Orbánék mindent, sőt többet is bevetnek a választási győzelemért

Orbán Viktor a maga feltételei szerint rendezi meg a választást. Jó 10 év óta most először van esély rá, hogy veszít – állapítja meg a francia Libération. A magyar kormányfő befagyasztotta több, alapvető élelmiszer árát, miután a statisztika szerint az élelem egy év alatt 6%-kal drágult. De ezen belül pl. 20%-kal többet kell fizetni a lisztért, 27%-kal többet a főzőolajért. Az infláció – 7,4%-kal – 15 éves rekordot döntött meg novemberben, alapvetően azért, mert drágult az áram. Ezek az adatok egyáltalán nem megnyugtatóak a hatalom számára, amikor közeleg a megmérettetés.

Ellentételezésképpen a kormány elővette a pénztárcáját. Egy olyan vezetés esetében, amelyik időnként a thatcherizmust hirdeti, az intézkedést nehezen lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy folyik a választási kampány. Csakhogy a Fidesz nem éri be ennyivel a szavazópolgárok meggyőzésére. Olyan törvényeket hagyott jóvá, amelyek világosan elárulják, hogy nem kíván megválni a hatalomtól. Az egyik: átírta a lakcím-bejelentésre vonatkozó szabályokat. Márki-Zay Péter meg is vádolta a pártot, hogy szervezett választási csalásra készül.   

Azonkívül a szavazásra jogosultak egytől egyik szabadok ugyan, de nem egyenlőek. A határontúliak több jogot élveznek, mint azok, akik ideiglenesen élnek külföldön. Előbbiek kétszer is voksolhatnak: egyszer odahaza, egyszer pedig, ha fiktív címre jelentkeznek be az anyaországban, akkor ott is. Vagyis a választás az idén még egyenlőtlenebb erőviszonyok mellett zajlik majd, mint eddig.

Nyugodtan ki lehet indulni abból, hogy ez alkalommal Orbán Viktor nem riad vissza még a nyílt választási csalástól sem – írja az osztrák Der Standard budapesti tudósítója. Azzal, hogy a jobboldali-populista vezető rögzíti az alapélelmiszerek árát, az ismét csak arról tanúskodik, hogy semmit sem kíván a véletlenre bízni április 3-án. A megfékezett árak, amelyekre rásegít az orbáni hatalmas propagandagépezet, erősíthetik az alacsony jövedelmű rétegek komfortérzetét.

A hatalom fő támaszát azonban a közrétegek alkotják, azokat pedig a Fidesz 12 év óta tejben-vajban füröszti. Ezúttal be fog vetni minden eszközt, amit a demokrácia lebontása közben megkaparintott. Az állami források csaknem korlátlanul a rendelkezésére állnak, és ott van még a kézből etetett oligarchák vagyona meg a tömegtájékoztatás. Ezt mind-mind igénybe veszi majd. Sőt, ennél többet is.

Azt már bebizonyította Orbán, hogy megveti a jogállamot. A demokrácia magyar hívei attól tartanak, hogy Orbán ezúttal még a választási eredmény nyílt meghamisítását is megkockáztatja. Azaz: szavazatokat vesz fiktív címekre bejelentett határon túli magyarokkal. Pont ezért kér teljeskörű EBESZ-felügyeletet a választáson 20 civil szervezet.

Kovács Zoltán cinikusnak és képtelennek minősíti a felvetést, hogy Magyarország elcsalná a választásokat – írja az Euronews. A szóvivő arra a cikkre reagál, amelyben Hegedűs Dániel, a német Marshall-alapítvány szakértője pont erre az eshetőségre figyelmeztette Európát. A válasz szerint csak a nyugtalanságot gerjeszti a kórus: Orbán Viktor nem fogadja el az eredményt, ezért meghamisítja azt.

Mint írja, a hatalom ellenfelei évek óta dolgoznak azon, hogy megágyazzanak ennek a vádnak. Csakhogy a kormányzat eredménylistája magáért beszélt, ezért biztosra lehet venni az újraválasztást. Mert az ország előbbre ment. Így amikor a legjobban aratott a járvány, igen nagy számban állt rendelkezésre oltóanyag és jól alakult azoknak az aránya is, akik megkapták az ellenszert. Sok ezren menekültek meg ily módon és erre sokan emlékezni fognak az urnáknál.

Továbbá: Európában a magyar gazdaság az elsők közt indult be. Kovács arra is kitér, hogy az ellenséget nehezen lehet egységesnek titulálni, hiszen igencsak sokféle pártból áll. Nagy a szakadék és a feszültség köztük. Képtelenek döntést hozni, nincs programjuk és üzenetük.

Viszont teljesen alaptalan az az állítás, hogy a választás nem lehet tisztességes és szabad, mert a Fidesznek kedveznek az új körzethatárok. Igazából azért kellett a változtatás, hogy mindenütt nagyjából ugyanannyi polgár delegálhasson egy-egy képviselőt. Szóval aki csalást emleget, az elkendőzi a valóságot és önös célból elfedi a tényeket. Mert a magyarok nem ostobák, hadd döntsenek ők április 3-án!

