A koronás világjárvány és a csökkenő termelési volumen ellenére Magyarországon kétharmadával több építőipari cég kezdte meg működését júliusban, mint amennyi megszűnt.
Sokáig úgy látszott, hogy az építőipar az átlagosnál jobban ellenáll a koronavírus okozta gazdasági visszaesésnek, de a nyáron már gyűltek a fellegek az építőipar felett is. A mostani céginformációs mutatók sok tekintetben a 10 évvel ezelőtti körülményeket idézik, amikor tömegesen létesültek és szűntek meg építőipari vállalkozások – véli Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
Az idén júliusban 542 építőipari céget jegyeztek be, ami 48 százalékkal haladja meg a júniusi értéket, de ami talán még szembetűnőbb, hogy abszolút értékben is meredeken növekszik az építőpari cégek száma. Ugyanebben az időszakban 329 céget töröltek, ami soknak számít ugyan, ám 65 százalékkal elmarad a cégalapítások számától. Önmagában ez még nem is rendhagyó, de sajnos, az ágazatban gyorsan emelkedik a felszámolások és végelszámolások száma is. Összességében tehát egyre gyorsabban cserélődnek a szektorban működő cégek.
Csak júliusban 97 építőipari vállalkozás ellen kezdeményeztek felszámolást, ez a múlt négy év harmadik legmagasabb felszámolási értéke. De talán még problémásabb, hogy ezzel összességében már 3 hónapja meredeken emelkedik a felszámolások száma az ágazatban, ami arra utal, hogy a múlt 7–8 év cégjogi konszolidációja, továbbá az építőipari szigorítások, tisztulások ellenére újra problémát okoznak a kifizetetlen számlák. Egy hónap alatt 77 építőipari vállalkozás döntött tevékenysége szabályszerű megszűntetése mellett. Ilyen nagy végelszámolási érték a nyári hónapokra egyáltalán nem jellemző. Félő, hogy a megszűnők száma is növekedni fog a közeli jövőben.
Ha a magas cégfluktuációhoz hozzávesszük, hogy a termelési volumen látványosan csökken, akkor meglehetősen negatív az építőipar összképe. Májusban ötödével, júniusban pedig hatodával csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához mérten. Hosszabb távra tekintve sem bíztató a kép: a júniusi szerződésállomány mintegy ötödével volt alacsonyabb, az új szerződések volumene pedig 45 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához mérten a KSH adatai szerint.
Évtizeddel ezelőtt hasonló volt a helyzet az ágazatban, amikor a jelzáloghitel-válság utóhatásaként nem állt túl jól az építőipar, ám a cégszám még meredeken növekedett. Akkor a cégfluktuáció és a lánctartozások súlyos gondot okoztak az egész iparágnak.
A mostani adatokhoz hozzászámítandók a tavaszi elhalasztott cégalapítások, amelyek most egyszerre kezdenek megvalósulni. Ezzel együtt még mindig inkább érezhetők a negatív hatások; a járvány második hulláma sem sok jóval kecsegtet az ágazatra nézve. Ha így folytatódik, újra sok lesz a cégtörlés.
Bár a szabályozási környezet sokat javult az évtizeddel ezelőttihez képest, a megrendelések hiányán ez sokat nem segít. Mégis igaz: sokkal jobb helyzetben várja az építőipar a mostani válságot, mint az előzőt. A következő hónapok, illetve a vírus második hullámának nagysága, az esetleges újabb korlátozások azonban még sokat változtathatnak a helyzeten.
Az építőipari vállalkozások likviditása, tőkeellátottsága is fejlődött a múlt években, de egy hosszú gazdasági visszaesés esetén egészen biztosan vállalkozások tömegeinek lehetnek újra súlyos gondjaik az őszi hónapokban.
Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) júliusi értéke átlagosan 15–16 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szintet tekintve az Opten CFI Hajdú-Bihar, Veszprém és Zala megyében érte el a legjobb értékeket; a legmagasabb fluktuáció Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.