Orbán egy kelet-európai maffiaállam keresztapája

Orbán Viktor eredetileg azt állította, hogy az ársapka megvédi a fogyasztókat az energia árának ugrásszerű növekedésétől – emlékeztet a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség abban a hírében, amiben beszámol a fenntarthatatlanná vált hatósági árkorlátozás tegnap késő esti eltörléséről.

A tudósítás kiemeli, hogy az ármaximálás ellenhatásaként megnőtt az infláció, az előállt hiány pedig – Hernádi Zsoltnak, a Mol vezetőjének a megfogalmazása szerint – kaotikus jelenetekhez vezetett a benzinkutaknál. Hernádi szerint Magyarországnak most vissza kell szereznie az olajimportőrök bizalmát, és a piaci stabilitás helyreállítása, a tartaléktárolók feltöltése akár két hónapot is igénybe vehet. A Bloomberg arra is felhívja a figyelmet, hogy Matolcsy György jegybankelnök hétfőn követelte a közgazdaságtan alapvető szabályainak ellentmondó benzinársapka azonnali eltörlését. 

Most pedig pillantsunk vissza a benzinárral kapcsolatos döntést megelőzően a külföldi média figyelmét kiváltó fejleményekre!

Lendvai Pál a bécsi Der Standardban „Egy egyeduralkodó pókerjátszmája” címmel közöl cikket a magyar miniszterelnök politikájáról. Ismerteti Inotai Andrásnak, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézete volt vezetőjének a véleményét, miszerint, ha az Európai Bizottság komolyan veszi az összesen 13 200 millió euró felszabadításának feltételeként megfogalmazott 27 követelményt, és valóban ellenőrzi azok teljesítését, akkor az Orbán-rezsim összeomolhat.

 Orbánnak nincs gazdaságpolitikája, csupán hatalmi politikája van – emlékeztet Lendvai Inotai szavaira, valamint felidézi Matolcsy Györgynek az inflációs helyzet drámai voltára vonatkozó figyelmeztetését.  Mindezek ellenére a kormánypropaganda továbbra is azt állítja, hogy nem az elhibázott gazdaságpolitika, nem a költséges választási ajándékosztás, nem a korrupció okozza a válságot, hanem kizárólag az EU Oroszország elleni szankciós politikája – hangsúlyozza a Der Standard kommentátora.

Orbán a klánok és törzsek rendszerének csúcsán elhelyezkedő egyeduralkodó, egy kelet-európai maffiaállam keresztapája – utal Lendvai Nádas Péter írónak, illetve Magyar Bálint szociológusnak a megállapítására, majd külön kitér az oktatók és a diákok tiltakozó mozgalmára, a növekvő társadalmi feszültségre. „Nem lehet véletlen, hogy Magyarországon az oktatás- és az egészségügy a belügyminisztériumhoz tartozik” – teszi hozzá.

Az Európai Unió és Orbán közötti, régóta meglévő konfliktusban egyáltalán nem biztos, hogy Orbán bírálói kerekednek felül, az európai értékek melletti, a magyar kormányfő nemzeti populista irányvonalával szembeni fellépés jegyében – vélekedik a veterán publicista. A „pávatánc” briliáns taktikusának nevezi Orbánt, akinek ebben a mostani pókerjátszmában is saját rendszerének a hatalmon tartása az elsőrendű szempont.

Tegnap, mint az a hírekből ismert, Varga Mihály de facto megvétózta, hogy az EU hitelt vegyen fel Ukrajna 18 milliárd eurós megsegítése érdekében, ugyanakkor az EU-tagállamok pénzügyminiszterei elhalasztották a döntést, befagyasszák-e – az Európai Bizottság indítványának megfelelően – a hétéves EU-költségvetési keretből Magyarországnak szánt támogatás 7500 millió eurós szeletét, illetve – szintén a Bizottság javaslata alapján – elfogadják-e a helyreállítási alap 5800 millió eurós keretének magyar felhasználási tervét. Ez a két keretösszeg adja ki együttesen a Lendvai által említett 13 200 milliót.  

A Reuters tudósítása kitér arra: a litván pénzügyminiszter erkölcstelennek minősítette, hogy Magyarország akadályozza Ukrajna uniós támogatását, és cserealapnak tekinti azt a többi EU-országgal folytatott alkudozás során. Zbyněk Stanjurának, az EU soros elnökségét ellátó Csehország pénzügyminiszterének a nyilatkozatából azt emeli ki a hírügynökség, hogy a 26 EU-ország annak a módját keresi, miként találhat megoldást Ukrajna megsegítésére Magyarország nélkül.

