Az egész nemzetközi médiavilágon végigfutott az a hír, hogy Magyarország nem enged keresztül saját területén Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. A Politico című amerikai lap és portál európai kiadása emlékeztet arra, hogy a magyar kormány, ami a múlt évtizedben szoros viszonyt ápolt Moszkvával, most hozzájárult az Oroszország elleni európai szankciókhoz, és ahhoz is, hogy az Európai Unió pénzforrást teremtsen elő fegyverek beszerzésére Ukrajna megsegítésére.

Orbán Viktor miniszterelnök azonban a múlt napokban ragaszkodott ahhoz is, hogy országának úgymond ki kell maradnia a konfliktusból, és hogy Magyarország a maga részéről nem szállít fegyvert Ukrajnának. Tegnap Szijártó Péter külügyminiszter ennél egy lépéssel tovább is ment, és bejelentette: Magyarország és a kárpátaljai magyar közösség biztonsága végett nem is engednek át az ország területén Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt. Az ilyen szállítmány ugyanis – magyarázta Szijjártó – ellenséges katonai akció célpontja lehet.

A miniszter bejelentését biztonsági szakértők körében megdöbbenéssel fogadták – írja a Politico, idézvén egy meg nem nevezett volt magyar tisztségviselő véleményét, amely szerint egyetlen európai ország sem mutathat közönyt e háborút illetően, amikor Európa biztonsága forog kockán. „Ha hagyjuk, hogy Putyin elérje a célját, azzal sokkal inkább kockáztatjuk Magyarország és Európa biztonságát, mint azzal, hogy minimális mértékben hozzájárulunk az agresszió elleni fellépéshez” – mondta a Politicónak a volt magyar tisztségviselő, akinek a kilétét nem árulják el.

Megszólalt Ukrajna ügyében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki májusban lesz 99 éves.

„Életemben négy olyan háborút láttam, amelyik nagy lelkesedéssel és tömegtámogatással kezdődött, és amelyikről nem tudtuk, hogyan fogjuk befejezni. E négy közül háromból egyoldalúan vonultunk vissza. A politikát azon lehet lemérni, hogy mi a vége, nem azon, hogy miként kezdődik” – írja a veterán stratégiai szakértő a The Washington Postban.

Kissinger elveti azt a nézetet, hogy erőpróbaként kell felfogni Ukrajna ügyét, hogy a Kelethez vagy a Nyugathoz tartozzék-e az ország. Ha Ukrajna túlélésre, sőt virágzásra törekszik, akkor ne legyen egyik fél külső helyőrsége sem, hanem szolgáljon hídként a kettő között – javasolja. Szerinte Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy ha szatellita szerepkörre akarja kárhoztatni Ukrajnát, akkor csak megismétlődik az Európával és az Egyesült Államokkal megtapasztalt kölcsönös nyomásgyakorlások önbeteljesítő köreit felmutató történelem. A Nyugatnak pedig meg kell értenie azt, hogy Oroszország számára Ukrajna sohasem lesz csupán egy a külföldi országok közül, hiszen Ukrajna évszázadokon át Oroszország része volt, és történelmük összefonódott.

Henry Kissinger négy elv figyelembevételét tartaná szükségesnek a kérdéskör rendezéséhez. Az első, hogy Ukrajnának joga van megválasztania, milyen gazdasági és politikai szövetséghez kíván csatlakozni, beleértve Európát. A második, hogy Ukrajna ne csatlakozzék a NATO-hoz. A harmadik elv, hogy az ukrán kormányzat őrizze meg az ország függetlenségét és tartsa fenn a Nyugattal való együttműködését, de tartózkodjék az Oroszországgal való intézményes ellenségességtől. Ennek az elvnek a mentén leginkább Finnország példáját követnék. Végül a negyedik elv: a Krím orosz annektálása összeegyeztethetetlen a fennálló világrenddel, ezért Oroszországnak el kellene ismernie Ukrajna főhatalmát a félsziget fölött, Ukrajnának ugyanakkor nemzetközi megfigyelők jelenlétében lebonyolított népszavazások kellene megerősítenie a Krím autonómiáját.

Ezek elvek, nem előírások – hangsúlyozza a sokat látott Kissinger, aki szerint arra nem lehet törekedni, hogy mindenki abszolút elégedett legyen, csak arra, hogy a kielégületlenségek egyensúlyban legyenek egymással.

