A szlovákiai pápalátogatás alkalmával tegnap elhangzottakról szóló Reuters-beszámoló kiemeli: Ferenc óvott attól, hogy a keresztet politikai jelképként használják. Sok keresztény nyakában, otthona falán, autójában ott látható a kereszt, még sincs valódi kapcsolata Jézussal – mondta Eperjesen a római katolikus egyházfő. Szerinte a kereszt nem zászló, amit lengetni kell, hanem az új élet tiszta forrása, az igazi hívő pedig senkit nem ellenségének, hanem mindenkit testvérének tekint. Ehhez képes gyakran vágyunk olyan, győzedelmes kereszténységre, amely fontos, és amely befolyással bír.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi: számos európai politikai párt – köztük a kontinens keleti felén több szélsőjobboldali – használja a keresztet saját jelképeként. Példaként említi a magyar KDNP-t és a Mi Hazánk mozgalmat – utóbbi a bizánci kettős keresztet használja. A Reuters ebben a tudósításban is utal arra, hogy Ferenc pápa vasárnap rövid ideig Magyarországon tartózkodott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a vallásos érzelmekre apellál bevándorlásellenes és nacionalista politikájában, mondván, veszélybe került Magyarország keresztény öröksége.
Orbán a pápával való találkozója után elmondta: azt kérte az egyházfőtől, ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Mint a Reuters írja, Ferenc pápa szerint Magyarország azzal tudja megőrizni keresztény gyökereit, hogy megnyílik a szükséget szenvedők előtt.
Más téma. Az Európai Bizottság végre megmutatja a fogát – vélekedett Nathalie Tocci, az amerikai Harvard egyetem vendégprofesszora, a római Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában, annak kapcsán, hogy Ursula von der Leyen, az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ma mondja el az unió helyzetéről szóló, éves összegző beszédét. Tocci szerint a Bizottság meg kívánja tenni az első alapvető, gyakorlati lépést abba az irányba, hogy a liberális demokrácia garantálója legyen az unión belül, a jogállamiság adja ugyanis az EU létének az értelmét.
Az unió be akarja állítani Magyar- és Lengyelországot a sorba bizonyos társadalmi kérdések tekintetében – írja a Bloomberg. Konkrétan az LMBTQ-közösséggel szembeni diszkrimináció miatt, valamint a bírói függetlenség ügyében naponta fizetendő bírsággal és a támogatások befagyasztásával fenyegette meg Lengyelországot, továbbá új költségvetési eszközökhöz nyúl annak érdekében, hogy rákényszerítse Lengyelországot és Magyarországot arra, hagyjon fel a jogállamiság aláásásával. Uniós tisztségviselők arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy bizonyos jelek szerint Varsó visszalép eddigi kemény álláspontjától.
A korábbiaknál határozottabb uniós alapállás – diplomaták és EU-tisztségviselők elmondása szerint – a tagállami vezetők júniusi, érzelmi megnyilvánulásokban is bővelkedő csúcstalálkozóján kristályosodott ki. Ott – írja a Bloomberg – Orbán Viktor magyar miniszterelnököt megdöbbentette a többi vezető heves és egységes reagálása az LMBTQ-kérdésben, Stefan Löfven svéd miniszterelnök pedig felvázolta hivatali partnerei előtt, miként tudná az EU a költségvetés eszközével térdre kényszeríteni a csökönyös országokat.
Magyarország azonban – a hírügynökség megfogalmazása szerint – „teljesen beásta magát”, és a konfrontáció az unió egységének olyan próbatétele lesz, amely a következő években átalakíthatja magát az EU-t, mégpedig úgy, hogy vagy az európai értékek melletti felsorakozásra kényszeríti rá a demokrácia visszaszorításával vádolt tagállamokat, vagy pedig arra, hogy ezek a tagállamok „gondolják újra” uniós tagságukat.
Orbán a csaknem kudarccal végződött költségvetési vita óta számos nehézséget támasztott – kifogásolta a gender-egyenlőség szó használatát az EU-dokumentumokban, az emberi jogok melletti kiállást Hongkonggal kapcsolatban, legutóbb pedig Magyarország egyetlen tagállamként nem írta alá az EU Afganisztánnal kapcsolatos nyilatkozatát. Ez a megátalkodottság – fogalmaz a Bloomberg – felháborította azokat az európai törvényhozókat, akik szerint Orbán belpolitikai célokból boxzsáknak használja az EU-t, viszont elvárja az uniótól a pénzt.
A hírügynökség felhívja a figyelmet arra: Orbán a minap váratlanul elvetette azt a gondolatot, amit néhány hozzá közelálló pedzegetett az EU-ból való távozás lehetőségének a fontolóra vételét illetően. Lengyelországban ugyanebben a kérdésben a kormány szintén visszakozásra kényszerítette az egyik vezető kormánypárti képviselőt. Uniós tisztségviselők azt mondták a Bloombergnek, hogy Lengyelországgal lehetségesnek tartják a kompromisszumot a jogállamisági kérdésekben, Magyarországgal viszont a jövő áprilisi parlamenti választásokig nem remélnek megoldást.