A The New York Times is átvette a londoni székhelyű Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy tegnap lemondott a nagy tekintélynek örvendő Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány által fölé kinevezett testület aláássa az oktatási intézmény autonómiáját.
Orbán Viktor miniszterelnök hívei és kormánypárti újságírók régóta azzal érvelnek, hogy miután Orbán 2018-ban harmadszor is erős mandátumot szerzett, elérkezett az ideje a kultúrában a konzervatív értékek felé történő irányváltásnak. Azt állítják, hogy Magyarországon a művészetben liberális és baloldali dominancia érvényesül, és szerintük ennek véget kell vetni – ismerteti a Reuters a hátteret, és hozzáteszi: az immár egy évtizede hatalmon levő, nacionalista Orbán egyre szorosabbra vonja a kormányzati ellenőrzést a magyar közélet különböző területei fölött, beleérve az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia és az állami média világát. Emellett Orbánhoz közel álló oligarchák felvásárolták a magánmédia nagy részét.
A hírügynökség felidézi, hogy Orbán, 2018-i választási győzelme után egyik beszédében fő feladatként tűzte ki, hogy kulturális korszakba ágyazzák be a politikai rendszert. Az idén elfogadott törvény alapítványra ruházta át a 155 évvel ezelőtt alapított, eddig állami kézben levő színházművészeti oktatási intézmény tulajdonjogát. A kormány öttagú felügyelő testületet nevezett ki, és nem engedte, hogy abban helyet kapjon az egyetem által javasolt személyek egyike sem. Az egyetem szenátusát megfosztották a költségvetéssel, a szervezeti és a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos döntési jogától. Az elmúlt hetekben számos vezető színházi rendező mondott le arról, hogy tovább oktasson az egyetemen. A kormány eközben tagadja, hogy bármilyen módon korlátozni kívánná a szabad véleményalkotást.
A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség beszámolóját vette át a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtekről. Ez a tudósítás a testületi tiltakozó lemondás okát úgy fogalmazza meg, hogy az egyetem irányítási joga csaknem teljes egészében a jobboldali nacionalista Orbán-kormány által megrendelt kuratórium kezébe került át. A cikk kitér arra, hogy az egyetemi autonómia felszámolásának a hajtómotorja Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, aki élvezi Orbán bizalmát, ő az intendánsa a Nemzeti Színháznak, és azon felül számos olyan testületben ül, ahol a kultúra támogatására szánt állami pénzek sorsáról döntenek. Az osztrák hírügynökségi anyag azt írja: a bírálók szerint a kuratórium létrehozását a modellváltás szükségességével alátámasztó kormányzati érvelés mögött valójában az áll, hogy Orbán újabb lépést tesz a kulturális autonómia felszámolása, a jobb híján mondjuk így: népi-klerikális – német eredetiben: völkisch-klerikale – állami kultúra hegemóniájának a kialakítása felé.
Ugyancsak a bécsi Der Standard ír arról, az úgynevezett Alpbachi Fórumon elhangzottak kapcsán, hogy tovább húzódik, várat magára az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. A rendezvényen Martin Selmayr, az Európai Bizottság ausztriai képviseletének a vezetője – korábban egyébként sokkal magasabb pozíciót töltött be, ő volt lényegében Jean-Claude Juncker jobbkeze –, azt mondta, hogy a következő öt évben bizonyosan nem csatlakozhat a térség egyetlen országa sem az EU-hoz. Tízéves távlatban már elképzelhetőnek tartja az újabb, nyugat-balkáni bővítési fordulót az uniós tisztségviselő. „Ennek a következő bővítési szakasznak erősítenie és nem gyengítenie kell az uniót” – fogalmazott Selmayr, amiből nehéz nem kihallani azt a kritikát és önkritikát, amivel sokan mostanság szemlélik és értékelik az európai integráció előző nagy ugrását, a 2004-i, illetve 2007-i keleti bővítést. Selmayr szerint mind az EU, mind a tagságra pályázó országok részéről nagyon sok munkát kell még elvégezni, illetve reformot megvalósítani.
Az unió új bővítési stratégiát alkot, aminek alapján a gazdasági kapcsolatok terén már a csatlakozási tárgyalások közben megtörténne a nyitás, aztán megnyílna a belső piac a csatlakozó tagállam előtt, de a teljes jogú tagságról csak ezt követően lehet majd szó, amikor biztosítják a jogállamiságot, a működőképes igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat.
Végül röviden megemlítem, hogy a Handelsblatt című német gazdasági napilap megemlékezik arról: öt évvel ezelőtt tette Angela Merkel azt az azóta is sokat emlegetett kijelentést, hogy Németország meg fogja oldani a bevándorló tömegek által előidézett problémákat. „Wir schaffen das” – mondta 2015-ben a német kancellár, amikor zömmel szíriai menekültek Magyarországon át útnak indultak nyugat felé.
A Handelsblatt szerint: ha akkor ezt nem mondja, akkor nem erősödik meg Németországban a szélsőjobboldali AfD.