„Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Princeton Egyetemen taníthatok, mert az elnökünk alkotmányjogász, és az elsők között volt, aki azt mondta, hogy egyetemes jogainkat tekintve semmilyen kompromisszumra sem vagyunk hajlandók, nem kapitulálunk” – mondja Kim Lane Scheppele, a magyar alkotmány kiváló ismerője. (A nyitó kép forrása: materie.at.)

A Princeton szociológiai tanszékének professzora arra a kérdésre, hogy miként éli meg az akadémiai szabadságuk megcsorbítását, miután Trump elnök kijelentette: megvonja a szövetségi támogatást azoktól az egyetemektől – de most már közép-, sőt általános iskoláktól is –, amelyek nem törlik a pozitív diszkriminációként ismert, ún. DEI-szabályt, ami tekintetbe veszi a kisebbségek érvényesülési jogait – tekintettel fajra, nemre, bőrszínre, származásra.

– Annak ellenére biztonságban érzem magam, hogy Amerikában az akadémiai szabadság nagyon súlyos veszélybe sodródott. A többi között azért, mert Orbán Viktort bevonták a Trump-féle játékszabályok megírásába. Azóta már itt is minden a pénzről szól.

– Meg is vontak a Princetontól támogatást, ha jól tudom.

– Az első körben 400 millió dollárt, a második kör adatait most pontosan nem is tudom megmondani, de az tény, hogy az egyetem vezetése meghirdette a megszorítások programját. Nem tudunk kutatókat felvenni, ami a tanszékünkön az én irányításom alatt zajlik. A palesztinok melletti tüntetés okán vizsgálat folyik az egyetem ellen, hogy bebizonyítsák az élő antiszemitizmust. Az elnök, Chrsitopher Eisgruber fia ellen is vizsgálatot folytatnak, de hát ehhez tudni kell, hogy németországi bevándorlók. Chris apja szimpatizált ugyan az 1930-as évek német kormányával, de az édesanyja zsidó volt. Noha hozzá kell tegyem, az egyetemen erős antiszemitizmus uralkodott a II. világháború végéig, egyetlen zsidó tanárt sem vettek fel addig. Most azonban nagyon élénk zsidó élet zajlik a kampuszunkon, ezért nevetséges az antiszemitizmus vádja.

– Eljött az aranykor, amit Trump ígért, nemde?

– Nem, de még mennyire nem. És ezt már a Trump-szavazók is felismerték. A vámtarifák hatása már látszik, nőnek az árak. Trump Bident támadta az infláció miatt, holott neki éppenséggel sikerült letörni a magas inflációt, most viszont épp Trump miatt emelkedik tempósan. A deportálások terrorizálják a saját szavazóit is. Pár napja amerikai állampolgárságú 4 éves, gyereket is deportáltak bevándorlószüleivel együtt, miközben a gyermek rákos, és a saját hazájában nem tudják kezelni. Terror vesz körül bennünket.

– Trump azt is mondta a Fox Tv-nek, hogy elnökségének első napján, amikor ezeket a drasztikus intézkedéseket meghozza, diktátorként fog viselkedni. De csak egy napig. Kilencvenkilenc nap eltelt azóta, épp a 100. napon beszélgetünk. Milyen most ez a trumpi diktatúra?

– Nagyon furcsa diktatúra a trumpi. Azt feltételeztem, olyan lesz, mint az orbáni, hisz’ most már bizonyított is, hogy a Danube Institute-tal megbízás alapján együtt írták a Heritage Alapítványnál a Project 2025-öt. El is olvastam ezt a 900 oldalas munkát, és visszaköszönt az orbáni rendszerépítés. Ahogy pénzügyileg igyekezett megsemmisíteni az ellenfeleit, legyen az média – a hirdetéseken keresztül –, legyen az civil szervezet, egyetem. Orbán találmánya a kormányzati pénzek fegyverként való bevetése. És most éppen ugyanez történik nálunk is.

– Viszont van némi különbség is a két rendszer kiépítése között!

– Hármat is meg tudok nevezni. Orbánnak nem volt Elon Muskja, aki kívülről jöttként rombol. Kettő: adatokat lop, indokolatlanul elbocsát dolgozókat. Orbán nem lebontotta, hanem a maga céljaira átformálta a rendszert. Három: itt is maffiamódszereket alkalmaz Trump, de nem a Magyar Bálint által leírt módszerekkel. Megígéri, ha a delikvens mindent az ő szája íze szerint csinál, akkor nemhogy bántalmazása nem lesz, de még meg is jutalmazza őt. Képviselők – természetesen republikánusok!  – négyszemközt elmondják, hogy azért teljesítik azt, amit követel tőlük a maffiafőnök, mert a családjukat fenyegette meg. A bírókkal is ezt teszi. Van, aki halálos fenyegetést is kapott. Akivel közös véleménycikket írtam januárban a The New York Times-ban, hasonlót élt meg. Ismerőseim között vannak, akik elköltöztek az ismétlődő fenyegetés miatt.

– Inog az igazságügyi rendszer?

– Igen. Én is kaptam halálos fenyegetéseket, de azok nem voltak komolyak és szerintem nem a kormánytól érkeztek. Itt viszont rendszerszintű a bírók és a másként gondolkodók fenyegetése. És az újabb pizzagate története is félelmetes. Kb. 2 éve – függetlenül tehát Trumptól – becsengetett egy elítélt bűnöző az őt elítélő bíró lakásába. A fia nyitotta ki az ajtót és ott helyben végeztek is vele. Az apja sietett a segítségére, ő is megsérült. A bírónőnek nem lett baja. Most azonban több száz olyan esetet hallok, hogy becsengetnek a bírók lakásába azzal, hogy pizzát hoztak. Az ajtót nyitó rácsodálkozik, merthogy nem rendelt, majd nézi a címzettet és annak a fiúnak a nevét találja a papírdobozon, akivel végzett az elítélt. Így akarnak most üzenni az engedetlen bíróknak. És Trump idején megszaporodtak ezek az esetek, számuk talán már az ezret is elérte.

