is, ezek elég részletes vizsgálatok. Georgiában például a vagyonnyilatkozatok tíz százalékát ellenőrzik le. Öt százalékot véletlenszerűen választanak ki, a másik öt százalékról viszont egy civilekből álló bizottság dönt. Tehát ha kirobban egy botrány, utána tudnak menni. De a háború előtt Ukrajnában is volt egy hasonló, jól működő rendszer. Franciaországban pedig viszonylag komoly szankciók is társulnak az ellenőrzéshez, komoly politikusokat is ítéltek pénzbírságra vagy felfüggesztett börtönre azért, mert visszásságokat találtak a vagyonnyilatkozatukban.

V. O.: Fontos kiemelni, hogy Magyarországon többféle vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség van. Ezek közül csak az egyik az, amiről eddig beszéltünk, az országgyűlési képviselők, miniszterek vagyonnyilatkozata, ami eddig egy nagyobb adatkört fedett le, és nyilvános is volt. De a közigazgatásban dolgozók jelentős körének is kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Többek között bizonyos bírósági, ügyészségi dolgozóknak, a jegybank egyes munkatársainak, szóval egy elég széles körnek. Ezek a vagyonnyilatkozatok egyáltalán nem nyilvánosak, viszont elvileg szigorúbban ellenőrzik a valóságtartalmukat.

M. M.: Valójában kockázati elven kellene kiválasztani, kinek a vagyonnyilatkozatát érdemes ellenőrizni. Egy kormányhivatalnok helyett mondjuk Völner Pált, aki személyesen volt befolyással arra, hogy valakik nagyon sok pénzt keressenek. (A Legfőbb Ügyészség szerint Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket – K.-A. Á.) Magyarországon viszont fordított logika van, mert a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik mostantól a lazább szabályozás.

Völner Pál összesen 83 millió forint kenőpénzt kapott a vád szerint

A legszigorúbb szabályok a hivatalnokokra vonatkoznak, de a hivatali vezetőkre már nem feltétlenül. Amikor például Szíjj László luxusjachtján lefotózták Szíjj és Homolya Róbert akkori MÁV-vezér társaságában Kovács Ernő kormánymegbízottat – aki ma már főispán –, mondhatta, hogy nem vétett semmiféle szabály ellen. A köztisztviselők etikai kódexe kimondjaugyan, hogy a hivatali dolgozók nem fogadhatnak el nyolcezer forintnál drágább ajándékot – de ez az etikai kódex nem vonatkozik a hivatal vezetőjére.

Érdemes megemlíteni a parlamenti juttatások rendszerét is, aminek felhasználását szintén nem ellenőrzi senki. Régen erről is kellett nyilatkozni, hogy milyen benzinkártyát, laptopot, lakás- és irodabérlési támogatást kapnak a képviselők. De jól látszik, hogy ma ezeket sokszor pártfinanszírozási célra használják. Az angol parlamentben az ilyen támogatások felhasználásáról részletesen nyilatkozni kell, és ezek a beszámolók teljesen nyilvánosak. Mikor hova utazott, ott mit csinált? Milyen lakást, és miért bérel? Ebben viszonylag nagyvonalú a magyar szabályozás. Angliában szó sem lehet arról, hogy valaki a képviselőként kapott benzinkártyával fizessen akár azért, hogy elmegy a gyerekéért óvodába.

Az új vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban a kormány német és Európa Parlament-i példára hivatkozik.

M. M.: Az Európa Parlament rendszerével szemben sokan kritikusak, a választások előtt még a kormánypárti sajtó is az volt. Az nem jó rendszer, senki nem is mondta, hogy jó lenne. De egy EP-képviselő szempontjából talán fontosabb, hogy milyen kapcsolatot ápol lobbistákkal, kit fogad. Az EP lobbiregisztere messze nem tökéletes, de a gyakorlatilag nem létező magyar lobbiszabályozáshoz képest végtelenszer részletesebb.

V. O.: Az EP-ben ezen túl van egy képviselői etikai kódex, amiben benne vannak olyanok is például, hogy nem kellene utazgatni a kedvenc fővállalkozód jachtján. A vagyonnyilatkozatok mellett tehát van egy olyan szabályozás, aminek a megsértése etikai vagy akár fegyelmi vizsgálatot hozhat magával. Ilyen Magyarországon nincs.

M. M.: A német vagyonnyilatkozati rendszert is legalább annyit kritizálta a GRECO, mint a magyart. De ezen túl az összes uniós országban sokkal szigorúbb a vagyonnyilatkozati rendszer, mint a most bevezetett magyar. Ha az uniós és a német mellett még egy példát kellene mondani, hogy hol van hasonlóan rossz rendszer, biztosan nem tudnék.