Összenő, ami összetartozik? Orbán szélsőségeseket és populistákat hívott Budapestre

A szélsőjobbos spanyol Vox párt elnökének meghívására “Magyarország ultrakonzervatív miniszterelnöke” – miként például az egyik hírforrás írja – Orbán Viktor Madridban részt vesz a radikális jobboldali pártok kétnapos találkozóján, január 28–29-én – értesült a France 24; az eseményről más sajtótermékek beszámolnak, így a többi között a spanyol Europa Press, a The Gal Times.

A magyar sajtóban megjelent hírek eddig rendre csak konzervatív párttalálkozóról írnak, a nyugatiban viszont eleve hangsúlyozzák: szélsőséges pártok találkozójáról van szó. Ott lesz a program szerint Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés elnöke, a Fratelli d’Italiától Giorgia Meloni, az észtektől Martin Helme, valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. A radikális jobboldali pártok holnap kezdődő eseménye a decemberben Varsóban szervezett csúcstalálkozó folytatása, illetve az olasz Ligát képviselő Matteo Salvini által még a nyáron rendezett gyülekezet bővítése lesz. Júliusban közös nyilatkozatot fogadtak el egy széles szövetség létrehozására, hogy aztán az Európai Uniót megreformálják – ez volt az eredeti terv. Csakhogy Salvini Varsóban már nem volt ott, és Madridba se megy el a hétvégére.

Orbánék és a fideszes uniós képviselők, akiknek nemcsak frakciójuk nincs, de kimaradtak az uniós vezetői tisztségek elosztásából is, keresik a helyüket, miután erős nyomásra tavaly tavasszal otthagyták az Európai Néppártot. A szélsőséges pártokat részben az Identitás és Demokrácia csoport illetve a Konzervatívok és Reformisták pártcsalád fogja össze az Európai Unióban.

A France 24 is megerősítette, hogy február 16-án várható az Európai Bíróság verdiktje a magyar és lengyel kormány által benyújtott, a jogállami mechanizmus vizsgálatát megkérdőjelező keresetére.

Végigfutott a nemzetközi sajtón a Reuters híre is arról, hogy március 25–26-án a világ populistáit látja vendégül Orbán Viktor, hogy a választások előtt a támogatásukról biztosítsák őt – írja többek között a U.S. News & World Report.

A vendégeskedés valójában folytatása lesz a madridi csúcsnak, de ezúttal észak-amerikaiak és dél-amerikaiak is érkeznek. Itt lesz Jair Bolosnaro fia, Eduardo Brazíliából, és a spanyol Vox vezetője, Santiago Abascal. Feltehetően azonban amerikaiak lesznek a legtöbben, mert a találkozó az amerikai konzervatívok éves közgyűlésének, a Conservative Political Action Conference-nek (CPAC) ad otthont.

Az esemény persze az amerikai jobboldalnak is jól jön, szorosabbra fogja kapcsolatait Európával. Nem beszélve arról, hogy Trump nemrég beszélt telefonon Orbánnal, akit az egekig magasztal, miután megállította az illegális bevándorlást Magyarországra. 

Az Euronews értesülése szerint az Európai Bizottság még az április választások előtt javasolhatja a strukturális alapok befagyasztását Magyar- és Lengyelország számára a jogállami normasértésre való hivatkozással, amiről a költségvetési biztos, Johannes Hahn beszélt Brüsszelben. Hazánk már eddig is ezermillióktól esett el a covid-segély megtagadása miatt is – hasonló indokokra való hivatkozással. Hahn biztos figyelmeztetett arra is, hogy nem tartotta meg a határidőt sem Magyarország, sem Lengyelország annak a jelentésnek a beküldésére, amelyben magyarázatot kellett volna adniuk a brüsszeli kifogásokra. Emlékeztetőt küldött a két kormánynak, amelyben figyelmeztette őket a mulasztásukra.

Ugyanakkor uniós tisztségviselők úgy nyilatkoztak az Euronewsnak, hogy áttörés nem várható ezen a területen, mivel mindkét országban változatlanul érvényben vannak azok a törvények, amelyek nem felelnek meg a jogállami követelményeknek.

Az Európai Bizottságnak egy hónapja van, hogy kifogásait határozatba foglalja, majd még egy hónap áll a tagállamok rendelkezésére is, hogy minősített többséggel elfogadják a határozatot.

Elhalasztotta aláírni az izraeli telekommunikációs tárca a magyar 4iG céggel azt a szerződést, amely jóváhagyta volna az izraeli Spacecom cég eladását – írja a londoni DigitalTV Europe szakportál. Az indok: aggályosnak látják, hogy az 4iG Orbán Viktorhoz kapcsolódik bizonyos szálakkal. A The Jerusalem Post szerint az izraeli Shin Bet nemzetbiztonsági ügynökség torpedózta meg az ügyletet. A magyar cég, amelybe a Hungaro DigiTel Kft. és a CarpathiaSat (részben állami űrtávközlési cég) tartozik, az 51%-os részesedésért 68 millió dollárt, csaknem 22 milliárd forintot kínált.

Magyar hivatali szervek cáfolták, hogy ennek a biznisznek bármi köze lenne a politikához.