A Politico az Ukrajnának szánt 18 000 millió eurós segítség magyar akadályozását úgy értelmezi, hogy Orbán eldöntötte, „kemény focit kíván játszani” Brüsszellel. Az amerikai portál európai kiadása, amely szerint lehet, hogy jövő kedden újra összeülnek a pénzügyminiszterek, de az is elképzelhető, hogy a döntést a december 15–16-i évzáró EU-csúcsra hagyják, hétfőn még arról írt, hogy a németek és a franciák, az olaszokkal együtt a 7500 milliós, befagyasztani javasolt összeg csökkentését támogatnák, a jogállami követelések eddigi magyar részteljesítésének az elismeréseként.

A Frankfurter Rundschau ismerteti Christian Lindner német pénzügyminiszter nyilatkozatát, ami szerint a magyar politikában az Európai Bizottság első helyzetjelentésének a beterjesztése után is történtek bizonyos fejlemények, és ezeket figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor. Olaf Scholz kancellár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy még nem tudható, mi lesz ennek a frissített értékelésnek a következtetése.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Süddeutsche Zeitung A német kancellár közölte: azt szeretné, ha a mind a 27 tagállam támogatná Ukrajna megsegítését. Olaf Scholz Tiranában, az EU–nyugat-balkáni csúcstalálkozón nyilatkozott és reményét fejezte ki, hogy a végén teljes lesz az egyetértés. Pénzügyminiszteréhez hasonlóan ő is kiemelte, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az időközben meghozott magyar jogszabályokat, mert a döntéseket csak kellő alap birtokában szabad meghozni, Ám hogy miként értékelik a tényeket, azt majd meglátjuk – fűzte hozzá.

Bloomberg A német pénzügyminiszter szerint a magyar kormány a felelős, amiért az EU nem tudja megmutatni: szolidáris Ukrajnával. Christian Lindner, aki az FDP elnöke, megjegyezte: olyan háború zajlik, amelyben az ukránok a kontinens értékeit és érdekeit védik, ezért nem veszíthetnek. Ehhez azonban segíteni kell őket. Vagyis folytatódik a küzdelem az idő ellen, mivel Kijevnek eszméletlenül kellenek a források, részben, hogy működtetni tudja gazdaságát, részben, hogy képes legyen védekezni az invázió ellen.

A tegnapi tanácsülésen súlyosbodott a patthelyzet Magyarország és az Európai Unió között, így az EU kénytelen volt elhalasztani a döntést a magyar alapok befagyasztásáról, miután a magyar fél meghiúsította, hogy Ukrajna hozzájusson a kulcsfontosságú anyagi támogatáshoz, illetve, hogy a földrészen egységes adót vessenek ki a legnagyobb multikra. Közölte továbbá, hogy a többieknek, immár Budapest nélkül, amilyen gyorsan csak lehet, egyezségre kell jutniuk, miként szervezzék meg a kölcsönt.

Az Európai Unió igyekszik véget vetni a magyar korrupciónak, illetve a jogállam lebontásának, de úgy, hogy Orbán ne tudja maga előtt terelni a szervezetet. A német szakminiszter ugyanakkor azzal indokolta a döntés elhalasztását, hogy figyelembe kell venni az időközben született magyar reformokat, ám a felmérés nem húzódhat a végtelenségig. Azt kell megállapítani, történt-e lényeges változás.

Euractiv Az Európai Bizottság alelnöke úgy értékelte, hogy rendkívül rövid időt kaptak a pénz- és gazdasági miniszterek tanácsától annak felmérésére, milyen reformokat léptetett életbe Magyarország november 19. óta a jogállam visszaállítására. Valdis Dombrovskis szerint pár nap alatt nehéz érdemi munkát végezni, de Brüsszel megteszi, amit csak tud.

Utalt ugyanakkor arra, hogy Ukrajna hadban áll, elképesztően nagy szüksége van a pénzre, ám nem szabad megengedni, hogy egyetlen tagállam késleltesse, illetve megakadályozza a segítséget. Így vagy úgy, de küldeni kell neki a támogatást. A portál hozzáteszi, hogy ha nem futnak be záros határidőn belül a milliárdok, akkor Ukrajna kénytelen lesz nyakló nélkül hrivnyát nyomtatni, így viszont elszaladhat az infláció.

The Washington Post Daniel Freund német zöld EP-képviselő úgy látja, hogy Orbán Viktor példátlan módon visszaél a vétó intézményével, és most már az ukrán kórházaknak szánt pénzeket is túszként kezeli. Teljes mértékben kiélezi a helyzetet. De – tette hozzá a törvényhozó – Brüsszel megtalálja a módját, hogy a magyarok nélkül is segítsen az ukránoknak, csak éppen több idő, erőfeszítés és költség árán. A magyar miniszterelnök azonban ennél szebb ajándékot nem adhatott volna Putyinnak.