– És túléli ezt az alkotmányuk? Mennyire állja majd az ütéseket az amerikai alkotmány?

– Nos, nem nagyon. Az elnök a kongresszust gyakorlatilag maga alá gyűrte. Igaz, nyíltan nem szegül ellenaz alkotmánybíróságnak, de látjuk, nem is követi a verdikteket.

– Sőt, azt hangoztatja, ő törvénytisztelő ember. Gyakorlatilag átveri a bíróságot is.

– A mai legfrissebb adatok szerint 210 beadvány, feljelentés érkezett döntései nyomán. Nem egy alsóbbrendű bíróság mondta ki, hogy megszegte a hatályos törvényeket. De őt ez különösebben nem zavarja, mert az első terminusa idején a saját embereit ültette a taláros testületbe, úgy, mint 2013-ban Orbán Viktor. Úgyhogy kivárja szép nyugodtan, amíg odáig eljutnak az ügyek. Illetve, ahogy Orbán is teszi, ha valami mégis rosszul sülne el, akkor nem kell mást csinálnia, mint átírni az alkotmányt. Itt is erre megy ki a játék.

– A veszély óriási, hisz’ még több mint 3 és fél év van hátra! Mire számít?

– Magam is kíváncsi vagyok, milyen trükkökkel állnak elő. Az viszont tény, hogy a demokrata vezetésű államok aktívan perelnek, 6 millióan mentek már ki az utcákra és szerintem az amerikai civil szervezetek erősebbek, ellenállóbbak, mint a magyarok voltak Orbán hatalomra kerülésekor. Nálunk még a Tesla-viszonteladók is tüntetnek. És gyakorlatilag április 19. óta folyamatosak a tüntetések.

– Az érdekel, hogy mennyire változott meg a saját személyes élete, mit lát most a legkockázatosabbnak? Minek lesz a legnagyobb hatása az ön életére?

– Huh, ezt most sokan kérdezik tőlem. Rengeteg interjút adok, épp Magyarország miatt. Korábban az amerikai médiát hidegen hagyta, hogy én beleástam magam a magyar alkotmányossági folyamatba és jeleztem a demokrácia szétesésének a veszélyét. Most viszont nagyon sok újságírót kezd érdekelni a két rendszer közötti hasonlóság és az ügyek várható kimenetele. Nem gondoltam volna, hogy állandóan az amerikai tévében leszek csak azért, mert az orbáni rendszerre szakosodtam. Ugyanakkor egyre több barátom is lett ez idő alatt, mert látják, mi vár rájuk és velem együtt akarnak tenni ellene. Kár, hogy szerencsétlen véletlenek miatt alakul így a helyzet, miközben az új barátoknak örül az ember. Meg kell mondjam: itt másképp reagálnak az emberek a történésekre, mint annak idején Magyarországon.

– Itt is sokan kimentek annak idején tüntetni! Tény belefásultak az emberek.

– Igen, és a magyarok sokkal szkeptikusabbak, mint mi vagyunk most ebben a helyzetben. Sokkal nagyobb itt a bajba jutottak összefogása, mint amit ottlétemkor tapasztaltam. Említhetem a Mici mackót és Fülest, és akkor mondhatnám azt is, hogy az amerikaiak ebben az értelemben általában a valóságtól elrugaszkodottan, őrült módon sokkal optimistábbak, mint a magyarok. Káosz és félelem lett úrrá ezen a 100 napon, de ennek ellenére a bírók tartják magukat elveikhez. Nyolcszáztizenöt felsőoktatási intézmény írta alá azt a petíciót, amelyben kiállnak a tanszabadság ügye mellett, bármivel fenyegetik is őket. A Columbia Egyetemet találta meg elsőként Trump és az is be is adta a derekát. Csakhogy ennek ellenére utána mégis megvontak tőlük szövetségi forrásokat. Ebből aztán tanultak a többiek. Itt van az én szenátorom is, Cory Booker…

– …aki csúcsot döntött, mert 25 órán át érvelt – a demokrácia szétverésére figyelmeztetve a közös kiállás mellett.

– Így van. Egyetemünk egykori diákjai, akik most ügyvédként, jogászként dolgoznak, létrehoztak egy csapatot, aminek tagjai önkéntes munkában segítik a beidézett diákjaink védelmét. Sorra alakulnak ehhez hasonló kisebb-nagyon hálózatok, mert összefogás van, ha nagy a baj. Ez az, amit nem láttam Magyarországon korábban.

– A média is gyors változásban van Amerikában.

– Igen, sokan beadták a derekukat, viszont nem egy barátom, például a The Washington Postnál és a The New York Times-nál is felmondtak és saját platformot hoztak létre, és keresik a módját annak, miként tudnak minél több embert megszólítani. Most én is ott dolgozom – nem egy és nem is két ilyen új médiumnak. – Bíráltam Magyarországot, de szeretem, ez nem kérdéses. Amikor Magyarország letért a demokrácia útjáról, akkor az nem volt hatással az egész világra. Ami viszont most itt történik, az csapás mindenkire. Lásd a globális gazdaságot! Lásd a NATO-t! Amikor Trump Putyinnak udvarol. És az elnök most már külföldi tengeri olajfúrásokról beszél. Ilyenre még Putyin sem vetemedett.

– Szóval nekünk kell ellentartani. Azt hiszem, sok megpróbáltatás vár még ránk – fejezte be a beszélgetést Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára, a magyar alkotmány kiváló ismerője.