A Balaton északi partja és környéke gazdag bájos településekben, de Tihany szépsége, sokoldalúsága verhetetlen. Az apátság, a Belső-tó, a szinte egész évben szállongó levendulaillat, a gyönyörű panoráma vonzereje ellenállhatatlan.
Ráadásul nemcsak nyáron lehet itt jól érezni magunkat. Így gondolták ezt azok is, akik a Club Tihanyt anno 1986-ban felépítették. Akkor még olcsó volt a kiváló fekvésű telek. Ma 13 hektáron terül el a létesítmény, természetesen folyamatosan bővítették. Ma, az ősfás környezetben, saját stranddal, gazdag szolgáltatáskínálattal, wellness részleggel, játszótérrel várják a vendégeket. Nem véletlen, hogy nem is oly’ rég még tele volt a szálloda, igaz, akkor még csak szóbeszéd volt a járvány második hulláma.
Amint azt Károly Tamástól, a szálloda-üdülőfalu komplexum igazgatójától megtudtam, ők is zárva voltak hónapokig – május 24-én nyitottak ki, ami akkor még nem volt általános. A múlt hetek bevételei viszonylag enyhítették a veszteségeket. Ráadásul nem emeltek olyan mértékben árat, ami egyébként a belföldi szállodákra jellemző volt az utóbbi időszakban. Ennek is köszönhető, hogy szeptember elején például 80 százalékos volt a töltöttség. Németek és lengyelek is nyaraltak itt, szép számmal, egyéni érkezéssel, többnyire családostul.
Október végével – a szokásos módon – bezárnak, ám szilveszterre (így tervezik) megint benépesül majd a több száz szobás szálloda. Hagyományosan az ősz és a tavasz náluk a konferenciák ideje, akár 1500 vendéget is tudnak fogadni, ám félő, hogy a fellobbanó járvány most megkeseríti a még hátralévő heteket. Mindenesetre bíznak a jövőben: folytatódik az épületek felújítása, erre is jó a késő őszi és téli üzemszünet – tette hozzá Károly Tamás.
Tihany azért is kellemes úti cél, mert, ha éppen nincs strandidő, akkor is jókat lehet kirándulni a közeli Balaton-felvidékre és Veszprémbe. Sok a látnivaló – a helyi Levendula Látogatóközpont persze kihagyhatatlan. Az üzletek és a vendéglátóhelyek némelyike egész évben nyitva tart.
Sőt, olyannal is találkoztam, amelyik pár hete, a járvány közepén nyitotta meg kapuit.
A Kemenesnek és Tihanynak találkoznia kellett – így fogalmaz az országos hírű, milliárdos forgalmú cukrászat tulajdonos-igazgatója, Kemenes Edith. Példa nélküli Magyarországon, hogy tudásukat, üzleti koncepciójukat franchise formában is értékesítik.
A Tihanyban júliusban nyílt cukrászdát hamar megszerették a helybéliek és a nyaralók. A sütemények minden második nap Biatorbágyról, a központi termelő üzemből érkeznek, akárcsak a fagylaltok, vagy épp a nemrég debütált jégkrémek. A 20-féle tea és kávé választéka ritka errefelé, nagy is a sikere.
De nemcsak kínálatban hasonlít a tihanyi cukrászda, mondjuk a budapesti, Vámház körúti üzlethez, hanem designban, színvilágban, grafikákban, bútorokban, a kiszolgálás módjában, a termékek áraiban is. Bujdosó Bettina és családja vette bérbe a Belső-tóra elragadó panorámával nyíló ingatlant, közel az apátsághoz és a parkolóhoz, hogy megvalósíthassa az álmát, felépíthesse édes birodalmát.
Miután egész évben nyitva tartanak majd, azt is tervezik, hogy reggeliztetnek is a jövőben, valamint különféle, elsősorban kulturális programokat tartanak itt. Ez is törzsvendéggé teheti a helybélieket – 1300-an laknak itt – hiszen télen kevés kávézó van errefelé nyitva. A kandalló, a padlófűtés beszerelése már sejteti, hogy kezdetektől fogva sem csak a nyárban gondolkodtak.
Amint Kemenes Edith elárulta, több helyről megkeresték már azzal, hogy franchise módon üzemeltetnének olyan cukrászdát, mint az övék. De ez nemcsak üzleti kérdés. Ahogy az igazgatónő fogalmaz, csak az lehet az üzleti partnerük, aki „a termékeink iránt elkötelezett, magáénak érzi a család-barát életérzést és hosszútávra gondolkodik. Bettina és férje, Zsolt mindezt meggyőzően képviselte. Ezért mondtam igent a személyes találkozó után”.
A franchise-tulajdonos elégedett az üzletmenettel, és ha bármi szakmai gond adódik, hozzá bizalommal fordulhatnak.