Ötvenezer millió forint értékű támogatást hagyott jóvá az Európai Bizottság Magyarország számára a koronavírussal összefüggő R&D (kutatás és fejlesztés) programra, illetve a sikeres kutatást követő termékgyártásra – olvasható az EuReporter hírei között.
A 143 millió eurós ideiglenes keretből biztosítandó támogatást az adott kutató-, fejlesztő vagy gyártó cégek közvetlenül kapják meg, hogy ezzel is elősegítsék a koronavírussal összefüggő tudományos munkák és gyakorlati alkalmazásuk minél gyorsabb megvalósítását, ami magában foglalja akár a határon átnyúló kutatási és gyártási együttműködés lehetőségét is. A kiírás és a feltétek részletei a megadott linken elérhetőek.
Eddigi legnagyobb fegyverüzletét köti meg Magyarország az Egyesült Államokkal – adja hírül a Der Spiegel a budapesti sajtótájékoztatóról, amelyen az amerikai nagykövet, David Cornstein és Benkő Tibor honvédelmi miniszter szándéknyilakozatot írt alá 1000 millió dollár értékben közép-hatótávolságú AMRAAM-rakéták amerikai beszerzéséről. Persze a cikk az elején tisztázza a viszonyokat: az Egyesült Államok és Magyarország nincsenek igazán jó barátságban, viszont annál nagyobb a barátság Orbán és Trump elnök között. Orbánt Trump egyik lelkes támogatójaként tartják nyilván a nemzetközi életben. Cornstein szerint az együttműködésnek köszönhetően a volt szovjet szövetséges így lecseréli és modernizálja a kommunista érából itt maradt légvédelmi rendszert.
A képet tovább árnyalva az írás kitér arra, hogy Mike Pompeo legutóbbi európai körútján – tegyük hozzá – a mostanin sem látogatott el Budapestre, hogy kollégájával vagy Orbán Viktorral találkozék. Aminek egyrészt az a magyarázata, hogy azokra az országokra fókuszált az amerikai külügyminiszter, ahol amerikai csapatok állomásoznak, másrészt az orosz és kínai befolyásra. Márpedig Orbán azt hangoztatja, hogy utóbbiaknak pragmatikus okai vannak. S ezen felül Orbán teljesíti a katonai kiadások GDP-arányos, Trump által meghatározott növekedésének követelményét, az eddigi 0,95%-hoz képest tavaly már 1,21%-os volt a katonai költekezés.
A TASZSZ orosz hírügynökség terjedelmes cikket, gyakorlatilag életrajzot közöl Soros Györgyről 90. születésnapja alkalmából. Megtudható a többi között azt, hogy a család már 1936-ban Schwarzról Sorosra változtatta a nevét, és 1947-ben, Nagy-Britanniába menekülve már így tartották nyilván őket. A London School of Economics képzést három év alatt elvégezte, és akkor volt Karl Popper tanítványa. A filozófustól vette át a Nyílt társadalom fejlődéselméletét, ami meghatározta filantróp tevékenységét. Nem mellesleg az általa alapított Quantum Groupot 2010-ben a múlt 40 év legsikeresebb befektető cégeként jegyezték a nemzetközi felmérésekben.
Soros a sikereit azzal magyarázta, hogy a leghamarabb tudott reagálni a piaci folyamatokra. A Forbes 2020-i listája szerint vagyona 8,6 milliárd dollár, miközben a múlt 35 évben több mint 32 000 millió dollárt fordított a világszerte létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány tevékenységére.
Közül külön bekezdést szentelt a cikk annak, hogy Orbán Viktor szerint Soros a menekültek betelepítésével a keresztény Európára tört, és őt okolja a 2015-i migrációs válságért. És a cikk nem hallgatja el azt sem, hogy Soros alapítványát ugyanúgy kitiltották Oroszországból, mint Törökországból, Belorussziából és Üzbegisztánból, vagy éppen Magyarországról az egyetemével együtt.
A Salzburger Nachrihten és számos egyéb újság átvette a La Republicában Soros Györggyel készített interjút, amelyben elmondja, szerinte a II. világháború óta legsúlyosabb válságnak vagyunk kitéve a koronavírus miatt, és Európát, azon belül Olaszországot jobban félti, mint Amerikát – e tekintetben, mert egysége a belső és külső ellenségek miatt nagyon törékeny. Belső ellenségei közül Orbán Viktort első helyen említette, és Jaroslaw Kaczynskit is idesorolta, akárcsak Matteo Salvinit, az olasz Liga képviselőjét és Georgia Melonit, az Olaszország Fivérei vezetőjét.
A helyzetet egyébként az olaszoknál találja a legsúlyosabbnak, mert ha a kormánypártok koalíciója felbomlik, az az Európa-ellenes erők győzelmét jelentené egy újabb választáson. A kérdés: képes-e Brüsszel egyben tartani Olaszországot?