(Forrás: ft.com) „Ha az első felvonásban a falon függ egy puska, akkor annak az utolsó felvonásban el kell sülnie.” Az idézet Csehovtól származik, és dramaturgiai elvvé vált. A „Csehov-puska” elve azt jelenti, hogy a történetben minden elemnek van valami funkciója, tehát, ha egy tárgyat, például egy puskát bemutatnak, az nem csak díszletként szerepel. Európa fegyvergyártása háromszor olyan gyors ütemben bővül, mint békeidőben, több mint 7 millió négyzetméternyi új ipari fejlesztést hajtanak végre – ez történelmi léptékű újrafegyverkezést jelent. Az európai fegyvergyártó telephelyeken az építkezési aktivitás 2022 óta, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója nyomán, rendkívüli mértékben felgyorsult – derül ki a Financial Times (FT) radar-műholdas adatelemzéséből, amely 37 vállalat 150 létesítményét vizsgálta.

Az adatok azt mutatják, hogy Európa régóta ígért védelmi újjáéledése – amelyet közpénzből nyújtott támogatások hajtanak – most kezd nemcsak politikai szólamokban és költségvetési vállalásokban, hanem konkrét beton- és acélszerkezetekben is testet ölteni.

Mindez akkor történik, amikor az EU-tagállamok arról vitáznak, hogyan lehetne fenntartani a fegyverszállításokat Kijevnek, miközben saját készleteiket is újjá kell építeniük – ráadásul úgy, hogy az Egyesült Államok elköteleződése meginghat.

Több mint 1000 radar-műholdas áthaladás adatai alapján a FT olyan helyszíneken követte a változásokat, amelyek a lőszerek és rakéták gyártásához kapcsolódnak – ezek a nyugati támogatás két kritikus szűk keresztmetszetét jelentik Ukrajna számára.

Az Európai Űrügynökség által működtetett Sentinel–1 műholdak radarpulzusokat bocsátanak ki, majd rögzítik ezek visszaverődését (ún. „backscatter”), ami felszíni változásokat tárhat fel. Az adatok szerint a vizsgált telephelyek mintegy egyharmadán észleltek bővítésre vagy építkezésre utaló jeleket. A kimutatott fejlesztések mértéke és földrajzi elterjedtsége generációs léptékű újrafegyverkezést jelez, amely Európát a „just-in-time” békeidős termelésről egy tartósabb hadiipari alap kiépítése felé mozdítja el.

William Alberque, az Asia Pacific Forum vezető tanácsadója és a NATO volt fegyverzetellenőrzési igazgatója így fogalmazott: „Ezek mély és strukturális változások, amelyek közép- és hosszú távon átalakítják a védelmi ipart. Amikor már tömegesen gyártasz lövedékeket, a fémek és robbanóanyagok áramlása beindul, ami csökkenti a rakétagyártás költségeit és bonyolultságát.”

Az új fejlesztések a teljesség igénye nélkül:

Az EU lőszergyártási kapacitása évi 300 ezerről 2 millió lőszerre ugrott.

A változások által jellemzett területek nagysága a 2020–21-i 790 000 négyzetméterről 2024–25-re 2,8 millió négyzetméterre ugrott.

A Rheinmetall–N7 Holding hatalmas lőszergyártó telephelyet épített Várpalotán, Magyarországon.

Az EU 500 millió eurós ASAP-programja a lőszer- és rakétagyártás szűk keresztmetszeteit célozza meg.

Az MBDA Germany 10 millió eurót kapott az ASAP keretében, plusz egy 5,6 milliárd dolláros NATO-megrendelést akár 1000 Patriot-rakétára.

A Rheinmetall a 155 mm-es lövedékek gyártását a 2022-es 70 ezerről 2027-re 1,1 millióra növeli.

A BAE Systems 16-szorosára növeli a 155 mm-es lövedékek gyártását walesi glascoed-i telephelyén, amint megnyílik az új létesítmény.

A műholdas adatok azt mutatják, hogy az ASAP-cégek gyorsabban bővültek, mint azok, amelyek nem kaptak uniós támogatást.

A norvég Kongsberg 2024 júniusában nyitott rakétagyárat, ami „exponenciális” kapacitásnövekedést eredményezett.

A csehovi puskát tehát felakasztották a falra, de a legtöbb fegyvergyártó cég nem kívánta kommetálni az értesüléseket, biztonsági okokra hivatkozva.