Tanulságos történetek

Ha a tieid árulójává válsz; ha közreműködsz abban, hogy gyerekeid és unokáid továbbra is nagyrészt szegregált oktatásban részesüljenek, és az életbe’ ne kerüljenek egy rendes iskolába; ha pár fillérért bólogatsz ahhoz, hogy az általad képviselt emberek tíz- és tízezrei továbbra is kiszolgáltatva, kegyelemkenyéren tengődjenek; ha semmi bajod azzal, hogy annyira lenézünk titeket, hogy krumpliért megvehetőnek gondoljuk a szavazataitokat, akkor cserébe kaptok egy kis Júdás-aprópénzt.

Fel kell készülnünk április után arra a helyzetre, hogy idővel a ma még zsenge korú gyermekünk vagy kisunokánk egyszer megkérdi csodálkozó szemekkel, hogy miként is működött az az izé, na tudod már, az a Fidesz vagy micsoda. És akkor mi ölünkbe vonjuk a golyhó gyermeket és korának megfelelően, elmondjuk neki, mi is volt ez. Kell ehhez egy jó kis példa.


Tudod, kisonokám az úgy volt…

Szerintem erre a feladatra meglehetősen alkalmas a roma kormánybiztos, egy bizonyos Sztojka Attila fejtegetéseit felidézni, aki a maga egyszerűségében tárta föl az Orbán-rezsim működését. Mondanivalójának két ága volt. Aki szépen beáll és szolgálja a rezsimet, az kap majd mindenféle módon támogatást, pénzt, szerződéseket. Ami csak kell. Aki okoskodik, aki nem az orbáni diktatúra szekerét tolja, az természetesen mindenből kiesik. A meggyőzés másik szép eleme valami olyasmi volt, hogy ő – mint a társadalmi felzárkóztatás felelőse és romaügyi kormány megbízott – BM-es dolgozóként mindenkiről mindet tud. Úgyhogy tessenek nagyon figyelni, ki mit csinál, kinek mit mond, és a többi – mert úgy fest e fenyegetésből, szépen meg van figyelve és – bár ez így nem hangzik el, de a szöveg csak akképpen értelmezhető: ha nem paríroz, akkor még a végén megzsarolódik valamivel.

Hát kell az ilyen? Nem jobb szép rendben beállni a sorba? És megadni a számlaszámot?

A roma önkormányzat viharos belharcai most nem részesei ennek a beszámolónak, az olyan, amilyen. Az ajánlat egyértelmű: Ha a tieid árulójává válsz; ha közreműködsz abban, hogy gyerekeid és unokáid továbbra is nagyrészt szegregált oktatásban részesüljenek, és az életbe’ ne kerüljenek egy rendes iskolába; ha pár fillérért bólogatsz ahhoz, hogy az általad képviselt emberek tíz- és tízezrei továbbra is kiszolgáltatva, kegyelemkenyéren tengődjenek; ha semmi bajod azzal, hogy annyira lenézünk titeket, hogy krumpliért megvehetőnek gondoljuk a szavazataitokat, akkor cserébe kaptok egy kis Júdás-aprópénzt. És természetesen mindig akadnak, akik ráállnak az effajta üzletre, már miért ne. A romaügyi biztos, amúgy lekezelően, megalázóan beszél az önkormányzati emberekkel, akiket fideszes érzelműnek gondol – ő ismeri őket, ő tudja, miért. Na, kedves kisonokám, így képzeld el a Fideszt.

Az ártatlan gyermek persze elsőre nem érti, hát ez a bácsi, miért ilyen csúnya, miért hiszi azt, hogy neki az a dolga, hogy kilóra próbáljon megvenni, vagy ha az nem megy, akkor fenyegetéssel megnyerni embereket? Hát nem az lenne a dolga, hogy a társadalmi különbségek mérséklődjenek – igen, nálunk a gyerekek is elsajátították már a szociológiai alapfogalmakat, valamit fejben köbgyököt vonnak és bármikor jambikus lejtésű beszámolót rögtönöznek a relativitás-elmélet kritikájából.

És akkor mi a kisdednek bölcsen felnyitjuk a szemét, hogy a világ már akkor sem volt teljesen reménytelen, mert valakinek csak feltűnt, hogy ez a bácsi a rosszakkal van, és a világ tudomására hozta a dolgot. Nem egy nagy ügy, de cseppben a tenger és a többi.

Mert „Mészáros Lőrincet”, „Garancsit” vagy a többi zsebként használt fickót akkorra már nagyon nehéz lesz elmagyarázni, hogy ez miként történhetett meg, mi miért tűrtük és a jó Európai Unió meg miért tömte beléjük a pénzt rogyásig.

Mindenesetre április után szükségünk lesz efféle tanulságos történetekre, ha el akarjuk mondani, mi volt is itt akkor, amikor megint majdnem 3,60 volt a kenyér kilója. És mégsem volt szép világ.

Ehhez csak annyi kell, hogy a mi barátaink most még ne fojtsák meg egymást egy kanál vízben. Tudom, nagy rá az igény. De légyszi, légyszi. Én már annyira szeretném, elmondani ezt a történetet Janka unokámnak.