(Horn Gábor / Újnépszabadság) Jó , hogy a miniszterelnök hetente igét hirdet, így van lehetőség a morális különbségek rögzítésére.. Orbán szerint, akiknek kötelező a bátorság: „első helyen várjuk – mármint ő … – a papoktól, második helyen az állam vezetőktől …, harmadik helyen a rendőrök …, egyenruhások, azután vannak az orvosok”. (A nyitó képen jelenet A pap gyerekei című horvát filmből)
Nálam ez nem egészen így van:
első helyen az orvosok , ápolók , hiszen rajtuk múlik sokunk élete ,
második helyen a kockázatot erőn felül vállaló köz intézmények és vállalatok dolgozói , akik nem maradnak otthon, akik miatt van mit enni , van víz, van szemétszállítás , akik miatt még nem állt le az egész ország ,
a tanárok , akik alapvető eszközök nélkül sokszor magukra hagyva tesznek gyermekeinkért.
Tőlem a papok akár gyávák is lehetnek….
( Ondreák József / Újnépszabadság) Ha emlékeim nem csalnak, a „Csuhások térdre, imához!” a rendszerváltás utáni első országgyűlésben ütötte meg a képviselők fülét. A parlamenti jegyzőkönyv szerint Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató így utalt rá 1992. február 25-én, „Amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt, mögöttem a frakcióvezető elkiáltja, imához, vagy énekeljük el a Himnuszt.”
Az Antall-kormány kulturális minisztere mögött a Fidesz frakciója ült, vezetőjét Orbán Viktornak hívták. Az országgyűlés legkisebb pártja polgárpukkasztó jelmondatokkal hívta föl magára a figyelmet azokban az időkben, ezek egyike volt a csuhás is.
Ha a kormánypárti KDNP valamelyik politikusa megszólalt, akkor kórusban csuháztak az ellenzéki Fidesz-képviselők.