Az Európai Unió növelte a Magyarország nacionalista miniszterelnökére gyakorolt nyomást, miközben szüksége van Orbán Viktor támogatására ahhoz, hogy időben kiterjesszék az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni invázió miatt. Ebbe a megállapításba sűrítette a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök lapja annak a beszámolójának a lényegi dilemmáját, ami arról szól, hogy az Európai Bizottság 7500 millió euró Magyarországnak szánt támogatás befagyasztását javasolta vasárnap. 

A cikk visszatekint arra, hogy ez a lépés éveken át érlelődött, hiszen az európai intézmények keresték annak a módját, miként tudják nyomás alá helyezni Magyarországot a kormányfő demokráciaellenesnek tartott hatalom-koncentrációja miatt. Orbánnak, ha meg akarja kapni a pénzt, most novemberig meg kell valósítania azokat a korrupcióellenes reformokat, amik eloszlathatják a brüsszeli Bizottság aggodalmait. Az amerikai lap idézi Kovács Zoltán szóvivőt, aki szerint a kormány százszázalékos bizonyossággal teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait.

Brüsszel számára – írja a The Wall Street Journal – abban rejlik a kockázat, hogy az uniós végrehajtó testület, a Bizottság javaslatáról a tagállamoknak a következő hónapokban éppen akkor kell majd dönteniük, amikor szükségük lesz Orbán támogatására az Oroszországgal szembeni szankciók további érvényben tartásához. Márpedig a magyar miniszterelnök szerint döglött lovat akarnak megülni azok, akik továbbra is a szankciók mellett vannak. Pénteken, Szerbiába látogatva Orbán felszólította az EU-t a szankciók feloldására.

Miközben lassul az európai gazdaság növkedése – a háborúnak miatt csökkentett orosz gázszállítások miatt szárnyaló energiaárak következtében –, az EU-nak decemberben kell döntenie az Oroszországgal szembeni olajembargós intézkedések módosításáról, új, garantált ársapka bevezetéséről, amit Washington szorgalmaz. Ezt a döntést csak teljes egyöntetűség mellett lehet meghozni. Január végén pedig az Európai Uniónak döntenie kell a háború kezdete óta Oroszország ellen foganatosított gazdasági korlátozó intézkedések jövőjéről, ami megint csak mind a 27 tagállam egyetértését igényli. Miközben uniós tisztségviselők szerint Orbán sosem kapcsolta össze kifejezetten az uniós támogatások kifizetésének az ügyét az Oroszország elleni szankciók kérdéskörével, magukat a szankciókat éles hangon bírálta, mondván, azokkal többet ártottak Európának, mint Oroszországnak.

A The Wall Street Journal úgy ítéli meg, hogy mivel a múlt években több uniós országban – így Francia-, Németországban, illetve Hollandiában – növekedett a Budapesttel szembeni frusztráció, abban az esetben, ha novemberig a magyarok nem hozzák meg az összes elvárt intézkedést, akkor valószínű, hogy a támogatást be fogják fagyasztani.

Ugyanennél a témánál maradva, nézzük, miként alakulhatnak az esélyek, biztosítható lenne-e adott esetben a magyar támogatási pénzek befagyasztásához az uniós tagállamok körében a minősített többség. Ehhez két kritériumnak kell egyszerre teljesülnie: egyfelől a 27 tagállam legalább 55 százalékának, vagyis minimum 15 tagállamnak meg kell szavaznia a döntést. Másfelől a döntést jóváhagyó országok össz-lélekszámának ki kell adnia az EU teljes népességének a 65 százalékát.

Igen nagy súllyal esik latba, hogy a nagy lakosságszámú Olaszország miként szavaz majd. Ott most vasárnap, szeptember 25-én tartanak parlamenti választást, és a közvélemény-kutatási előrejelzések szerint Giorgia Meloninak, a neofasiszta gyökerű, ma is szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezetőjének jó esélye van a választási győzelemre.

Mint a Politico című amerikai portál európai kiadása írja, az Olasz Testvérek támogatottsága most 25 százalék körül jár. Meloni két koalíciós partnerre számíthat, Matteo Salvini szintén meglehetősen radikálisan jobboldali Ligájára és Silvio Berlusconi „Hajrá, Itália” elnevezésű pártjára, ami az Európai Néppárthoz, a Fidesz volt pártcsaládjához tartozik. Ebben a szövetségben azonban – írja a Politico – mutatkoznak olyan jelek, hogy feszültséget okoz a kérdés, meddig menjenek el a szintén jobboldali Orbán Viktor támogatásában. A múlt pénteken az Európai Parlamentben az Olasz Testvérek és a Liga a magyar kormányt megbélyegző határozat ellen szavazott, a „Hajrá, Itália” azonban megszavazta. Berlusconi a szavazás után úgy nyilatkozott: ő lesz a garanciája annak, hogy a következő olasz kormány liberális, NATO-párti és EU-párti legyen. „Ha szövetségeseink más irányt vennének, akkor nem maradnánk benne a kormányban” – mondta. Magyar szemszögből tehát abban az esetben, ha hitelt adunk Berlusconi szavainak, az a nagy kérdés, szert tehet-e Rómában Meloni Berlusconi támogatása nélkül is kormányképes többségre.

