Pazarlás, állj! – energiafogyasztás-csökkentés: így

Az idén egy nappal előbb (július 28.: a túlfogyasztás napja) értük el a túlfogyasztás napját mint 2021-ben. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia alatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, az azóta eltelt időszakban ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytattunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás harmadát a lakóépületek működtetésére fordítjuk, ezen belül is jórészt az energiapazarló családi házakra. Európában a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaigényének a felére rúg.

Ma a világ népességének négyötöde olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrás-adagunkat. Ez az irdatlan mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyenben elhasználjuk őket. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést ne lépjük túl, drasztikus változtatásokra van szükség.

A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagyrészük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár felére csökkenthető energia-felhasználása. Az építőipar kapacitás- és alapanyag-hiánya nem könnyíti meg ugyan a háztulajdonosok dolgát, ám az egyszerű és gyors fújható üveggyapot-szigetelés kiváló alternatíva lehet. Akár egy nap alatt, bontás és javítás nélkül elvégezhető. A hőszigetelés ráadásul nemcsak télen, de nyáron is energiát takarít meg, tekintettel arra, hogy a mind forróbb nyarak hősége ellen is védekezni kell. Szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk kellő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az épületek energiahatékonysága utólagos energetikai korszerűsítéssel növelhető. A családi házak energia-felhasználásának csökkentése például utólagos hőszigeteléssel, tetemes megtakarítást eredményezhet. Bár a szigetelés egyszeri és tetemes kiadás, ezzel a beruházással csökken az energia-felhasználás, növekszik az épületek értéke és csökken a fűtésre használt földgáz mennyisége is.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével évente akár egymillió tonnával csökkenthetnénk a hazai CO2-kibocsátást, a családi házak fűtésére az eddiginek fele kiadás is elég lenne, továbbá karbonlábnyomunk 6 százalékkal lenne kisebb, ekként példásan hozzájárulhatnánk a klímaváltozás mérsékléséhez” – tette hozzá a szakember.

Világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül nagy. Ha az egész világ úgy élne, mint hazánk, a Föld éves tartalékai már május 30-án elfogynának. A legnagyobb környezetterhelés az energiafogyasztás, mivel döntő része fosszilis (bányászott szén, kén, szénhidrogének, azaz kőolaj, földgáz) energiahordozókból származik. Ez alkotja az ország lábnyomának csaknem kétharmadát.

A fogyasztás mértéke országonként más és más A lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A felsorolás másik végén vannak azok az országok, amik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. És vannak országok, amik ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagaszkár.

Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 12 év alatt, 1961–73 között megduplázódott! A szén-dioxid-kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO2-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja akár egy–másfél hónappal is eltolódhatna, 2030-ban akár szeptember 16-ig is.