(Lili Bayer/The Guardian) Orbán az európai színpadon magányosabb, mint valaha, –, de még vannak kártyái – Orbán is lonelier than ever on the European stage – but he’s still got cards to play– mutatott rá a brit liberális lapban Lili Bayer, a Politico munkatársa közvetlenül a csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt. Orbán elszigeteltségét növelte a lengyel PiS választási veresége, és az, hogy Törökország elmozdult a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása felé, de a magyar miniszterelnök változatlanul mélyíti a frusztrációkat Európában.
Orbán, Európa egyik vezető szélsőjobboldali politikusa, már régen kívülálló az EU-ban, a mostani csúcson azonban a szokásosnál is magányosabb, mert a lengyel- és törökországi fejlemények mellett Orbán Putyinnal tartott találkozója további ingerültséget okoz az európai tisztségviselők körében, akik úgy látják, hogy Magyarország Moszkvával és Pekinggel fenntartott szoros kapcsolatai nem esnek egybe a nyugati szövetség elképzeléseivel, sőt, ártanak az EU-nak.
Elemzésében a szerző Krekó Pétert (Political Capital) idézte, aki úgy látja: a miniszterelnök „a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét próbálja fenntartani, hogy a lehető legtöbb hasznot tudja húzni mindkét irányból, noha egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a jelenlegi geopolitikai valóságban nem lehetséges”. A Lili Bayer szerint azonban Orbán nemhogy nem vonul vissza, hanem még erősítette is a retorikáját az elmúlt napokban – ennek alátámasztására az újságíró az október 23-i beszéd részleteit idézte.
Hozzátette: Orbán megnyilvánulásait észrevették, és több vezető európai tisztségviselő is azt mondta, hogy Budapest magatartása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Egy vezető
európai diplomata a neve mellőzését kérve kifejtette: „Orbán legutóbbi találkozása Putyinnal, és az, ahogyan a magyar miniszterelnök a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t, felveti a kérdést, hogy vajon megbízhatunk-e még ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben. A Magyarországgal kapcsolatos problémák egyre mélyülni fognak, és egyre inkább veszélyeztetni fogják azt, hogy stratégiailag fontos kérdésekben közös döntéseket hozzunk”.
Ám a magyar miniszterelnöknek, aki az egyik legtapasztaltabb kormányfő Európában, még vannak kijátszható kártyái. Egyrészt a jövő év második felében a sorrend szerint Magyarország tölti be a soros elnökséget, és Brüsszelben máris aggódnak, hogy Budapest hogyan fogja felhasználni ezt a szerepet (ha addig még az Európai Unióban marad – a szerk. megj.). A magyar kormány emellett akadályozza az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segítséget, de Budapest hozzájárulására szükség lesz a tömb költségvetésének javasolt megemelésére is. Orbán számára hatalmas csapás volt a brüsszeli támogatások befagyasztása, amit az EU a jogállamiság sorozatos megsértései miatt vezetett be, ám most olyan jelek mutatkoznak, amelyek szerint akár felszabadíthatják a pénzek legalább egy részét, főleg azért, hogy rábírják Magyarországot kulcsfontosságú pénzügyi döntések megszavazására.
Egyes európai tisztségviselők azt mondják, hogy nem hiszik, hogy Orbán Viktor magatartásán változtatna az elszigeteltség.
Spekulációk szerint Robert Fico új szlovák miniszterelnök is szövetségese lehet Orbánnak néhány európai politikai csatában. A lengyelországi választás eredményével kapcsolatban Varga Judit volt miniszter, a Fidesz listavezetője az európai választáson, azt mondta, hogy a párt szövetségei erősek. A kulisszák mögött azonban egészen más a hangulat. Egy vezető magyar tisztségviselő, aki a neve mellőzését kérte, elmondta: „Nagyon sok a bizonytalanság a jövőt illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövőben a mostaninál nagyobb lesz az elszigetelődés veszélye”.
Orbán bírálói szerint nem szabad engedményeket tenni. Daniel Freund német zöld képviselő kifejtette: „Orbán blokkolja Svédország NATO-csatlakozását. Orbán kezet ráz Putyinnal. Orbán az Európai Uniót a Szovjetunió gyilkos diktatúrájához hasonlítja. Orbán egyetlen hét alatt elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy alkalmatlan a soros elnöki tisztség betöltésére. Groteszk, hogy az EU Bizottsága ebben a helyzetben egyáltalán fontolóra veszi a befagyasztott támogatások felszabadítását”.