Ha tovább latolgatjuk a minősített többség esélyeit, akkor egy biztosnak látszó pontunk van. Lengyelország nem fordulna szembe a magyar kormánnyal – írják a német lapok, köztük a Frankfurter Rundschau, a dpa hírügynökség varsói tudósítása alapján. Eszerint maga Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette ki, hogy Varsó szembeszállna minden olyan törekvéssel, hogy egy tagállamtól forrásokat vonjanak el jogellenesen. Mindeközben – írja a dpa – érkeznek olyan jelzések Budapestről és Brüsszelből, hogy dolgoznak a vita megoldásán.

(Szerző: www.muosz.hu) A liberális Süddeutsche Zeitung szerint az autoriter Orbán Viktor simán megúszta a jogállami és korrupciós vádakat, miután kapott még egy határidőt, hogy ne kelljen lemondania az uniós pénzek egyetlen centjéről sem. November közepéig kell nekilátnia, hogy véghez vigye a belengetett reformokat, azaz gátat emeljen a korrupció és az urambátyám-rendszer útjába.

Vagyis a dráma folytatódik.

De enélkül is világos, hogy itt nem lesz happy end. Mert ha a Fidesz hajlandó a változtatásra, akkor onnantól kezdve nem lesz könnyű lenyúlni ugyan a támogatásokat, amik idáig gyakorta a kormányfő szövetségeseinek zsebében kötöttek ki. Ám nem kétséges, hogy a politikus megpróbálja majd felületi kezeléssel megkerülni a feladatot és így a végén továbbra is kézből tudja etetni a baráti oligarchákat.  Azaz nem árt, ha jól odafigyel a Bizottság, illetve a Tanács.

Ám még ha hathatósak lesznek is a reformok és a sikkasztás, illetve a klientúra nem fenyegetné többé az uniós pénzeket, akkor sem lenne ok hátra dőlni. A magyar gondok ugyanis jóval mélyrehatóbbak. Orbán maga büszkén beszél az illiberális demokráciáról. Aki ellenszegül, annak a hatalom megkeseríti az életét, legyen szó az ellenzékről, az önálló sajtóról, civil szervezetekről vagy bírókról. Ez azonban szégyen! Brüsszelnek nincs eszköze, hogy a demokrácia lebontása miatt függesszen fel alapokat. Ez pedig még nagyobb szégyen.

A konzervatív Die Welt úgy ítéli meg: szó sincs keménységről az Európai Unió részéről Magyarországgal szemben, egyszerűen rossz megállapodás készülődik. Nagyon úgy látszik, hogy összeszűrték a levet, így a végén a magyar kormány mégis csak hozzájut a pénzhez. Több minden is alátámasztja ezt a tézist, miközben közismert, hogy a magyar valóságban európai pénzek szivárognak el kézen-közön. Pl. az építőiparban, ahol Fideszhez közeli cégek aratnak.

Nincs kőbe vésve, hogy az Európai Tanács helyt ad a javaslatnak és megvonja a 7500 millió eurót. Alberto Alemanno, az uniós jog professzora nagyon nehezményezi, hogy Brüsszel olyan kiutat erőltet, aminek révén mindkét oldal megőrizheti a látszatot. Az olasz–spanyol professzor úgy látja, hogy von der Leyenék meg akarják mutatni a világnak: kézben tartják a dolgokat a tekintélyuralmi magyar rezsim ellenében, De csak azért, hogy ne folyósítsák a 7500 milliót. Ellenben odaadják az újjáépítési alap majdnem 6000 millióját.

Azt, hogy a szakértőnek igaza van, alátámasztja, hogy a két nappal ezelőtti döntést megszavazta Várhelyi Olivér is, valamint lengyel biztostársa is. Kár volna azt hinni, hogy a saját kormányuk ellen voksolnak egy ilyen húsba vágó ügyben. Hiszen a magyar tisztségviselőről közismert: Orbán embere. Sokkal inkább arról van szó, hogy már akkor tudták: Lengyelország szembemegy az indítvánnyal, amit azóta Mateusz Morawiecki be is jelentett. Ráadásul szintén vasárnap Gulyás Gergely közölte: kölcsönösen elfogadható kompromisszumot találtak.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő azt mondja, a 17 magyar reformpont nem tényleges engedmény magyar részről. Hiszen a teljes rendszer a Fidesz kezében van, beleértve a bíróságokat is. Úgyhogy felesleges erőltetni az új, korrupcióellenes hatóságot.

