Orbánék megalkudnának az európai pénzért: csökkentenék a korrupciót

Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel. A Euronewsnak nyilatkozó Navracsics Tibor elmondta, Budapest amilyen hamar csak lehet, újrakezdené a tárgyalásokat, hogy megkapja a covid-féle helyreállítási alapból reá jutó részt. Most már csak egyedül Magyarország az, amelyik makacssága miatt nem tudott megállapodni erről az alapról Brüsszellel.

Az utóbbi napok fejleménye, hogy már Lengyelország is megállapodott. Navracsics elmondta: miniszteri kinevezése lökést adhat a tárgyalásoknak, és abban bízik, hogy az év végéig sikerül tető alá hozni a megállapodást az Európai Bizottsággal, aminek alapján Magyarország ismét uniós forrásokhoz juthat. Szakértők világossá tették, a magyar gazdaság helyreállításához külső forrásokra van szükség.

Az Európai Bizottság arra kérte a magyar vezetést, hogy valóban harcoljon a korrupció ellen, és változtasson a közbeszerzési pályázati gyakorlaton. Navracsics szerint ezekben a vitákban lesz előrelépés, mert ha nem, akkor az uniós pénzek 70%-ának búcsút mondhat Magyarország.

Jó néhány ukrán lap, a többi között az orosz nyelvű Ukrainszkaja Pravda is hírt adott arról, hogy Oroszország megígérte Szijjártó Péternek: folyamatosan szállítja a gázt Magyarországnak. A földgáz mellett az orosz olajszállítások is akadálytalanok. Előbbire biztosíték a két ország között nemrég 15 évre kötött, illetve meghosszabbított Gazprom-szerződés. Amikor ugyanis akadozott a gázszállítás Európa egy-két országába, akkor a magyar külügyminiszter azonnal telefonon hívta a Gazprom vezetőjét és az orosz miniszterelnök-helyettest, akik biztosították őt a gázszállítások folytonosságáról.

Ugyanakkor magyar forrásra hivatkozva az ukrán lapok is megírták, hogy Szijjártó is a háborút okolta az energiaforrások áremelkedéséért, ami globális gazdasági válságot idéz elő. Az előzmények között megemlítendő, hogy Oroszország megszakította a gázszállítást a németek számára az Északi Áramlat-1 vezetéken június 14-én. Tulajdonképpen már az előtt hivatalosan is bejelentette a Gazprom vezetése, hogy 40%-kal csökkenti az gázexportját a németeknek, a napi 167 millió köbméter helyett csak 100-at ad el arra való hivatkozással, hogy a Siemens leállította a gázvezetékek karbantartását. Június 16-tól pedig még tovább csökkentette: 67 millió köbméterre. Hasonlóképpen járt el Moszkva Csehországgal, Ausztriával, Olasz- és Franciaországgal is.

Vasárnap hozta meg döntését a FINA, a Nemzetközi Úszószövetség arról, hogy nem vehetnek részt a nő versenyszámokban a transzneműek, pontosabban azok, akiknél 12 éves korig nem zajlott le a nemváltás – adta hírül tudósítását budapesti keltezéssel az AP amerikai hírügynökség, tekintettel a hazánkban zajló vizes vb-re. Az új gender-szabályozás életbeléptetésről a tagság 72%-a döntött. Hozzátették, ez persze nem jelenti azt, hogy ezzel ők bátorítanák a transzneműek 12 éves kor előtti nemváltásának bekövetkeztét. Ők ezzel csak azt mondják, amit a tudósok is, hogy a pubertás utáni nemváltás olyan előnyökkel jár, ami – a FINA szóvivője szerint – nem fair a többiekkel szemben. Óvatosságból hozzáteszik azt is, hogy egyáltalán nem szorgalmazzák, hogy 11 évesen bárki is eldöntse és lezárja ezt a kérdést, és remélik, hogy erre nem is adnak majd lehetőséget az országok vezetői, de a sportágak tekintetében merőben más a helyzet. Létrehoznak egy úgynevezett „nyílt versenyszám” kategóriát, aminek szabályait az élethez igazodva, a következő fél évben fogják véglegesíteni különféle szakértőkből alakuló csoportok, köztük az atlétikai, emberjogi, gyógyszer- és tudományos szakértőkből állók.

