Tévedés azt gondolni, hogy az Orbán-kormány mást célt is követ, mint a saját gazdagodását és hatalmon maradását, hogy ez a gazdagodás folytatódjék – nyilatkozott Pető Andrea, a Budapestről Bécsbe kiüldözött Közép-európai Egyetem, a CEU politikatudományi professzora, az Arbeit&Wirtschaft című osztrák munkaügyi-gazdasági szakfolyóiratnak.
A professzor asszony szerint azonban kérdés, hogy ez még meddig lesz lehetséges. Mindenesetre bizonytalan, hogy a 2026. tavaszi választások után is hatalmon marad(hat)-e a mostani kormányzat: Magyar Péter ellenzéki vezető egyre népszerűbb, és egyes közvélemény-kutatások szerint a TISZA Párt már megelőzte a Fideszt. A jelenlegi miniszterelnök – olvasható az áttekintésben – viszont azt ígéri, hogy ez lesz minden idők legjobb éve, és drasztikus adócsökkentéseket jelent be, kiemelve az anyák személyiadó-mentességének a bevezetését.
A cikk szerint az Orbán Viktor kormányozta Magyarország az illiberális és autoriter államiság példaképe lett az EU-ban, és 2010 óta lépésről lépésre bontja le a demokratikus intézményeket. Különösen nehezek a szakszervezetek körülményei. A folyóirat megszólaltatta Bábel Balázst, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettesét, aki elmondta: Ausztriával ellentétben a magyar szakszervezetek nem tudnak iparági kollektív szerződésekről tárgyalni és megállapodni, hanem ezt minden egyes vállalattal egyenként kell megtenniük. Ehhez jön, hogy 2010 óta növekszik a jövedelmek közötti egyenlőtlenség, a szociális juttatásokat megnyirbálják, a munkanélküliségi segély folyósításának az időtartamát pedig kilencről három hónapra csökkentették. A sztrájkjogot is szűkítették, és – mint a szakszervezeti vezető elmondta – ma már kétszer is meggondolják, hogy munkabeszüntetéshez folyamodjanak-e, mert rengeteg előírásnak kell eleget tenni, és ezek elmulasztása esetén a bírság összege akár tönkre is teheti a szakszervezetet.
Most nézzük, mit emel ki a Reuters az országgyűléssel kapcsolatos friss fejlemények közül. A hírügynökség beszámolójának az élén az áll, hogy a magyar parlament olyan alkotmányos módosításokat fogadott el, amelyek célba veszik az LMBTQ-közösséghez tartozókat, illetve a kormány által külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózatoknak bélyegzett olyan szervezeteket, amelyek aláássák az ország szuverenitását. A hírügynökség kitér arra, hogy a 2010 óta hatalmon levő Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök úgy néz szembe a 2026-i választásokkal, hogy a gazdaság küszködik, és egy új ellenzéki párt minden eddiginél erősebb kihívás az uralmára nézve. A Reuters olyan elemzői véleményeket idéz, amik szerint a mostani alkotmánymódosítások annak az orbáni politikai kampánynak a részei, amiknek a magszavazói bázis ösztönzését, valamint a szélsőjobbtól való szavazatelcsábítást célozzák. Ez a módosítás aládúcolja azt a március 18-i jogalkotást, amelyik betiltotta a Pride-ot, gyakorlatilag korlátozta a gyülekezési szabadságot, és egyben tiltakozásokat gerjesztett. A hírügynökség felhívja a figyelmet arra is, hogy egy másik módosítás meghatározott időre felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságot azok esetében, akik egy másik, nem EU-tag állam polgárai is.
Ugyanerről a témáról írva a mérsékelten baloldali Frankfurter Rundschau azt hangsúlyozza a címadással, hogy „Magyarország alkotmányt változtat: az ember vagy férfi vagy nő”. A cikk megjegyzi, hogy a nem bináris személyek létét eddig sem ismerték el a magyar hatóságok, csak most ezt a megtagadást alkotmányba is foglalták. A lap a dpa hírügynökség jelentése alapján ír arról is, hogy az alaptörvénynek, aminek a preambulumát nemzeti hitvallásnak nevezik, ez volt a 15. módosítása, és hogy már 2020 óta az áll benne, hogy az anya nő, az apa férfi.
Az EurActiv külön cikket szentel annak, hogy Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az uniós tagjelölt országokat: ne vegyenek részt a Vlagyimir Putyin orosz elnök által május 9-én a moszkvai Vörös téren szervezett győzelem napi parádén. Ez a figyelmeztetés – állapítja meg a brüsszeli portál – elsősorban az unióba pályázó hat nyugat-balkáni országnak szól. Az EurActiv szerint Robert Fico szlovák kormányfő már megerősítette, hogy részt vesz majd a moszkvai díszszemlén, Orbán Viktor magyar kormányfő azonban, aki következetesen ellenzi Ukrajna uniós támogatását, eddig azt mondta, hogy nem lesz ott.
Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt hónapban azt közölte, hogy beszélt Putyinnal, és tervezi a részvételét. Recep Tayyip Erdoğan török államfő, aki tavaly ott volt az orosz fővárosban, az idén valószínűleg távol marad, annál is inkább, mivel május elején Washingtonba várják.