Orbánék az űrhajózásba lapátolják az eurómilliókat

A múlt héten elfogadott törvények megint csak azt bizonyítják, hogy újabb lépést tett a magyar kormány az autoriter és a diktatórikus rendszer felé – írja a WSWS, azaz a Szocialisták Világhálója. 

A színházi törvény cenzúrajogot ad a rezsim kezébe. A 200 oldalas salátatörvényből kiemeli a cikk, hogy a házelnök olyan büntetéseket szabhat ki a képviselőkre, amelyek az ellenzék elnémításához vezethetnek, és egy másik passzus de facto megszünteti a politikai formációk létrehozásának a jogát.

A Maszkovszkij Komszomolec a 2024-re beizzított magyarországi űrhajózási projektből azt emelte ki, hogy Orbán Viktor nem az európai partnerekkel és az uniós űrügynökséggel, hanem kifejezetten az orosz űrhajózási hivatallal együttműködve szeretné valóra váltani az újabb nagyratörő terveket Bajkonurban. Szijjártó pár napja Moszkvában erről tárgyalva 30 millió eurós terveket pendített meg, amelyek ára az eddig beharangozottakhoz képest kétszerese az erre a célra betervezett összegnek. Ám az oroszok szerint ez egészen biztosan nem fogja fedezni a szükséges kiadásokat.

Az orosz Vésztyi Ekonomiki, a Gazdasági Hírek portál és a Russia Today Szijjártó Pétert idézi, aki az orosz RTV1 tévécsatornának azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta Magyarország legkevesebb 8,5 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el. Legfőképp az elmulasztott lehetőségeket veszi alapul a számítás, mivel mindaddig Oroszország a második legnagyobb kereskedelmi partnernek számított. Szijjártó azt is kifejtette, hogy továbbra is fenntartják ugyan az unió álláspontját ebben a kérdésben, tehát a többi tagországgal egyetemben megszavazzák az esetlegesen várható szankciókat, ellenben midig őszinte párbeszédre törekszenek az uniós partnerekkel, hogy meggyőzzék őket, mindenkinek csak bonyolítják az életét.

Az orosz Interfaxhírügynökség szerint Moszkva attól tart, hogy a Három Tenger Kezdeményezés Tallinba tervezett 2020-i csúcstalálkozójának feltett szándéka Oroszország elszigetelése. S a Clemenceau által ismert „cordon sanitere” politikai kifejezés újraélesztését látják az oroszok a kezdeményezésben, amely az Adriai- a Fekete- és a Balti-tenger által érintett 12 közép-európai ország közös terve. Donald Trump is jelezte részvételi szándékát a jövő évi eseményen.

A The New York Post turisztikai mellékletében, a Page Six-ben Budapestet mutatja be az amerikai újságíró, akinek idegenvezetője részben David B. Cornstein amerikai nagykövet volt. Utóbbi eldicsekedett azzal, milyen jók a két ország kapcsolatai, és hogy Magyarország szerinte a világ eddig legnagyobb titokban tartott országa. Az nem derül ki, hogy a The New York Postnak vagy a nagykövetnek volt-e igazán szüksége erre a reklámra, az viszont igen, hogy Budapest utcái tiszták, nincs hajléktalan, olcsó minden, a New York kávézházban csaknem minden hamisítatlan New York-i, és munkanélküliség sincs hazánkban. Az újságírót még Áder János is fogadta egy teára az elnöki palotában. Áder panaszkodott, hogy inkább munkaerőhiány van hazánkban. Egy igazi, birkabőrből készített subát is bemutatott neki, amiben – az újságíró szerint – még zimankóban is úgy érezheted magad, mintha Palm Beachen lennél.

Az uniós igazságügyi biztos, Didier Reynders a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás folytatására szólította fel Horvátországot, amikor Zágráb átveszi a soros uniós elnökséget januárban – írja a bne Intellinews. Ez az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) brüsszeli értekezletén volt most téma, miután Varga Judit igazságügyi miniszter a múlt héten tett ottani látogatásán számon kérte a brüsszeli vezetést, miért osztja jó és rossz tagokra az uniós országokat aszerint, hogy támogatják-e a menekültügyi politikát. A biztos szerint az uniós alapokhoz jutás feltételéül kell szabni a jogállami normák megtartását.