Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással ma kezdődött Pécsett a magyar tudomány ünnepe. Holnap az ünnepségsorozat kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is megkezdődik. Az ismeretterjesztő előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel. A „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” mottó jegyében zajló tudományünnepi eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető.

Ma késő délelőtt Pécsett megkezdődött a magyar tudomány ünnepe. Kemenesi Gábor Junior Prima-díjas biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője tartott tudományos előadást A virológia 100 éve a járványok tükrében címmel. – Az egyhónapos programsorozatban az idén is hazai és határon túli tudomány-népszerűsítő, ismeretterjesztő és szakmai rendezvények százai kaptak helyet.

 A magyar tudomány ünnepe központi rendezvényeinek helyszíne a humán tudományok budapesti kutatóháza. A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de a helyek korlátozott száma miatt előzetes regisztráció szükséges. A Humán Tudományok Kutatóházában zajló központi programokat a tudomanyunnep.hu oldalon, a „Központi programok” menüpontra kattintva lehet elérni. Regisztrálás az Eseménynaptárban, ahol a magyar tudomány ünnepe összes programja megtalálható.
A nagyközönségnek szólnak a Tudományünnep+ programsorozat este fél hétkor kezdődő ismeretterjesztő előadásai. Ezekről az előadásokról a Humán Tudományok Kutatóházában zajló többi központi programmal együtt élő közvetítés követhető az MTA YouTube-csatornáján. A felvételek később is megtekinthetők ugyanott.
Aszály és özönvíz: ez esetben szó sincs egyensúlyról és harmóniáról. Az emberiség legfeljebb alkalmazkodhat hozzájuk, elsősorban azzal, hogy visszatartja a vizet a tájban. Hogyan alakulnak a felszín alatti vízszintek a jövőben? Lehetséges-e a víztározás a talajfelszínhez közeli és mélyebb rétegeiben?

De nem csak vízhiány vagy hirtelen lezúduló víztöbblet formájában jelentkeznek természeti veszélyek. Jelenleg már mintegy 800 millióan élnek vulkáni veszélyben, ami hatalmas feladatot ad a vulkanológusoknak, hogy még jobban megismerjük a tűzhányók működését, még hatékonyabban jelezzük előre a vulkánkitöréseket. Milyen technikák alkalmasak erre? – Minderről hallható előadás november 5-én a „Természeti veszélyek és kockázatok: földtudományi lehetőségek a felismerésben, kezelésben, előrejelzésben” című programon.
Matematikusok gyakran megfordulnak a magyar tudomány ünnepén, de olyan matematikussal, aki zeneszerző, furulyaművész és karnagy is egyben, még biztosan nem találkozhatott a közönség. Most erre is sor kerül: a Tudományünnep+ első előadását Bali János tartja a budapesti szabadzene-szcénáról november 5-én 18,30-tól.
Az MTA mecénásairól, tudós nőkről és Széchenyiről szóló ünnepi kötetek mellett megismerhetők az Akadémia 200. évfordulójának kiállítástervei az MTA200 Bizottság tudományünnepi rendezvényén november 6-án délelőtt. Hogyan állapítható meg egy hírről nyelvészeti alapon, hogy valójában álhír? Mit lehet kezdeni az álhírekkel, ha a meghatározásuk vagy a felismerésük problémáját nézzük? Honnan ered a Hortobágy név? Mit tudhatunk meg a vízrajzi és domborzati viszonyok változásáról, ha a természeti neveket vizsgáljuk? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a többi közt a „Mutatványok az MTA nemzeti programjainak eredményeiből: Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program” című esemény előadói november 6-án délután.
A brexit tanulságait Halmai Péter közgazdász vonja le november 6-án, az amerikai elnökválasztásét pedig már Romsics Gergely történész, aki november 7-én elemzi az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatait az Egyesült Államokban, és hatásaikat a legutóbbi elnökválasztásokra.
A gyermekvállalás és a tudományos karrier kérdése köré szerveződnek november 7-én a Nők a tudományban program előadásai, amelyeken statisztikai elemzések, történeti áttekintés, ágazati vizsgálatok és interjús kutatások eredményeit ismertetik a résztvevők. Kitérnek a határon túli kutatónői pályák jellegzetességeire és a fiatal kutatónők körülményeire. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követi a kutatók mellett Szécsi Noémi íróval, aki két nőtörténeti könyvet jegyez, és más munkáiban is foglalkozik a nők múltbéli és jelenlegi szereplehetőségeivel.
Az SMA-terápia kulcsa, hogy időben felismerjék a betegséget, mert a vele járó idegsejtpusztulást semmilyen terápia nem tudja visszafordítani. Milyen egyéb betegségek esetében létfontosságú a korai diagnosztika és az időben megkezdett terápia? Hogyan változtathatják meg egyes betegségek kórlefolyását? A többi közt ezekkel a kérdésekkel, valamint a magyarországi szűrés történetével is foglalkoznak a „Ritka örökletes betegségek újszülöttkori szűrése” című rendezvény előadói november 7-én délután.
Nagyrészt klinikai, gyakorlati kérdések szerepelnek az „Újabb eredmények az endokrinológia és anyagcsere tudományterületen” című orvostudományi rendezvényen, külön hangsúlyt helyezve az endokrinológiai és anyagcsere-betegségek népegészségügyi vonatkozásaira.
Kevés kérdésben van világszintű együttműködés, a fúziós technológia előmozdításáért azonban több évtizede vállvetve küzdenek a világ legjobb magfizikusai, köztük számos magyar kutató. Utóbbiak a tudományünnep „Harmadik tűzgyújtás – a fúziós kutatások helyzete és magyar vonatkozásai” című rendezvényén is bemutatják, hol tartanak a fúziós kutatások a világban, és mi ebben az ő szerepük. Szó lesz az ITER (—> International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor: nemzetközi tokamak (mágneses fúzió) kutatási, fejlesztési projekt, melynek célja a jövőbeli villamos erőművek technológiájának kifejlesztése a mai plazmafizikai ismereteink továbbfejlesztésével) tervezési kihívásairól, a magfúziós erőmű megvalósításához vezető út nehézségeiről és arról is, csupán technológiai kérdés-e az energiatermelő fúziós reaktorok fejlesztése. 

Fülöp Tünde magfizikus Svédországból érkezik, hogy elmondja, mekkora kihívás a fúziós folyamat biztonságos leállítása.