Veszélyben a demokrácia – ezt már a müncheni Süddeutsche Zeitung kommentárja állapítja meg, a populizmus jelenségét boncolgatva. A szerző szerint Magyarországon, Franciaországban, Törökországban, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban, valamint sok további országban is előretörőben van az autoriter gondolkodásmód.
A populisták, akik az establishment vagy egy kisebbség által elnyomott nép képviselőjeként állítják be magukat, a jelek szerint a demokrácia eszközeinek alkalmazásával képesek veszélyeztetni magát a demokráciát – írja a Süddeutsche Zeitung. Felhívja a figyelmet arra, hogy durva leegyszerűsítés, ha azonosítják a demokráciát és a többségi elvet.
A Die Zeit című hamburgi hetilap kifejezetten Magyarországról közöl elemzést, Amikor a demokráciából diktatúra lesz címmel.
A szerző szerint mindaz, ami Lengyelországban vagy Magyarországon történik – és ami rövidesen talán Hollandiában és Franciaországban is fenyeget – aláássa a közösség alapjait, és az európai békerendszert, amelyet a második világháború után a szabadságra, a biztonságra, valamint a jogra építettek.
A „Trumpok, Orbánok és Kaczynskik korszakában” a választási győzelmet és a parlamenti többséget átértelmezik „abszolút hatalmi igénnyé, amelynek minden – még a jog is – alárendelődik” – írja a Zeit szerzője, és hozzáteszi: az „Orbánok és Kaczynskik” éppen úgy mint Trump, úgy érzik, hogy élharcosai és vezetői egy széles népi mozgalomnak, amely a régi elitek, a hagyományos intézmények és a kulturális változás ellen lép fel. Úgy látják, hogy „háborúban állnak a régi liberális renddel”, és számukra a kritikus sajtó, a multilaterális intézmények és a döntéseikkel szembeszegülő bírák „ellenségek”.
Az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere sikeresen védekezik a Fehér Ház „frontális támadásaival” szemben. Magyarországon és Lengyelországban azonban, ezekben a „fiatal demokráciákban” a hagyományos védelmi és ellenőrző mechanizmusok „túl gyengék”, az uniónak pedig nincs sem ereje, sem, akarata, sem jogi eszköze a folyamatok feltartóztatására – olvasható a hetilap internetes oldalán megjelent írásban.
Az amerikai lapok fő figyelme most arra irányul, hogy Donald Trump elnök beszédet mondott a kongresszus két házának együttes ülésén.
A The New York Times véleménycikkben bírálja Trump azon tervét, hogy hatalmas összegeket csoportosít át a katonai kiadások céljára, miközben a diplomáciától és a nemzetközi segélyezéstől von el forrásokat. A lap azzal érvel, hogy az Egyesült Államok biztonságát e megcsonkítandó eszköztár legalább annyira szolgálja, mint a nyers haderő.
A Washinton Post egyebek közt azt emeli ki a Trump-beszédből, hogy az elnök kompromisszumos nyitottságot mutat a bevándorlás kérdésében: a már vízummal rendelkezők esetében hajlandó eltekinteni a hét muszlim ország állampolgáraira érvényesíteni kívánt beutazástilalomtól, valamint arra is nyitott, hogy – állampolgárság megadása nélkül ugyan, de – törvényesítse a már több millió Amerikában tartózkodó illegális bevándorló státusát, feltéve, ha az érintett nem követett el súlyos bűncselekményt.
A Politico című amerikai lap és hírportál Brüsszelben megjelenő európai kiadása arról közöl írást, hogy az Európai Bizottság számításai szerint évente 18 milliárd euró plusz kiadással járna, ha teljes mértékben visszaállítanák a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain.