Oroszország el akarja törölni Ukrajna létjogosultságát

(David Signer, Neue Zürcher Zeitung) Biden egyenesen a lényegre tért az ENSZ-ben tartott beszédében, és atomháborúra figyelmeztetett. Az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében élesen támadta Putyin birodalmi akcióit. Macron és Scholz beszéde sem hagyott kívánnivalót maga után a világosság tekintetében. (Biden amerikai elnök beszél az ENSZ Közgyűlésében. Kép: John Angelillo / Imago)

Joe Biden amerikai elnök szerdán New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésében tartott beszédében egyenesen a lényegre tért. „Mondjuk ki nyíltan: az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja megtámadta szomszédját” – kezdte beszédét. És így folytatta: „Ukrajna megszállása miatt meg kell, hogy fagyjon a vérünk. Ez a háború Ukrajna államként való létezési jogának kioltásáról szól”.

Ha az országok következmények nélkül folytathatnák imperialista törekvéseiket, a 2. világháború utáni rend felbomlana – mondta. Szerinte Oroszország durván megsértette az ENSZ Alapokmányát. „De szolidárisak vagyunk Oroszország agressziójával szemben.”

Putyin néhány órával előbbi beszédére reagálva, amiben részleges mozgósítást jelentett be, és nukleáris arzenáljának bevetését helyezte kilátásba, Biden felelőtlen nukleáris fenyegetésekkel vádolta az orosz elnököt. „Egy nukleáris háborút soha nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad megvívni” – mondta Biden. Az amerikai elnök félórás beszédében megemlítette „az orosz háborús bűnök megdöbbentő nyilvánvalóságát” is.

Mindez egyetlen ember döntésének következménye – mondta. Nem említette a nevét, de természetesen mindenki tudta, hogy kire gondolt: Putyinra, a közgyűlési ülésszak nagy hiányzójára. Biden megismételte állítását: az Ukrajna elleni háború végső soron a demokrácia és az autokrácia közötti konfliktus.

Biden beszéde második részében az élelmiszerhiányról, az éghajlat-változásról, az energiaválságról, a kiberháborúról és a covid-19 következményeiről beszélt, és tudatta, hogy ezekben a kérdésekben is vezető szerepet szán az USA-nak. Ugyanez vonatkozik a többi konfliktusgócra is, amivel ugyancsak foglalkozott: Tajvan, Irán, Izrael, Mianmar, Etiópia és Venezuela. Itt is a rendet szolgáló erőként pozícionálta az Egyesült Államokat, ugyanakkor hangsúlyozta az ENSZ és a multilateralizmus iránti elkötelezettségét.

Ezzel összefüggésben Biden nyitott volt a Biztonsági Tanács reformjára. Különösen az állandó tag Oroszország vétójoggal való blokádja miatt kell a testületnek hitelesnek maradnia – mondta. Ezért az USA támogatta az állandó és a nem állandó képviselők számának növelését. Az afrikai, latin-amerikai és karibi országoknak joguk van az állandó helyekre – mondta.

Biden Ukrajnával kapcsolatos megjegyzései hasonlóak voltak Emmanuel Macron francia elnöke megjegyzéseihez, aki kedden tartott beszédet a Közgyűlésben. Ő is az imperializmusról beszélt. A területi invázió egyúttal hibrid és globalizált háború is – mondta –, ami az energia árát, az élelmiszer-, a nukleáris biztonságot, az információhoz való hozzáférést és a lakosság mozgását használja fel a megosztás és a pusztítás fegyvereként. „Ezért támadja a háború mindenki szuverenitását.”

Macron szerint néhány ország állítólag semleges maradt a konfliktusban. „De tévednek – vélekedett. – Akik ma hallgatnak, azok akaratuk ellenére vagy titokban, bizonyos cinkossággal szolgálnak egy új imperializmust, egy jelenlegi cinizmust, amely felrobbantja nemzetközi rendünket, amely nélkül a béke nem lehetséges.”

Nem a Kelet és Nyugat vagy Észak és Dél közötti táborválasztásról van szó, hanem mindazok felelősségéről, akiket kötelez az ENSZ Alapokmányának és legértékesebb kincsünknek, a békének a tisztelete” – mondta.

Olaf Scholz német kancellár keddi beszédében szintén világos szavakat talált. „Putyin csak akkor fogja feladni a háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön: ezt a háborút nem tudja megnyerni” – mondta Scholz. „Ezzel nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem a saját országát is”. Scholz nemcsak pénzügyi, gazdasági és humanitárius segítséget ígért Ukrajnának, hanem további fegyverszállításokat is, és megismételte, hogy Németországnak érdeke, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen.