Orbánék házhoz mennek a pofonokért

Ismét Magyarország szolgál az egyik elrettentő példaként az amerikai sajtóban annak illusztrálására, hova vezethet, ha szabadjára engedik a jogállamot eltorzító autokratikus törekvéseket.

Ezúttal Javier Corrales, az Amherst College politikatudósa ír erről a The New York Timesban. A szerző úgy véli, az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt megindult ugyan abba az irányba, hogy a jogot a különvélemények módszeres elnyomására használhassák fel, de ennek az útnak még csak az elején tart. Hogy ide eljussunk, ahhoz több kell, mint egy nagyszájú elnök és egy felhatalmazást adó kormányzó párt – írja, és megjegyzi:

Magyarországon például Orbán Viktornak úgy sikerült kiharcolnia az autokratikus legalizmus állapotát, hogy felülvizsgálta az alkotmányt, megváltoztatta a parlamenti választási szabályokat, ellenőrzés alá vonta az egész bürokráciát, aláásta a regionális és helyi önkormányzatok autonómiáját, és imponáló győzelmeket aratott a szavazófülkékben.

Corrales azt nevezi autokratikus legalizmusnak, amikor a végrehajtó hatalomnak a jogi pártatlanság elleni támadása azzal az eredménnyel jár, hogy a joggal vissza lehet élni a végrehajtó hatalom vezetőjének és az ő szövetségeseinek a megvédése céljából. A demokrácia ilyetén hanyatlásának szerinte vannak kitapintható jelei az Egyesült Államokban, ahol a Republikánus Párt megmutatta, hogy nem hajlandó megfékezni az elnök legrosszabb törekvéseit. Trumpnak tehát már rendelkezésére áll a jogszerűség pajzsát megtestesítő kormányzó párt. Megkezdődött az a folyamat is, amelyben pártszerűen elkötelezett bírókkal töltik fel az igazságszolgáltatást. Ezt követi az a lépés, amikor beavatkoznak a konkrét ítéletekbe, és az ilyen törekvésre is szolgáltatott már példát az utóbbi időben az amerikai elnök.

A The New York Times szerzője nem csupán Magyarországot említi példaként az autokratikus legalizmus tekintetében. Megírja azt is: Vlagyimir Putyin orosz államfő például a korrupcióellenes kampányokat arra használja, hogy őrizetbe vétesse azokat a bírálóit, akik őt korrupcióval vádolják.

Recep Tayyip Erdogan török elnök megválasztott polgármestereket távolított el, terrorizmussal vádolva őket. Februárban pedig a lengyel kormányzó párt olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a politikusok megbírságoljanak és elbocsássanak olyan bírákat, akiknek az ítéleteit magukra nézve károsnak tekintik.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút közöl a belga Didier Reyndersszel, az Európai Bizottság igazságügyi biztosával, aki azt mondja, valódi párbeszédre törekszik a jogállamiság kérdésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy a brüsszeli Bizottság már most is igyekszik minden, rendelkezésére álló eszközzel fellépni a jogállamisági normák súlyos megsértése ellen, így például az Európai Bíróság elé visz egyes ügyeket.

A jövőben azonban „közelebbről meg fogják vizsgálni” a jogállamiság helyzetét minden egyes uniós tagállamban, és erről idén szeptemberben, most első ízben, jelentést is nyilvánosságra hoznak majd – teszi hozzá. Reynders az interjúban különösen a jogállamiság lengyelországi helyzetét illetően ad hangot aggodalmainak.

A müncheni Süddeutsche Zeitung beszámol arról, hogy Magyarország újabb pofonra számíthat az Európai Bíróság részéről, ezúttal a felsőoktatási törvény ügyében, amelyet 2017-ben módosítottak a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem, a CEU elleni fellépés jegyében.

A tegnap ismertetett főtanácsnoki szakvélemény, amelynek nyomán hasonló tartalmú ítélet várható néhány héten belül, igazat ad az Európai Bizottságnak, amely a legmagasabb uniós ítélkező fórumhoz fordult a törvénymódosítás miatt. A vitatott módosítás előírja, hogy a külföldi egyetemeknek, ha Magyarországon működni akarnak, akkor az anyaországban is oktatási tevékenységet kell kifejteniük, és a magyarországi tevékenységhez szerződéses megállapodásra van szükség az egyetem anyaországával. A lap hozzáteszi: a bírálók szerint a törvénnyel Orbán Viktor jobboldali nacionalista kormánya el kívánta üldözni a CEU-t, amely aztán 2018 végén be is jelentette, hogy Budapestről átköltözik Bécsbe.

A cikk hangsúlyozza, hogy az Európai Bíróság ítéletei általában tükrözik az előzetes jogi szakvélemény kialakítására felkért főtanácsnok álláspontját.