A magyar miniszterelnök veszedelmes játékot folytat a Nyugat-Balkánon – szögezi le a német Die Welt. Nagy felzúdulást keltett, amikor novemberben meglátogatta a szerb országrész leválásán ügyködő Dodikot. Annak egyik munkatársa úgy értékelte a tárgyalásokat, hogy terveik élvezik Orbán teljes támogatását. A térség már jó ideje geopolitikai beavatkozási próbálkozások színtere. Ám Magyarország EU-tagként áll a Republika Srpska elszakadási törekvései mögé. Egy helyi elemző azonban kétli, hogy akár az EU, akár a NATO megkockáztathat egy újabb biztonsági válságot.

A jelek szerint azonban ezek az aggályok semmiféle szerepet sem játszanak Budapesten. Orbán bejelentette: megvétóz minden szankciót a boszniai szerb vezető ellen. Sőt, 100 millió eurós hitelt ad neki, amiről a már idézett szakértő úgy véli: a magyar fél finanszírozza a kísérletet a soknemzetiségű állam szétverésére. Továbbá: a magyar politikus számára Dodik újabb szövetséges az illiberális rezsimek láncolatában. Ugyanilyen megfontolásokból szorgalmazza Szerbia mielőbbi uniós felvételét is.  

Szándékaiban a jelek szerint segíti a magyar bővítési biztos, akiről egy német zöld EP-képviselő, Strasbourg Bosznia-munkacsoportjának vezetője úgy látja: eddigi munkájával Várhelyi Olivér megerősítette a személyével kapcsolatos fenntartásokat. Ezért meg kell kérdőjelezni, hogy alkalmas-e feladata ellátására.

A francia Le Monde vezércikke úgy értékeli, hogy igencsak kockázatos, amit a nacionalista szerbek művelnek Boszniában. Dodik elképzelése, amit pártol Belgrád, Zágráb, Moszkva, Peking és Budapest, azzal fenyeget, hogy újra belobban a lőporos hordó a Nyugat-Balkánon. Azaz az ország ismét csak ott tart, mint három évtizeddel ezelőtt, amikor háború söpört végig rajta.

A Republika Srpska erős embere olyan határozatot fogadtatott el a múlt hónapban a kisebbségi törvényhozással, ami előirányozza, hogy a szerbek – féléves haladék után – kiválnak több köztársasági intézményből és önálló hadsereget hoznak létre. A szakadár törekvés nem sokban különbözik attól, amit Karadzsics megcsinált a négyéves háború idején, benne Szarajevó ostromával, a százezer halottal és a kétmillió menekülttel. Viszont arra hivatkozik a szándékai békések.

A feszültség hatalmas. Dodik ugyanakkor számíthat a többi között Putyin, Kína, valamint az unióból a nacionalista kormányok: Magyar-, Lengyelország és Szlovénia támogatására. Már csak öt hónap maradt, hogy el lehessen kerülni az új válságot. Megkezdődött a visszaszámlálás. Boszniában azonban attól félnek, hogy bármelyik pillanatban történhet olyan erőszakcselekmény, amely beindítja a végzetes tűzvészt.

Brüsszel készen áll, hogy behajtsa Lengyelországon a kivetett bírságot, miközben még jobban elmélyül a jogállami szakadék Varsóval – írja a Financial Times. A PiS az Európai Bíróság döntése értelmében köteles napi 1 millió euró büntetést fizetni, és az adósság minden nappal tovább növekszik. Az EU azt készíti elő, hogy több mint 100 milliót visszatart a lengyel kormánynak előirányzott támogatásból a tartozás fedezeteként – közölte az igazságügyi biztos.

Mivel továbbra is súlyos gondok vannak a bírósági rendszer átalakítása körül, Reynders azt mondta, hogy a Bizottság pillanatokon belül levélben követeli 69 millió euró megfizetését, mert november óta ennyi halmozódott fel, miután a lengyel kormány nem hajlandó feloszlatni a bírók megrendszabályozására kitalált fegyelmi tanácsot. Ha a másik fél 60 napon belül nem tér jobb belátásra, akkor fagyasztják be az említett összeget. Sőt, megfejelnék további 50 millióval, mivel Lengyelország a cseh határon lévő turówi lignitbánya bezárása ügyében is dacol az EU-val.

A biztos szerint semmiféle belátást nem tapasztalnak a másik oldalon, ezért érkezik pillanatokon belül a felszólítás. Annál is inkább, mivel sorra futnak be negatív jelzések Varsóból. A lengyel igazságügyi miniszternek arra az ötletére pedig, hogy az ország tiltakozásképpen leállítja a tagállami hozzájárulás folyósítását, Reynders kijelentette: ez meglehetősen fura álláspont, hiszen a lengyelek többet kapnak, mint amennyit befizetnek.