És még néhány kiragadott idézet az Ukrajnával foglalkozó nemzetközi sajtóból:

Az NRA lett szociáldemokrata lap szerint az, hogy Putyin közvetett módon nukleáris fegyverekkel fenyegetett, annak a hallgatólagos beismerése, hogy az ukrajnai hadművelet kudarcot vallott. A francia Le Parisien szerint nagyon komolyan kell venni az atomháborúval való riogatást, a világ visszacsúszik a hidegháborúba, miközben Oroszországot egy paranoiás vezeti. A belga De Standaard szerint Oroszországgal immár nem lehet alkut kötni, Putyin önmagát nyilvánította ellenségnek. A spanyol La Vanguardia azt méltatja, hogy Németország úgy döntött, fegyvereket szállít Ukrajnának: Olaf Scholz szociáldemokrata pártállású kancellár törte meg a második világháború óta érvényesített tabut, mert a világ úgymond új korszakba lépett. A cseh Právo arra figyelmeztet, hogy az energiaárak rakétasebességű emelkedésére kell számítani.

És most következzék a www.helyben.hu nemzetközi lapszemléje!

Orbánnál korruptabb vezető aligha van az EU-ban

3sat Orbán Viktor olyan vasbeton cölöpökkel bástyázta körbe a hatalmát, hogy azt már nem lehet a megszokott eszközökkel lebontani. Így nyilatkozott az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke a német közszolgálati csatorna bő félórás riportfilmjében, ami a magyar kulturkampfot mutatta be a német publikumnak.

Katarina Barley rámutatott, hogy Orbánnál korruptabb vezető aligha van ma az unióban. Elég ehhez csak az Csalás Elleni Ügynökség aktáit szemügyre venni. Vagy megnézni Mészáros Lőrinc üstökösszerű felemelkedését, illetve a nemzeti vej ügyleteit. Mindkettő leginkább európai pénzekből szedte meg magát.

Orbánnal szemben ugyanakkor már csupán a pénz a hatékony eszköz, mert tesz a legfelső európai bíróság ítéleteire is. De most van remény arra, hogy az ellenzék ki tudja billenteni a nyeregből. Ám ha ezt elmulasztja, akkor utána hosszú évekig semmi jóra sem számíthat. Az összeállításban Márki-Zay Péter azt mondta: Orbán fasiszta diktatúrán, egypártrendszeren dolgozik, továbbá korrupt despota, aki minden lehetséges közpénzt zsebre vág.

Le Figaro Orbán Viktor a múlt csütörtökön álmából felébredve azzal szembesült, hogy nem megy tovább a pávatánc, és immár egyértelműen döntenie kell: vagy tovább közeledik az orosz vezetéshez, vagy ő is kiáll Ukrajna lerohanása ellen. Pedig jó 10 éven át remekül egyensúlyozott az egymásnak ellentmondó álláspontok között. Ezúttal is hű maradt azonban önmagához, mert egy pirutettet adott elő. Vagyis egyetért a megtorló intézkedésekkel, de igényt tart a Kreml barátságára is.

A paksi bővítés nyomban kimaradt a szankciókból. Csupán közhelyekre futotta tőle az ügyben, hogy támogatja az ukrán szuverenitást. Ugyanakkor megtagadta, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, és attól is elzárkózott, hogy az unió által vásárolandó harceszközöket magyar földön át juttassák célba. Ennek hátterében leginkább az ukrajnai nyelvtörvény van.

Az ellenzék a politikus szemére hányja az orosz politika ellentmondásait. A múlt csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtti tiltakozó megmozduláson a jelenlévők azt skandálták: „Ruszkik haza!” Éppen ezt a követelte a rendszerváltás tájékán egy Orbán Viktor nevű harcias, Nyugat-barát, antikommunista aktivista is.

Politico Szakértők váratlan fejleményként értékelik, hogy a magyar kormány nem járul hozzá, hogy az ország területén át vigyék Ukrajnába a nyugatról érkező fegyvereket. Egy volt magyar illetékes szerint Orbán hiába szajkózza, hogy ki kell maradnunk a konfliktusból, mert ez lehetetlen. Egyrészt: ha Putyin netán eszkalálja a válságot és NATO-tagállamokra támad rá, akkor nem is marad más választásunk. Másrészt pedig ennek az igen csekély szerepvállalásnak a kockázata eltörpül amellett, ha a Kreml eléri célját, mert az igencsak nagy fenyegetést jelentene Magyarország és egész Európa biztonsága ellen.

The Times Európának ki kell tárnia az ajtókat az ukrán menekültek előtt, akik zömükben nők, gyerekek és idősek, miután a férfiak nem hagyhatják el az országot, nekik harcolniuk kell. Az ENSZ úgy számol, hogy akár 4 millióan is érkezhetnek Ukrajnából, ennyire intenzív emberáradat legutóbb 56-ban volt a földrészen.

