Andrej Plenković horvát miniszterelnök elítélően szólt arról a minap hozott intézkedésről, hogy a külföldiek drágábban tankolhatnak a magyarországi benzinkutaknál. A hír a horvát médiára hivatkozó dpa német hírügynökségtől származik, és közölte a többi közt a Frankfurter Rundschau című lap. Plenković eszerint a brüsszeli EU-csúcson nyilatkozott erről tegnap.
Az MTI hírei közt ma reggelig furcsa módon nem találtam, a magyar állami hírügynökségnél az a május 17-i keltezésű hír volt a legfrissebb anyag a horvát kormányfőről, hogy sok sikert kívánt Orbán Viktornak megszakítás nélküli negyedik ciklusához. „Magyarország nem diszkriminálhatja más EU-országok polgárait” – jelentette ki a német sajtóban olvasható beszámoló szerint Plenković, aki jogsértőnek tartja a magyar eljárást. A külföldi forgalmi engedéllyel közlekedő járművekbe a hivatalosan maximált árnál 40-60 százalékkal drágábban lehet csak üzemanyagot tankolni. A magyar miniszterelnök az úgynevezett benzinturizmus megszüntetésével indokolta a múlt pénteki rendelkezést. A tavaly novemberi szinten befagyasztott, most már csak magyaroknak járó üzemanyagár egyelőre július elsejéig hatályos.
Egy másik, szintén Magyarországot érintő dpa-jelentést találtam a müncheni Süddeutsche Zeitung honlapján. Ez Robert Habeck nyilatkozatát ismerteti: a zöldpárti német gazdasági miniszter nem tartja szerencsésnek az olajembargó ügyében született kompromisszumot, aminek értelmében a csővezetéken importált orosz olajra – szemben a tankhajón szállítottal – nem vonatkozik az embargó. Azzal vádolta Orbán Viktort, hogy önös érdekeinek szolgálatában gyalázatos pókerjátszámát folytatott az EU-csúcson. Habeck szerint csorbát szenvedett az európai erő és elszántság, és a túl sok kompromisszum romboló hatású. Úgy fogalmazott, hogy alkudozásával a magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyott magasabb érdekeket. A német miniszter azt hangoztatta, hogy az egyöntetűség elvét fel kellene váltani a minősített többség elvével az Európai Unióban, hogy növeljék Európa cselekvőképességét. Elismerte azonban azt a nehézséget, hogy a vétójog eltörlésének a legfőbb akadálya éppenséggel az érvényben levő vétójog.
A Süddeutsche Zeitung arra is kitér, hogy a Habeck vezette szövetségi gazdasági minisztérium megerősítette: Német- és Lengyelország késznek nyilvánította magát arra, hogy ne éljen a csővezetékes olajimport folytatásának lehetőségével, így az év végéig beszünteti ezt a beszerzési módozatot is.
A Handelsblattban, a német üzleti világ napilapjában Konstantin Goldenzweig orosz emigráns újságíró kommentárja arra figyelmezteti az európai politikusokat, hogy bármennyire fásultak lettek az emberek az immár több mint három hónapja özönlő ukrajnai háborús hírek hallatán és olvastán, semmiképpen nem szabad visszatérni az Oroszországgal való korábbi, megszokott üzletmenethez. A szerző óvja a Nyugatot az úgynevezett reálpolitikai szemlélet térnyerésétől a Moszkvához való viszonyitást illetően. Goldenzweig 2010–20 között orosz tévéadók németországi tudósítója volt, legutóbb a Dozsgy független televízió alkalmazta, amit az orosz hatóságok külföldi ügynöknek minősítettek, majd az dén márciusban elüldöztek az országból. Goldenzweig számos kollégájával együtt átköltözött Grúziába.
Az olajembargó ügyében csúcsvezetői szinten folytatott uniós vitáról egyébként a pozsonyi Pravda a TASR szlovák hírügynökség beszámolója alapján azt írta, hogy Eduard Heger szlovák miniszterelnök külön megbeszélésen győzködte Orbán Viktort, aki addig nem látott lehetőséget a kompromisszumra. Heger biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy Pozsony ragaszkodni fog az uniós szolidaritáshoz abban az esetben, ha kiesés lenne akár a gáz-, akár az olajellátásban.
A szlovák kormányfő úgy nyilatkozott: az volt a célja, hogy bevonja Orbánt is a megállapodásba, mert – idézem – tisztában vagyunk azzal, hogy ez a pénz, amit az orosz olajért és gázért fizetünk, Oroszország ukrajnai háborúját finanszírozza.
Végezetül röviden kitérek arra, hogy a Politico című amerikai portál európai kiadása ismerteti a vészhelyzeti kormányzás magyar és cseh modelljét, és mindkét ország vonatkozásában azt állapítja meg: a viták félresöprése, a helyes eljárásmódok mellőzése nem lehet a hatékonyabb kormányzás eszköze, hanem éppenséggel ellenérzéseket kelt.
A politikusok iránti bizalmatlanságot csak növeli, ha a közvélemény a nehézségekkel szembesülve azt látja, hogy hiányzik a politika tisztességes ellenőrzése. Ebben az értelemben a közép-európai kormányok a tűzzel játszanak, ha túlságosan megkedvelik a vészhelyzeti kormányzást – írja a Politico.