A UNICEF nyilvánosságra hozta legfrissebb menekültügyi adatait Ukrajnáról. Ezek szerint 5,1 millióan menekültek Európába a háború sújtotta országból, ebből 2,6 millióan a szomszédos országokba – írja a Relief Web. Kiderült: Magyarországon maradt a legkevesebb – mindössze 24 ezer – az összes számba jöhető szomszédos ország közül. Ez mindössze 3%-a a hazánkba érkezett összesen 760 ezer menekültnek. Még Szlovákia is több menekültet fogadott be, 77 ezret, pedig közvetlenül előttünk áll a rangsorban.

Egyébként 2,5 millióan már visszamentek a hazájukba, Ukrajnába. Még egy adat: a több mint 5 millió menekültből 2,2 millió a gyermek, s közülük egyelőre csak 1,7 milliónak sikerült megfelelő ellátást biztosítani.

(Forrás: muosz.hu) A Bloomberg hírügynökség egyik legnevesebb szemleírója szerint lehet, hogy Vlagyimir Putyin nyer Ukrajnában, de az igazi háború csak most kezdődik. Max Hastings, aki a konzervatív Daily Telegraph, majd bulvár Evening Standard főszerkesztője is volt, azt írja, nehéz úgy tekinteni az orosz elnökre, mint nem a gonosz megtestesült képviselője. Tízezrek haláláért felel az ukrán frontokon, mert be akarja teljesíteni a nemzeti és személyes nagyság álmát, noha arra semmiféle jogi vagy erkölcsi alapja nincsen.

De legalább ennyire ízléstelen, hogy az ukrán gabonaszállítmányok feltartóztatásával éhínséget idéz elő és a déli félteke egyre nagyobb részét fenyegeti vele. Putyin próbálja bizonyítani, hogy szélsőséges erőszakkal sokkal nagyobb szerephez képes juttatni országát a világszínpadon, mint amekkora azt gazdasági és politikai ereje alapján megilleti.

Újfajta aszimmetrikus hadviselést folytat, de ez hosszú távon nem helyettesítheti a gazdasági és társadalmi sikereket. Ám hogy szembe tudjon szállni az agresszióval, ahhoz Európának ki kell szabadulnia az energiafüggőségből és újra fel kell fegyverkeznie. Mindkettőhöz idő kell, miközben a Kreml katonái nyomulnak előre a Donyecki-medencében. Ennélfogva elengedhetetlen az USA ütőereje és szerepvállalása.

De rövidtávon az látszik, hogy felülkerekedik Moszkva vérrel- és vassal politikája, mert még a mai orosz hadsereg is erősebb, mint az ukrán fegyveres erő. A meglepő veszteségek és a lankadó harci morál ellenére Putyinnak még jócskán vannak új fegyverei, nem egy közülük rettenetes. Az erőviszonyok csak akkor billenhetnek el Kijev javára, ha a Nyugat fegyveresen közbeavatkozik. Idetartozik, ha kíséretet ad az ukrán gabonaküldeményeknek a Fekete-tengeren. Ám Biden jelenleg óvakodik tőle, nehogy általános háború robbanjon ki.  

Egyébként is sok amerikai gondolja úgy, hogy az ország már így is túl nagy kockázatot vállal Európában, miközben továbbra is Kína a legveszélyesebb ellenfél. Az orosz vezető egyébként is alighanem azzal számol, hogy két év múlva visszatér a hatalomba Trump vagy valamelyik klónja és így az öreg kontinens magára marad. Miközben jelenleg Amerika jóvoltából érkezik az ukránoknak a segítség jó 80%-a. Az európaiak pedig nagyon várják, hogy legyen békemegállapodás, és így megoldódjé az energiaválság, még mielőtt újra eljön a tél.  

Az oroszok a Brexitben az EU gyengeségének és megosztottságának a jelét látták és csak felbátorodtak. Franciaországnak a jelek szerint nagyon nem fűlik a foga ahhoz, hogy szakítson Moszkvával. A németek – Merkel politikája folytán – a Kreml túszának látszanak. És akkor még ott van, hogy Putyin az atomfegyverrel fenyegetőzik. Továbbá immár megalomániás, hiszen Nagy Péterhez hasonlította magát.

Nem lehetséges a megbékítése, a Nyugatnak ragaszkodnia kell a legyőzéséhez, és ahhoz, hogy vonuljon ki ukrán földről. De a politikus alighanem ragaszkodik ahhoz, hogy de facto megossza a szomszédos országot. Továbbá meg van győződve arról, hogy főleg az energiahiány, illetve az nukleáris veszély miatt a másik oldal előbb-utóbb hallgatólagosan belemegy a fennálló helyzetbe.

Így most történelmi feladat bebizonyítani, hogy téved. Mert ha nem sikerül, az hatalmas csapás lenne a demokráciára, a szabadságra és az igazságra. És akkor igencsak sekéllyé válnék a nyugat-európai demokráciák minden eddigi sikere.

Hosszú út vezet Moldova számára nyugat felé, de az ország, ami a demokrácia és jogállam megteremtésén dolgozik, már rég magára vonta az EU figyelmét – írja a Süddeutsche Zeitung. Chisinauban nem sokan kétlik, hogy a következő uniós csúcs rábólint Moldova tagjelölti státuszára. Annál is inkább, mert Putyin katonai tervei folytán akut veszély fenyegeti. Ezért fontos, hogy Brüsszel kitárja karjait, amire a másik oldalon értelemszerűen Moszkva kardcsörtetése a felelet.

De más párhuzamok is bőven vannak Ukrajnával. Az ország szegény, korrupt, az oligarchák kifosztották, maffiahálózatok fonják körbe, a lakosság jó része anyagi támogatásra, egyben igazi jogállamiságra vágyik. A civil társadalom gyengébb, mint az ukrán, viszont Moldova Dnyeszteren túli része oroszbarát szakadár erők ellenőrzése alatt áll. Amíg utóbbira nincs megoldás, addig szinte lehetetlen az uniós belépés.

Az elnök asszony és a kormány küzd a korrupció ellen és az igazságszolgáltatás reformjáért, miközben bármikor ellenoffenzívát indíthat a posztszovjet elit. Ugyanakkor nem tudható, az új és újabb leleplezésekből netán nem a Moszkvához kötődő oldal profitál-e többet, hiszen ily módon növekszik a társadalom megosztottsága. Viszont már látszik, hogy Moldova az európai családhoz tartozik, tetemes támogatást kap az EU-tól. Az orosz agresszió csak felgyorsította a közeledést az unióhoz.

Legutóbbi nyilatkozatában a pápa támogatást kért az ukrán népnek, az orosz invázió ügyében azonban eléggé megfoghatatlan az álláspontja. Éppen ezért ajánlatos lenne, ha elmenne Ukrajnába és személyesen szerezne tapasztalatokat az ottani állapotokról. Azt már Sztálin megállapította, hogy a katolikus egyházfőnek egyetlen hadosztálya sincs, ereje a szavaiban rejlik. Ferencnek e tekintetben semmi gondja sincs, ám gyakran homályban marad, hogy mit kíván közölni – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Most vasárnap megindító módon állt ki az ukránok mellett és elítélte a háborút. De nem is oly rég még arról beszélt: úgy tudja: Ukrajnában nem minden fekete-fehér. Hogy voltak provokációk, bár az nem derült ki mondataiból, hogy ki provokált kit. És máig nem jutott el odáig, hogy egyértelműen elítélje Kirill pátriárkát, aki háborúra uszít, és a pontifex maximus kerüli azt is, hogy komolyan megbírálja Putyint. Viszont: ha ellátogatna Kijevbe, lehet, hogy nem tudná megúszni és határozottan véleményt kellene formálnia. Attól pedig a jelek szerint úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől – mutat rá a konzervatív német újság kommentárja.