Vagyis mélyül a szakadék Brüsszel és az Orbán-kabinet között, miután Magyarország megvétózta az ukrán segélyt. Sok ország szerint a miniszterelnök alig-alig leplezett módon próbálja kényszerhelyzetbe hozni az EU-t, hogy az nyissa meg a pénzcsapokat, és így Budapest teljes egészében megkaphassa mind a felzárkózási támogatásokat, mint a korona milliárdokat.

Az európai szövetségesek évek óta tanakodnak, hogy megbüntessék-e a kormányfőt az illiberális demokráciáért, mivel az sokak szerint nem fér össze a nyugati demokratikus szabadelvűséggel. De Orbán még azzal is felhúzta az Európai Unió illetékeseit, hogy visszatérően bírálja a szankciókat.  

Le Monde Az EU megosztott a budapesti zsarolás kapcsán. Igaz, nem Orbán az egyetlen, aki ilyen eszközhöz nyúl, ám Magyarország mesteri szintre fejlesztette, hogy éljen a vétójogával és így sarokba szorítsa az európai partnereket. Budapest megint csak felsorakoztatta kedvenc módszerét. De más frontokon is túszként használja az uniós ügyeket, elég csak az orosz szankciókra, vagy a svéd–finn NATO-tagság blokkolására gondolni.

A kormányfő tagadja, hogy meg akarná bénítani az európai intézményeket, ám senki sem hülye: azért jár így el, mert meg akarja győzni a többieket: a jogállami kifogások miatt ne vegyenek el tőle egy fitying uniós támogatást se.

Az előállt helyzetben a cseh pénzügyminiszter bejelentette, hogy csak akkor lehet szó bármiféle erőlépésről az egyes területeken, ha már az összes vitás kérdésben megállapodtak. Ez azonban idáig nem bizonyult nyerő stratégiának.

Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Svédország nem kíván engedni a magyarok zsarolásának. Ezzel szemben a franciák, németek, olaszok és lengyelek túl keménynek tartják a Bizottság megközelítését. És ezúttal a Berlin–Párizs–Róma-tengely kerekedett felül.

Dombrovskis alelnök ugyanakkor utalt arra, hogy nem lesz könnyű összeállítani az új jelentést, mert a magyar fél a magyaron kívül többnyire angolul küldi el Brüsszelnek a dokumemtumait, ám a magyar fordításra nem mindig lehet támaszkodni.

Financial Times Daniel Freund úgy véli, hogy a vétó teljes hadüzenet Orbán Viktor részéről. Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács oroszszakértője pedig azt hangsúlyozza, hogy ez a mélypont a magyar külpolitikában. A lap maga úgy értékeli, hogy élesedett a vita a két fél között, ezzel párhuzamosan azonban még nehezebb helyzetbe kerül Ukrajna, mert egyre erősödnek a pénzügyi veszélyek.

Egy diplomata ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyrészt kiveri Orbán kezéből a fegyvert a döntés, mármint hogy a többiek alternatív megoldást keresnek. Ugyanakkor az alapok ügyében bajos a késlekedés a magyar gazdaság számára, mivel az igen nehéz évvel néz szembe.  

The Wall Street Journal Európai illetékesek és diplomaták szerint Magyarország nem hivatalosan az uniós támogatások felszabadításától tette függővé, hogy támogassa az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárdos kölcsönt. A tegnapi pénzügyminiszteri értekezlet több részvevője elárulta, hogy igen éles vita zajlott. A holland képviselő úgy fogalmazott, hogy az EU hitele forog kockán a hitel kapcsán. Német részről pedig azzal érveltek, hogy odahaza nem tudják megmagyarázni, miért nem jött létre megállapodás Kijev megsegítéséről.

Így most új határidőt szabtak, hogy a jövő hét elejére megpróbáljanak dűlőre jutni Magyarország ügyében, aminek eredményeként lehetővé válik a pénzek folyósítása az ukránoknak. Bennfentesek szerint azonban innentől kezdve igen valószínű, hogy egyetlen csomagként kezelik az elvileg össze nem tartozó kérdéseket. A végső szót pedig a jövő héten várhatóan az állam- és kormányfők mondják ki. Ukrajnának egyébként hírek szerint havi 3-5 milliárd euró kell, hogy betömködje költségvetésében a háború miatt támadt lyukakat.