Politico Sokan nem értik, hogy a Bizottság által felvetett megvonások, miért csak a felzárkóztatási alapot érintik, miközben a szubvenciók oroszlánrésze agrártámogatás formájában érkezik Brüsszelből Budapestre. Egy diplomata ki is jelentette, hogy igen sok visszajelzés fut be az agráriumban tapasztalt visszaélésekről, és erre utalt is az Európai Parlament határozata, ami kimondta, hogy Magyarország immár nem tekinthető teljes értékű demokráciának.

Egy másik illetékes azt emelte ki, hogy uniós szemszögből a mezőgazdaság sokkal érzékenyebb terület Orbán szemszögéből, mint a kohéziós kosár, mert a gazdák felsorakoznának a miniszterelnök mögé, ha veszélybe sodródnának a kifizetések. Továbbá: a magyar vezetés könnyebben hivatkozhatna arra, hogy az EU kockáztatja az élelmiszer-ellátás biztonságát, amikor már amúgy is az égben járnak az árak.

Mindenesetre a Bizottság tökéletesen időzítette a befagyasztás tervét, mert akár már ebben a hónapban feloldhatja viszont a koronaalap zárlatát, így a retorzió bírálói nem szólhatnak semmit. Az egyik oldalon ugyanis bejön 7200 millió (valójában már csak 5800 millió euró – a szerk. megj.), viszont függőben marad 7500 millió. Ily módon Brüsszel időt nyerhet, miközben a Fidesz hozzájuthat a pénz egy részéhez, ám úgy, hogy nem kell foglalkoznia a jogállami gondokkal. Az Uniónak ugyanakkor a nagy halogatás közben nem szabad megfeledkeznie arról, hogy másfél év múlva európai választások lesznek!

Le Monde Orbán Viktor kettős játékot űz az EU-val: miközben nem győzi hangsúlyozni szoros viszonyát a Kremllel és kifogásolja a szankciókat, azért csak megszavazta őket, ám a többiek ezzel együtt azon vannak, hogy Magyarország maradjon az unió vonzáskörzetében. Az európaiak ugyanis tudják, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van az egységre Putyinnal szemben, mert elhúzódik a háború, ugyanakkor recesszió közeleg.

Ezzel párhuzamosan nem mutatkozhatnak engedékenynek a jogállam ügyében, és nem keletkezhet az a látszat, hogy nyomást gyakorolhat rájuk egy olyan ország, amelyik nem habozik bevetni a vétójogot.

A magyar kormány a múlt hetekben valóságos mosolyoffenzívába kezdett, Varga Judit előbb Brüsszelben olyanokkal tárgyalt, mint Vera Jourová alelnök, aki két éve betegnek minősítette a magyar demokráciát. Utána Madridba, Lisszabonba, Párizsba vezetett az út. Hamarosan Berlin is sorra kerül. Egy európai diplomata azt mondja: Orbán most először vág bele ekkora diplomáciai kampányba, ennek a titka, hogy egy kalap pénz forog kockán. Sok ideje azonban nem marad, hogy meggyőzze a partnereket: ne vonják meg tőle a brüsszeli források egy részét.

Orbánnak nagyon kell a pénz.

Egy másik európai forrás arról számol be, hogy az igazságügyi miniszter asszony előadását hallgatva, olyan, mintha Magyarország a világítótorony volna a korrupció elleni harcban. Ugyanakkor a civil társadalom meglehetősen szkeptikus a hivatalos ígéretek kapcsán, lévén egy olyan országról szó, ahol a miniszterelnök környezete fényes nappal alaposan meggazdagodott, köszönhetően az európai forrásoknak.

Süddeutsche Zeitung Budapest diadalt ül, mert biztos abban, hogy sikerült meghiúsítani a 7500 milliós elvonást, Brüsszelben azonban nem egészen így ítélik meg a helyzetet. Uniós körökben azt mondják, hogy a magyar reformcsomag nem elég, és nem elég jó.