Az első számú célpont Magyar-, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Moldávia. A tömeg fogadására és ellátására azt a módszert kell alkalmazni, mint pl. földrengések és polgárháborúk után: mozgósítani kell az ilyen helyzetekben illetékes nemzetközi segélyszervezeteket. Egyben pénzt kell adni azoknak a nemzeti civil csoportoknak, amelyek jelenleg végzik e munka javarészét.

The Guardian Yuval Noah Harari azt mondja, hogy Putyinnak befellegzett, ezt a háborút már leírhatja, mert bedőlt a saját propagandájának, mármint hogy Ukrajna nem ország és nincs olyan, hogy ukrán nép. Csakhogy a szomszédos állam lakossága keresztülhúzta a számításait és már biztos, hogy az elnök képtelen lesz ellenőrzése alatt tartani az elfoglalt területeket, még akkor is, ha az egész országra kiterjed a megszállás.

A Jeruzsálemi Egyetem történészprofesszora úgy ítéli meg, hogy történelmi vereség vár a politikusra, hiába győz akár az összes harcban, a vége biztosan kudarc lesz számára. Azaz nyugodtan lemondhat arról, hogy újrateremti az orosz birodalmat, és a történtekért egyedül őt terheli a felelősség. Abból indult ki, hogy villámháború lesz, bábkormányt segít hatalomra, és dacol a nyugati szankciókkal.

Az ukránok hősi helytállása erőt ad az egész világnak, annak egész jövőjét befolyásolja, bár az összecsapások még sokáig eltartanak. De az már egyértelmű, hogy az ukránok nem szeretnének orosz uralom alatt élni. Azt egyébként megérezné az egész emberiség, ha a zsarnokság és az agresszió kerekednék felül. Ám már látszik, hogy ebből nem lesz semmi, de nem tudható, hogy ez mikor jut el Moszkva tudatáig.

Time Az egyik legnevesebb amerikai politikai elemző szerint Putyin öngólt lőtt, mert egységbe tömörítette a Nyugatot, de már nem tud visszalépni, így sok-sok ezer lesz az áldozatok száma és milliók kényszerülnek elhagyni az országot. Ian Bremmer, a tengerentúli Eurázsia Csoport nevű agytröszt elnök-vezérigazgatója úgy kalkulál, hogy az ukrán kormánynak minden bizonnyal az emigráció sorsa jut, viszont az ellenállók reménykedhetnek az unió és az USA segítségében. Ideértve a nemzeti felkelést, ha bábrezsim veszi át az ország irányítását.

Moszkva nem tud kikeveredni a nemzetközi kitaszítottságból, de sok gondot képes még okozni a Balti-térségben, valamint a Nyugat-Balkánon. Erős visszacsapásra készülhet, ha tovább provokál, például úgy, hogy nukleáris rakétákat költöztet Belaruszba.

Ily módon egyhamar nem lehet áthidalni a szakadékot Oroszország és a Nyugat között. De nem szabad lebecsülni azt a veszélyt, amit a Kreml atomfegyverrel fenyegetőzése jelent.

The Times Nyugat-Európa erősen függ az orosz gáztól, így félő, hogy ez a helyzet kikezdi az egységet az oroszellenes szankciók ügyében. Magyarország például a gázfelhasználás 60%-át fedezi orosz energiahordozóból, a bolgároknál 100%-os a kitettség. Ezért ki kell találni valamit, hogy csökkenjen Moszkva zsarolási potenciálja, hiszen az állapotokra jellemző, hogy a SWIFT-rendszer részesei maradhattak azok az orosz bankok, amelyeken át a nyugati vevők kifizetik a gázszállítások ellenértékét – írja a vezércikk.

A szerkesztőségi vélemény hivatkozik a brüsszeli Bruegel Intézet jelentésére, amely szerint az őszig nem kell különösebb gondoktól tartani, mert a tartalékokból, cseppfolyósított gázból, valamint az ipari felhasználás visszafogásával addig ki lehet húzni. De akiknek vannak készleteik, azoknak segíteniük kell azokat a kormányokat, amelyek megszorulnak.

Ugyanakkor új beszerzési források után kell nézni, ami jelenti azt is, hogy egyúttal támaszkodni kell az atomenergiára, valamint a megújuló forrásokra. De az alapvető biztonsági kérdés, hogy mérsékelni kell a gázfüggőséget.