Orbán tanítványa a szlovén kormányfő (is)

A német külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy elfogadhatatlan, ha bármely uniós állam a koronavírus ürügyén korlátozza a demokráciát és a jogállamot – adja tudtul a Die Welt.

A vendégkommentárban Maas rámutat, hogy ne számítson korlátlanul az unió által nyújtott anyagi előnyökre az, aki aláássa az EU értékalapjait. A szociáldemokrata politikus megjegyezte, hogy a válság egyik tanulsága az: mekkora károkat okoz a nemzeti önzés. Hiszen a kórokozó nem válogat szegény és gazdag között, vagy netán a bőrszín, esetleg az állampolgárság alapján. Mindenkit utolérhet, nem tartóztatják fel határok. Épp ezért Németország azon lesz a 2. félévben, amikor betölti a soros uniós elnökséget, hogy a földrész túljusson a járvány következményein. Ezt szolgálja a napokban tető alá hozott, egészen példátlan, 500 milliárd eurós segélycsomag is. A cél az, hogy Európa az eddiginél erősebb, szolidárisabb és szuverénebb legyen, mint amilyen idáig volt. A következő uniós költségvetésnek a kontinens újjáélesztését kell szolgálnia. És amint túl vagyunk a nehezén, fokozatosan és összehangoltan fel kell oldani az utazásokban, valamint a belső piacon elrendelt korlátozásokat.

Ugyancsak a Die Welt írja: a német kereszténydemokraták éberen figyelik a magyarországi fejleményeket, de azt a Bizottságnak kell megállapítania, hogy a felhatalmazási törvény sérti-e az európai jogot. Így válaszolt a CDU főtitkára a lapnak arra a kérdésre, hogy miért hallgat a párt, amikor a bírálók szerint a Fidesz felszámolja a demokráciát.

Az interjúban Ziemiak kijelentette, hogy a Néppárton belül most ugyanazok a tagszervezetek akarnak megszabadulni Orbán Viktortól, amelyek már korábban ugyanezt az álláspontot képviselték. A döntő azonban az, hogy visszavonják-e a különleges jogokat a válság után. És ez vonatkozik minden államra. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani helyzet Németországban is csak nagyon rövid ideig maradhat fenn, mégis sokáig kell együtt élni olyan korlátozásokkal, amelyek elképzelhetetlenek lettek volna a koronavírus előtt. Közölte egyúttal, hogy a német kormány felülvizsgálta álláspontját és hajlandó eladósodni, mert különben nem tudná milliárdokkal megsegíteni a bajbajutott embereket és vállalkozásokat.

De ha már túllesznek mindenen, akkor ismét a kiegyensúlyozott költségvetést célozzák meg. Azt azonban Berlin nem szeretné, hogy Európa adósságunióvá alakulna át, vagyis ha szétterítenek olyan tartozásokat, amelyek már a fertőzés előtt is megvoltak.

Kemény uniós fellépést sürget Magyarország és Lengyelország ellen az Európai Parlament német alelnöke – olvasható a Frankfurter Rundschauban. Az SPD-s Barley szerint Brüsszelnek az Európai Bírósághoz kell fordulnia, miután a két kormány arra használja fel a ragályt, hogy csak még jobban megnyirbálja a demokráciát és a jogállamot.

Így fogalmazott: egynémely ország számára túlságosan is nagy a kísértés, hogy a járvány elleni harc örvén korlátlan felhatalmazást csikarjon ki. Pedig főként a válság idején tovább kell működnie a hatalmi ágak megosztásának. A csatlakozáskor minden állam hitet tett a demokrácia, így amellett, hogy a kormányt mindenkor a parlament ellenőrzi. Ahol ezt megkérdőjelezik, ott a Bizottságnak közbe kell avatkoznia. Ilyen Magyarország, miután Orbán Viktor nyugtalanító módon meghatározatlan időre kiiktatta a törvényhozást. Ám az EU jövője szempontjából meghatározó, hogy összhang van-e a fertőzés leküzdése és a liberális demokrácia európai értékei között.

A luxemburgi külügyminiszter bejelentette, hogy országa jó példával jár elöl és szerdán 12 menekültgyereket átvesz a lehetetlen körülményekkel küszködő leszboszi táborból, illetve két másik helyről – adja tudtul a Der Spiegel. Németország, amely csatlakozott Asselborn kezdeményezéséhez, a jövő hét végén ötven fiatalkorút szállít át Görögországból. A 70 éves, hithű szociáldemokrata az 5 évvel ezelőtti válság idején kifejezetten szembefordult Orbánnal és az osztrák kancellárral. Több szolidaritást követelt, miközben ők ketten lezárták a határokat. Ő volt az, aki bedobta a kvóták ötletét is, amire pl. Magyarország egyáltalán nem volt hajlandó, így a kérdés erősen megosztotta Európát. Az Európai Bíróság a napokban marasztalta el a magyar, a cseh és a lengyel kormányt, amiért visszautasította, hogy menedékkérőket vegyenek át. 