Ugyanakkor kormánybarát magyar sajtókörök azt hangoztatják, hogy a bemutatott javaslatok meggyőzték az EU-t, így gyakorlatilag biztosra lehet venni a pénzek érkezését. Varga Judit pedig arról győzködött több európai szövetségest, hogy sikeresek voltak a tárgyalások a közösség végrehajtó szervével. Ugyanilyen húrokat pengetett Kovács Zoltán és Navracsics Tibor is.

Csakhogy mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. A Bizottság ugyanis értésre adta, hogy cseppet sem biztos a magyar fél elszántságában. Mármint abban, hogy tényleg hathatósak leszneke-e a változtatások, illetve hogy azokat komolyan végre is hajtják-e.

Die Presse Az olasz kormányfői tisztség legfőbb várományosa, a szélsőséges Olaszország Fivérei elnök asszonya védelmébe vette Magyarországot, miután a Bizottság azt akarja, hogy az EU függessze fel a magyar kormánynak szánt kohéziós szubvenciók nagyjából ötödét. Giorgia Meloni szerint egy ilyen lépés Putyin karjaiba taszítaná Orbán Viktort. Hozzátette, hogy az Unió megosztja a 27-eket és ideológiai fegyverként használja a jogállam kérdését. Olyanokat próbál célba venni vele, akik nem guggolnak be a vonal alá.

Brüsszeli diplomaták arra hívják fel a figyelmet, hogy ha az olaszoknál valóban a jobboldali szövetség kerekedik felül öt nap múlva az urnáknál, akkor aligha lehet majd szó az Európai Tanácsban a pénzmegvonáshoz szükséges kétharmadról. Annál is inkább, mert a lengyel vezetés is a kezdeményezés ellen van.

Az EP pont ezért rossz néven vette, hogy Brüsszel ennyit késlekedett a közbeavatkozással. Daniel Freund felvetette, hogy a teljes támogatást jegelni kellene, amíg Orbán nem ülteti át a gyakorlatba a jogállami reformokat.
The Guardian Szörnyű gazdasági és társadalmi következményeket von maga után, ha most vasárnap győz az olasz választáson a Meloni-vezette ultrajobbos koalíció – hangsúlyozza Jamie Mackay, a Firenzében élő író. Kifejti, hogy az olasz politika évtizedek óta súlyos állapotban van, ám most újabb mélypont felé közelít.

Előreláthatólag a jogosultak 35%-a nem megy el voksolni, ám a jelek szerint a pártok belenyugodtak, meg sem próbálják megnyerni ezt a hatalmas tömeget. Viszont nagyon úgy látszik, hogy az Olaszország Fivérei képes volt nagymértékben manipulálni a konzervatív polgárok nem kis részét, így megszerzi a hatalmat.

Ez pedig nagy veszély a civil szféra számára, mert ha Meloniék több, mint 44%-hoz jutnak, akkor az kétharmadot jelent nekik a törvényhozás mindkét házában. Ez nem egyszerűen azt jelentené, hogy a köztársaság történetében először minősített többséget szereznének, hanem népszavazás nélkül módosíthatnák az alkotmányt, ami azért különösen nyugtalanító, mert a pártot szoros kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz. Jogvédő csoportok régóta figyelmeztetnek arra, hogy Olaszországban is létrejöhet hasonló tekintélyuralmi rendszer.

Természetesen nem kell attól tartani, hogy ez a veszély egyik napról a másikra bekövetkezik. Meloni, Salvini és Berlusconi alapkérdésekben nem ért egyet. Szövetségük hamar felbomolhat. Ám bármennyire rövid lesz is uralkodásuk, a kihatása drámainak ígérkezik.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Lengyelország eleget tett az EU egyik legfőbb követelésének a jogállami vitában: feloszlatta a sokat támadott fegyelmi tanácsot a legfelső bíróságon és létrehozta az új testületet – kis szépséghibával. A 33 tagjelöltet sorsolással választották ki, és közülük Duda elnök eldöntötte, hogy ki legyen a 11 tag. Csak éppen hatan már a mostani kormánynak köszönhetően jutottak be a legmagasabb bírói karba.

Így most a lengyel kormány közelebb jutott ahhoz, hogy megkapja a Covid-alapba befagyott ezermilliókat, bár ahhoz még az is kell, hogy visszahelyezze állásába a fegyelmi kamara által elbocsátott bírókat.

Ugyanakkor az új testület felállításának módja vegyes visszhangot keltett. Az ellenzéki Gazeta Wyborcza úgy ítéli meg, hogy a kamarát nem lehet függetlennek tekinteni, ennélfogva a vita folytatódik. Ezzel szemben a Rzeczpospolita azt írta, hogy az államfő mindkét oldalról bevett embereket, így remélhetőleg valamelyest nyugvópontra jutnak a dolgok a lengyel igazságszolgáltatásban.