Die Zeit A magyar kormány növelte a nyomást a pénzügyi vitában, miután blokkolta 18 000 millió euró folyósítását Ukrajnának. A soros elnökséget betöltő cseh pénzügyminiszter ezek után közölte, hogy a többiek alternatív megoldást keresnek – Magyarország nélkül. A cél az, hogy a jövő év elején utalhassák Kijevnek az első részletet.

Diplomaták úgy vélik, hogy a magyar fél haladékot igyekszik kapni a jogállami vitában. Azaz: Brüsszel ne zároljon számára több mint 13 000 millió eurót. Ám a büntetőintézkedések jóváhagyásához egyelőre nincs meg a szükséges többség. Főleg a keleti kormányok félnek, hogy egy nap őket is pellengérre állíthatják a demokratikus normák megsértése miatt.

Daily Telegraph A magyar vétó miatt erőpróba lesz a következő héten Orbán Viktor és más európai vezetők között az uniós csúcsértekezleten. A száguldó infláció folytán a magyar gazdaságnak nagyon kellenek az uniós alapok, valamint az újjáépítési keret milliárdjai is. Ukrajnának viszont azért van szüksége az anyagi mankóra, mivel egyre nagyobb a költségvetés hiánya, működtetni kell az országot a háború közepette is.

Varga Mihály azonban azt állította, hogy ők nem vétóztak, hiszen nem is volt szavazás. Hasonlóképpen vélekedett Orbán Viktor is, kiemelve, hogy kétoldalú alapon hajlandó segíteni. Azaz nincs vétó és nincs zsarolás. A konzervatív lap szerint azonban látnivaló, hogy a miniszterelnök addig nem enged, amíg nem kapja meg a kívánt összeget.

A helyzet áthidalására az egyik lehetséges megoldást a kiterjesztett együttműködés, mert így a többiek megszervezhetik a kölcsönt, a magyar vétó ellenére is. De ez esetben minden kormánynak magának kellene előteremtenie a hitelt és a nemzeti parlamenteknek jóvá kellene azt hagyniuk, ami gyakorta hosszadalmas. Ugyanakkor többe kerül, mintha az EU vesz fel kölcsönt, ráadásul tartozásként megjelenik az érintett államok költségvetésében.

Terry Reintke, a német zöldek strasbourgi képviselője úgy értékelte: önmagáért beszél, hogy Orbán gátolja az ukránoknak nyújtandó anyagi támogatást. Mutatja, hogy kinek az oldalán áll. Nem szabad azonban, hogy az EU továbbra is próbáljon megbékíteni egy ilyen autokratát.

Politico A francia és német vezetés mentőövet dobott Orbán Viktornak a jogállami vitában. A két legnagyobb európai hatalom segédkezett a magyar vezetőnek, így kétségessé vált, hogy az EU mennyire kész megbüntetni a politikus a demokratikus szabadságjogok megnyirbálásáért. A Párizs és Berlin vezette csoport egyébként attól tart, hogy ha a Bizottság nem méri fel ismét a magyar helyzetet, akkor nem lesz meg a többség a Tanácsban a Magyarországnak szánt pénzek befagyasztására.

Süddeutsche Zeitung Az EU újabb esélyt ad, új reményt nyújt Orbán Viktornak. Így a Bizottság akár azt is javasolhatja, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb pénzt fagyasszanak be. De egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy meglesz a döntéshez szükséges minősített többség. Nyilvánvalóan a franciák és a németek szeretnék, ha nem lenne kétséges a szavazás kimenetele, ezért vizeznék fel a korábbi javaslatot. Egyes kelet-, illetve dél-európai kormányoknak ugyanis nincs sok kedvük keménykedni, mert attól tartanak, hogy egy nap a korrupciós gondok miatt ellenük is hasonló eljárás indulhat.

A kudarc azonban azt üzenné a világnak, hogy nem túl jól áll az európai egység, éppen ilyen nehéz időkben. Viszont a koronaalap jóvoltából van még egy jelentős eszköz Brüsszel kezében. Úgyhogy most az év végéig kemény csörte jön. A határozatot csomagban kell meghozni. A számítás az, hogy Magyarország feladja a vétót, cserében a többiek megnyitják az utat az újjáépítési alaphoz, illetve a felzárkózási támogatáshoz.  

Daniel Caspary, a CDU-CSU strasbourgi képviselőcsoportjának vezetője azonban arra figyelmeztet, hogy nem szabad engedményt tenni Magyarországnak. Az értékekről nem lehet alkudozni. Daniel Freund ezt azzal toldotta meg, hogy a Bizottság már számtalan haladékot adott Orbánnak, ám az mindegyiken túllépett. Az pedig egészen groteszk, hogy kisebb lenne a büntetés mértéke, amikor a 7500 millió már eleve nem sok.