A gyerekek ügyében a politikus dolgát igencsak megnehezítette a vírusválság, de Asselborn meg akarta mutatni, hogy csak akarni kell. Azt mondja, amelyik országban van legalább egy csipetnyi szolidaritás, az most beszáll. Mert bizonyítani kell, hogy emberségesek vagyunk. Egyébként Görögországban 5000 fiatalkorú menekültet tartanak nyilván, közülük csaknem minden második Afganisztánból indult útnak. A családegyesítés részeként később követi őket 4-5 családtag, eleve ez a terv. Asselborn azonban úgy gondolja, hogy nem baj az, ha a szülők együtt vannak az utódokkal. A miniszter azonban nem tart attól, hogy mások is utánozni fogják a példát, hiszen jelenleg nem érkeznek új menekültek a görög szigetekre. Azt sem fogadja el, hogy a fertőzés miatt nem kellene forszírozni idegenek átvételét. Hiszen Európa sok tízezer polgárát hozta haza külföldről az utóbbi napokban, hetekben.

Szijjártó Péter a CNN-nek három napja adott interjúban korántsem tette helyre a tévés hírcsatorna műsorvezetőjét, hiába is állítja a közeli propaganda. A műsorvezető ugyanis kikérte magának, amikor a magyar külügyminiszter az Orbán Viktornak adott jogosítványok kapcsán álhírek terjesztésével vádolta meg a televíziót.

Amanpour hangsúlyozta, hogy ők mindig is a tényekre támaszkodnak, és azok ez esetben azt mutatják, hogy magyar kormányfő immár rendeletekkel irányíthatja az országot. De a beszélgetőpartner mondja csak meg nyugodtan, ha tényleg úgy gondolja, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz bármikor ellentmond Orbánnak az országgyűlésben. A politikus ekkor némileg visszakozott és arra hivatkozott, hogy csupán általában beszélt fake newsról. Meg hogy a felhatalmazás csak a vírus elleni küzdelem ügyében illeti meg a miniszterelnököt. Továbbá a parlamenti erőviszonyok a választás eredményeként alakultak ki. Hozzátette, hogy Orbán jogköre még így is szűkebb, mint amekkora mozgástere pl. a francia államfőnek békeidőben van.

A Szlovén Újságíró Szövetség szerint sokan cseppet sem túl derűlátóak az ügyben, milyen eredményre jut a nyomozás a kormánypártnak nyújtott magyar sajtótámogatás ügyében, miután a Jansa-kabinet nem egészen egy hónapja lecserélte a fegyveres erők teljes vezetését, köztük a rendőr-főkapitányt olvasható az osztrák Der Standard című napilapban.

Az ügy előzménye, hogy sajtóértesülések szerint 2018 augusztusában 1,5 millió euró folyt be Magyarországról és Nagy-Britanniából két olyan médiavállalkozáshoz, amely Orbánhoz, illetve a Fideszhez közel álló üzletemberek kezében van. Szlovéniában ugyanis tilos a pártoknak külföldről pénzt elfogadniuk, de ez nem vonatkozik a hozzájuk tartozó sajtóra.   

Egyébként az új belügyminiszter éppen a két érintett orgánum vezérigazgatója lett. Államtitkára pedig a volt maribori polgármester, aki ellen korrupciós gyanúval nyomozás folyt. Ugyanakkor az is éles bírálatot keltett, hogy az újságírók a nyilvános sajtótájékoztatón immár nem kérdezhetnek közvetlenül az új hatalom képviselőitől, ami megnehezíti, hogy bármi kétség esetén visszakérdezzenek. Egy szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárt az utóbbi években csakis az Orbán által finanszírozott sajtónak adott érdemi információkat, illetve újságírókat és szerkesztőségeket támadott. Jansa nekiment a köztévének is, mondván, hogy az valótlanságokat állít, majd megkérdőjelezte, hogy ott tényleg szükség van-e ennyi emberre. A televízió vezérigazgatója úgy reagált, hogy az ilyen kirohanások ártanak a sajtószabadságnak, és csak arra szolgálnak, hogy a közszolgálati csatornákat a politika irányítása alá vonják.

A fő célpontnak számító újságíró azt mondja, a jelek szerint napjainkban a sajtó az első számú közellenség. De félnek a civil szervezetek is, hogy a hatalom a jövőben beleszól a pénzügyeikbe, ahogy az az orbáni Magyarországon is történt.

A Washingtoni Egyetem egészségmérési és -értékelési tanszéke úgy számol, hogy Magyarországon augusztus elejéig 413 áldozatot követel a koronavírus. Az előrejelzés szerint jelenleg naponta átlag 11-en halnak meg, majd 15-re növekszik, éspedig nem egészen két hét múlva. A legnagyobb erők bevetésére már két nappal előtte, április 21-én szükség lesz, de van elég ágy, még az intenzív osztályokon is.  

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)