A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítél minden olyan hatalmi akciót, mellyel a független sajtó működését kívánják akadályozni. E törekvések közé soroljuk azt a hétfőn villámgyorsan megjelent kormányhatározatot, mely elvben a háborús propaganda ellen szól, valójában azonban újra a független média normális működését fenyegeti. (A cikk illusztrációjáról: MÚOSZ „Sajtószabadság 2024” címmel meghirdetett karikatúra-pályázatára beküldött rajz – Kós Mihály: Ágyúval lepkére.)
Háborúellenes cselekvési tervet hirdetett a kormány, mellyel elvben a háborús propaganda ellen lép fel. A kormányinfón hétfő délután bejelentett kormányhatározat még aznap éjjel meg is jelent a Magyar Közlönyben (1201/2024. VII. 8.) A célzott kör a pártokon kívül a média, annak is az a része, mely külföldről támogatást kap. „Amennyiben megállapításra kerül, hogy a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára” – áll a kormányhatározatban. Hogy ezt miként lehet jogállami keretek között megvalósítani, azt az igazságügy-miniszternek kell kitalálnia, méghozzá e hónap végéig. Lehetetlen feladat, már most szólunk!
A háborús propaganda egzakt jogi meghatározása mást jelenthet a kormány, és mást a köz számára. A rohamtempóban összeeszkábált kormányhatározat nem tér ki a részletekre. Mintha csak az lett volna fontos, hogy a lehető leggyorsabban ismét megjelenjék egy olyan jogszabály, amely a puszta létével is jelzi: jó lesz vigyázni, a kormány figyel, s ha kell, lecsap. A múlt év végén létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal már elkezdte listázni az egyes lapokat, s több független orgánum (HVG, Telex, 444, Népszava) orosz–ukrán háborúról írt tényszerű cikkét felírta a háborús propagandát terjesztők listájára. Vagyis a „célszemélyek” kiválasztása már megkezdődött, most készül a jogi háttér, s ha külföldről (kivéve az Európai Uniót) is kapnak támogatást, akkor jöhet a retorzió.
A MÚOSZ felhívja a figyelmet: a kormánynak nem az a dolga, hogy akadályozza az újságok működését. Nem az a dolga, hogy a független lapokat jogszabályokkal fenyegesse, melyek anyagi létüket tovább nehezíthetik. E lapok az olvasók támogatásából élnek, amit kiegészítenek a külföldi pályázatokon elnyert pénzek. Ezek olyan projektek megvalósulását segítik általában, melyek egy európai ország demokratikus működéséhez szükséges informáltságot erősítik. Ez nem háborús propaganda! A kormány állítólag békemissziót kezdeményezett az orosz–ukrán háború lezárásáért, itthon viszont háborúba kezdett a független sajtó ellen. Egy demokratikus, a sajtószabadságot és a tájékoztatás szabadságát tiszteletben tartó hatalom ilyet nem tesz.

(Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke július 10-én az ATV Start című reggeli műsorának vendége volt. A beszélgetés megtekinthető itt.)
Sem az Átlátszó, sem a Transparency nem működik együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal
A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen. A legújabb fejlemény, hogy mindkét szervezet megtagadta az együttműködést a Hivatallal.
A hivatalos levélben (PDF) 11 kérdést kaptunk – írja az Átlátszó –, ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos – például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
A hivatalnak július 8-án megküldött válaszukban (PDF) jogi érvekkel cáfolták, hogy válaszadási kötelezettségük lenne a feltett kérdésekre. A „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudnak megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának.
A Transparency International Magyarország szintén július 8-án válaszolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére. „A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenességére vonatkozó meggyőződéséből fakadóan a Transparency International Magyarország Alapítvány az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és működését, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelen eljárását is.
Ebből következően arról is meg vagyunk győződve, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány nem köteles válaszolni a Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltett kérdésekre” – írják. További részletek itt, itt és itt.

