Orbán öngyilkos vétója kinyírhatja a magyar nemzet esélyeit

(Kardos Ernő / hirklikk.hu) Ha az unió csak akkor fizet, ha a tagállamok megtartják az uniós értékeket, akkor a magyar részről Orbán Viktor kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is! – Ezt a magyar kormányfő levélben közölte az unió soros elnökségét ellátó tagországok vezetőivel. (A nyitó kép forrása: Zerbor/Fotolia)

Karácsony Gergely főpolgármester sietve közölte, hogy Orbán vétója aljas, cinikus lépés lenne, mert a járványtól szenvedő Magyarország 2 500 000 millió forintot bukna el a magyar miniszterelnök miatt. A Hírklikknek nyilatkozó Balázs Péter szerint, a jogállami kritériumok be nem tartása esetén, viszont az Európai Parlament vétózna. Tehát az unió vezetőinek a két vétó közötti megoldást kell megtalálni. Az egykori uniós biztos úgy látja, hogy a jövőben nem kapnak pénzt olyan államok, amelyek lábbal tiporják az európai értékeket.

– Tényleg, ennyire szigorú jogállamot szeretne az unió, hogy Orbán Viktor csakis vétóra tud gondolni?

– A magyar miniszterelnök a szuverenitását félti, politikai zsarolási eszközt lát a jogállamisági kritériumokban. Legalábbis azt mondja.

– Vagyis a magyar miniszterelnök attól tart, hogy nem azt csinálhat, amit akar?

– Gyorsan hozzá kell tennem, hogy a 27 tagállamból 25 számára simán elfogadható a német elnökség és a parlament megállapodása az uniós pénzek és a jogállamiság összekapcsolásáról. Egyetlen kritikus szó sem érte a javaslatot, beleértve az új tagállamokat, sőt, Románia, Bulgária, vagy a visegrádi államok közül Szlovákia és Csehország egy szót sem szólt ellene. Mindössze két tagállam: Magyarország és Lengyelország szeretne bármilyen feltétel nélkül pénzhez jutni. Ez valószínű, hogy nem fog sikerülni.

– Pedig a parlament még nem is a legszigorúbb módját választotta a jogállam betartatásának. Korábban keményebb volt a javaslat, engedtek volna az elvekből?

– Korábban a német elnökség kicsit valóban lazított a parlamenti javaslaton, de a képviselők ezt élesen elutasították. Ezért került az asztalra az a verzió, hogy ha a bizottság normasértést lát, akkor nem automatikusan, hanem csak az Európa Tanács kétharmados többségével lehet a pénz kifizetését leállítani. Ez valóban nem a legszigorúbb eljárás.

– Ráadásul a bizottság csak a bíróság és az ügyészség függetlenségét figyeli, de nem vizsgálják a sajtó, vagy más területek demokratikus működését. Erről lemondtak?

– Valóban, az igazságszolgáltatás függetlensége van nevesítve abban a kompromisszumos megoldásban, amit a tanács nevében a német elnökség kötött a parlamenttel. A képviselők egyértelműen meghatározták, hogy mit hajlandók megszavazni, s mit nem. Itt egyébként két vétó áll szemben egymással! Egyrészt az Európai Parlament is vétót jelzett a hét éves költségvetés és a segélyalap elfogadására, amennyiben egy tagállam nem felel meg a jogállamisági mechanizmusnak. Másrészt pedig érzékelhető a magyar és a lengyel fenyegetés is. Valahol a két javaslat között kell majd megoldást találni.

– Ez azt jelenti, hogy az unió a továbbiakban lemondhat arról, hogy a magyar sajtóviszonyokra is érvényesnek tekintse az uniós normákat?

– Nem kizárt, hogy később lehet ebben az ügyben is előrelépés. Azt látni kell, hogy a parlament folyamatosan szigorította a jogállamiság eddigi feltételeit. Ez mindenképp fontos.

– Eközben persze Orbán Viktor azt mondja, hogy ő nem diktatúrát épít, hanem demokráciát?

– Persze, szavakban legfeljebb. Már a szlovák politikusok is kifogásolták, hogy a lengyelek és a magyarok létrehoznának egy kutatóintézetet, s ők akarják megmondani, hogy mit tartanak demokráciának. A vétó kilátásba helyezésének a politikai üzenete az, hogy „adják csak ide az uniós pénzt mindenféle feltétel nélkül. Illetve: „ha eddig nem volt feltétel, akkor ezután se legyen”.

– Az uniós szigortól Kövér László egyébként úgy felháborodott, hogy a hétvégén azt mondta: az EU nyers hatalmi politikát folytat, szerinte ez a „baloldali, libsi, komcsi, neomarxista moslékkoalíció” most egyfajta „morális terrort” kíván alkalmazni Európában.

– Erre csak azt tudom mondani, hogy a döntést Európa négy nagy pártcsaládja egyhangúan hozta meg. Nem mellesleg néppárti vezetéssel. A házelnök tehát téved, az unióban nem úgy születnek a döntések, ahogy ő szeretné.

– Ha a megállapodást mégis elfogadnák, akkor mennyire lehet alkalmas a jogállamiság betartására? Jogos lehet Kövér László paranoiája?

– Nézze, akinek van takargatnivalója, az bizony félhet ettől a mechanizmustól. A német kommentárok máris felvetették: mi a baj a jogállami kritériumokkal, hisz’ akinek nem rossz a lelkiismerete, az simán szembenéz az eljárással. Áll a vizsgálatok elé, tudomásul veszi a bíróságok és az ügyészségek tevékenységének tisztázását. Úgy tűnik, ezt 25 ország képviselői elfogadták, itthon csak Kövér László és néhány kormánytag esett ettől pánikba.

– Nyilván a korábbi jelentések kedvezőtlen képet mutattak a magyar demokráciáról, tehát biztosnak látszik, hogy a magyaroknak szánt pénzből könnyen lefaraghatnak.

– Valóban, jó néhány jelentés készült, közte a Tavares, a Sargentini. Mindkettő hiába szólította fel Magyarországot az Európai Unió alapszerződésének és alapértékeinek megtartására.

– Gondolja, hogy Orbán Viktor kockára teheti a költségvetés és az újjáépítés 750 000 milliós csomagját?

– Racionálisan aligha feltételezhető. Ijesztő módon terjed a járvány, a tagországoknak nincs pénzük. 25 tagországgal menne szembe a magyar miniszterelnök. Ha pénzt akar, jogállamot kell építenie. De az asztalon lévő javaslat még visszamegy az úgynevezett általános ügyek tanácsa elé, ahol a tagállamok nyilatkoznak majd. Oda újabban nem egy Európa-ügyi felelős államtitkár, hanem Varga Judit igazságügyi miniszter jár.

Ennek persze nincs nagy jelentősége, mert nemcsak a parlament, de a bizottság is véget kíván annak vetni, hogy számolatlanul szórják a pénzt olyanok, akik ugyanakkor lábbal tiporják az unió értékeit.