Lengyelország azt kéri, hogy az EU ne hajtsa be rajta büntetést, mert zajlik az igazságügyi reform előkészítése, ám Brüsszel válasza az, hogy Varsó ezt már eljátszotta, nincs több haladék – kapcsolódik a Financial Times írásához az osztrák Der Standard. A lengyel kormány levele azt hangsúlyozza, hogy fel fogják oszlatni a fegyelmi kamarát és lesz több más változás is. Csakhogy az Európai Bizottság képviselője kijelentette, hogy az érvben nincs semmi új, és nem is megnyugtató, úgy hogy rövidesen megy az első számla.

Románia is megpróbálkozik a lengyel trükkel: az alkotmánybíróság kétségbe akarja vonni az uniós jog elsőbbségét – jelentette be a Bizottság igazságügyekért felelős tagja – írja a Financial Times. A testület szembeszegült az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével és úgy határozott, hogy a hazai bíróságoknak a nemzeti törvényeket kell elsődlegesnek tekinteniük. A kormány pedig eléggé dodonaian reagált, hiszen azt közölte, hogy tiszteletben kívánja tartani a közösségi szabályokat, de a nemzeti alaptörvény keretein belül.

Reynders jelezte, hogy ha nem változik a román hozzáállás, jogi eljárást kezdeményez. Azaz: Bukarestre is sok millió eurós bírság vár, ha kötözködik. Mint mondta, az sem járható út, hogy a románok átvegyék a magyar halogató taktikát, egy új rendszert ígérve. Nem, először számolják fel a Brüsszel által kifogásolt szabályozást, és utána jöhet az új.

Ugyanakkor van két lényeges különbség Lengyelország és Románia között: utóbbi egyrészt már kapja a pénzt a koronaalapból. Másrészt pedig csatlakozott az Európai Ügyészséghez, élén a román Laura Codruța Kövesivel, így a testület bármikor bíróság elé állíttathatja a vétkeseket, ha azok közösségi forrásokat nyúlnak le.

Lemondott a lengyel kormány által felkért járványügyi tanácsadó bizottság tagjainak túlnyomó része, mert a hatalom sokszor simán átlépett javaslataikon– írja a Politico. A 17 tagú testületben csupán 4-en maradtak. A többiek közleményben rótták fel a PiS-nek, hogy felvetéseik gyakorta pusztába kiáltott szónak bizonyultak, nem történt semmi, sőt, most már ott tartanak a dolgok, hogy a koalíció hajlik azoknak a véleményére, akik szerint ragály nem veszélyes és teljesen felesleges az oltás.

Közben azonban az áldozatok száma már elérte a 100 ezret, ami az európai élmezőnybe tartozik a lakosság számához képest. Ugyanakkor az embereknek csak 57%-a van beoltva, miközben a földrészen az átlag 69%. Ellenben nem követelik meg következetesen a maszk viseletét, és nincs oltási igazolás, amit fel kellene mutatni a belépéshez nyilvános helyeken. A szakminiszter viszont rendellenességnek nevezte, hogy az új évben felszökött a megbetegedések száma és kizárta a további korlátozások lehetőségét. Miközben más országokban már tarol az omikron.

Szakértők azt jósolják, hogy az 5. hullám akár a lengyelt felét megfertőzheti! Így a kórházak nem tudnak majd megbirkózni a teherrel, az áldozatok száma pedig egy hónap alatt elérheti a 19 ezret. Ám az orvosi tanács szerint a kormány mégsem tesz semmit. Morawiecki irodája úgy reagált, hogy köszönik az értékes segítséget, de a döntések meghozatalához több helyről is begyűjtik a szakvéleményeket.

Az új német külügyminiszter pártolja az az elképzelést, hogy álljanak össze az arra hajlandó államok és először szűkebb körben újítsák meg az EU megfeneklett menedékpolitikáját – olvasható a Die Zeitben. Faeser azután nyilatkozott, hogy tárgyalt az unió illetékes biztosával. Szerinte a menekültek befogadására kapható kormányok szövetsége mutathatná az utat a többieknek, mert a migrációs rendszerben is új szellemre van szükség.

Elárulta, hogy ez ügyben már ígéretes megbeszéléseket folytatott francia és olasz kollégájával. A svéd Johansson ugyanakkor arról beszélt, hogy a belarusz–lengyel határválság megmutatta: eredményre vezethet, ha a tagállamok közösen járnak el. Egyébként pedig már alig jön illegális migráns Európába.  

Igen fontosnak nevezte a szolidaritást, tehát hogy erejükhöz mérten az országok fogadjanak be menedékkérőket. De emellett közreműködhetnek a kiutasítottak hazaszállításában, anyagi hozzájárulással pedig a költségekből vehetik ki részüket. A lényeg, hogy erősebb legyen a közösség.